2155 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: Segítségüket kérem a bánatpénz könyveléséhez. Hová kell helyesen könyvelni a bánatpénzt, amely szerződésben megfogalmazott feltételek alapján áfával növelt értékben került kiszámlázásra?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt gépjárművel kapcsolatban kérdezem: 2020-ban, élve a hitelfizetési moratóriummal, nem törlesztettük a hitelt, azonban az eredeti ütemezés szerint ebben az évben kell a maradványértéket rendezni. A bank tájékoztatása szerint erre nem vonatkozik a moratórium. Élve a vevőkijelölési jogunkkal, egy 3. felet jelöltünk meg, aki a maradványértéket ki is fizette a lízingcégnek. Természetesen a 2020. 4. hónaptól fennálló törlesztőrészleteink rendezetlenek. A banknak ki kell-e adnia a törzskönyvet, illetve a tulajdonjog-átírási hozzájárulást? Ha igen, akkor jól gondolom-e, hogy a tulajdonjog átruházása napjával a lízingbe vevő kivezeti a könyveiből az eszközt, a 3. fél állományba veszi? Ha nem, akkor mi a helyes eljárás?

Kérdés: A társaságon belül nem tudtuk eldönteni, hogy az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztést mikor lehet (esetleg kell) visszaírni, illetve azon is vitatkoztunk, ha a Tao-tv. szerint lehet csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztéssel az adózás előtti eredményt, lehet-e csökkenteni, azaz visszaírni a korábban ráfordításként elszámolt értékvesztést? Kérem, segítsenek a fenti kérdésekben dönteni!

Kérdés: Az adóhatóság határozata szerint a társaságnak nagy összegű adóbírságot kell fizetnie. Atársaság az Art. 198. §-a alapján az adóbírság megfizetésére részletfizetés engedélyezését kérte, amelyet az adóhatóság határozat formájában engedélyezett. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.

Kérdés: Éves beszámolót készítő gyártó középvállalkozás milyen árat használhat a készletek nyilvántartására? Az alapanyagot megvásárolja, ebből előállít készterméket, amit értékesít. Év végén marad alapanyagkészlet, befejezetlen és félkész termék. Ezek vonatkozásában milyen árat lehet alkalmazni?

Kérdés: Minimum-járulékalap alkalmazása esetén, ha a jövedelem nem éri el a minimum-járulékalapot, a tényleges jövedelem és a minimum-járulékalap közötti különbözet után a fizetendő járulék akifizetőt terheli. A kifizetőt terhelő összeget hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Nyrt.-nél dönthet-e úgy a cég a számviteli politikájában, hogy az éves és évközi zárlatoknál a tőzsdei aktuális árfolyamon értékeli a részvényeit? Ha igen, akkor azt a könyvelés szempontjából hogyan kell helyesen kezelni? A nyereséget és a veszteséget is el kell számolnia? Vagy meghatározhat egy sávot (%-ot), amin belül nem értékel át, csak ha átlépik ezt a nagyságrendet? Ha ebben az nyrt.-ben valakinek van részesedése, abban az esetben, akinél a részvények vannak, dönthet-e úgy a számviteli politikájában, hogy ezeket a részvényeket aktuális tőzsdei árfolyamon szerepelteti az éves és évközi zárlatkor?

Kérdés: Ügyfelem egy étkeztetési hálózathoz tartozó üzletet nyitott, amely kizárólag az ő termékeit értékesítheti, azokból készíthet és forgalmazhat ételeket. A bolt kialakítása az étkeztetési rendszer előírása és megrendelése szerint készült el, egy építésziroda által, amelyre az építésziroda kiszámlázott tervezést és jogdíjat az ügyfelemnek. Hogyan kell ezt könyvelni? Amennyiben immateriális javak között kell kimutatni, milyen értékcsökkenési leírást kell alkalmazni a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint?

Kérdés: Társaságunk az értékesített termék gyártásához szerszámot vásárol. Egyes vevők számára (többnyire közösségi vevők) a szerszám gyártásának költségét számlázza, a szerszám tulajdonjogának átruházása nélkül. A számla összegére kell-e áfát számolni? (Ez nem értékesítés és nem szolgáltatásnyújtás.) A számlázott tételt egyéb bevételként kell elszámolni?