4516 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: 2022-ben egy magánszemély szüleitől ajándékozással kapott egy ingatlant. A szerződésben fel lett tüntetve az ingatlan piaci értéke, ugyanakkor egyenes ági ajándékozás miatt nem kellett illetéket fizetni. 2025-ben az ingatlan értékesítésre került. Hogyan kell megállapítani az szja-alapot?
1. Az ajándékozási szerződésben feltüntetett piaci érték figyelembevételével? Vagyis az eladási árból levonom az ajándékozási szerződésben szereplő értéket?
2. Vagy az eladási ár 75%-ával csökkentem a bevételt, vagyis az eladási ár 25%-a lesz a jövedelem? Mivel az ajándékozás után nem kellett illetéket fizetni, így nincs illetékalap, amivel csökkenteni tudnám a bevételemet?

Kérdés: Fogorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó cég betegeinek fogszabályzókat és implantátumokat ültet be. Vannak egyedileg a beteg „méretei” alapján készült, a beteg nevének feltüntetésével számlázott fogszabályzók, de vásárolnak standardizált fogszabályzókat is. Mindkét típusú fogszabályzó esetében kérdés, hogy anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni? A fogtechnikusok mindig egyedi „terméket” állítanak elő. A fogorvos mintát vesz a páciensről, a fogtechnikus ez alapján készít fogsort, fogpótlást. Helyes-e a fogtechnikus számláján feltüntetett tétel igénybe vett szolgáltatásként történő elszámolása?

Kérdés: Cégünk a 2023-1 Piaci Fókusz támogatás keretében pályázatot nyert. A pályázat időszaka 2024. 09. 01-től 2026. 08. 31-ig tart. Elszámolási kötelezettség a pályázati időszak végén van 2026. 09. 30-ig. A pályázat K+F-tevékenység bérköltségét támogatja. Az elszámolást naprakészen vezetjük. 2024. és 2025. évben utalásra került előleg a társaság részére. Ebből a 2024. évi felmerült költségek támogatott része elszámolásra került egyéb bevételként. A már utalt összegből fennmaradó rész viszont nem fedezi a 2025. évben ezzel kapcsolatosan felmerült költségek támogatott részét. Pl. 100 M Ft a felmerült költség, de az átutalt, jelenleg kötelezettségként nyilvántartott összeg csak 85 M Ft. Kell-e könyvelni a fennmaradó 15 M Ft-ot egyéb bevételként, és mivel szemben mutatom ki azt? A pályázat konzorciumban valósul meg. Cégünk a konzorciumvezető, be van vonva még egy cég és egy egyetem. A régi típusú K+F-kedvezményt szeretnénk igénybe venni, ebben az esetben 50 M Ft vagy 150 M Ft a kedvezmény maximális mértéke?

Kérdés: Sportegyesületünk egyéb szervezetként rendszeresen igényel támogatásokat sportesemények költségeinek fedezetére, melyet továbbutal az eseményt ténylegesen megszervező, lebonyolító szervezetnek. A 479/2016. Korm. rendelet 13. § (5) bekezdése alapján az ilyen típusú támogatás az egyesületnél továbbutalási célúnak minősül. A továbbutalási céllal kapott támogatást a 13. § (4) bekezdése értelmében az egyesület egyéb bevételként, a továbbutalást egyéb ráfordításként mutatja ki. Jól gondoljuk, hogy amennyiben támogatási előleg folyósítása történik, azt továbbra is az általános előírások szerint kötelezettségként, illetve ennek tovább utalását követelésként kell kimutatni, amíg az elszámolás elfogadásáról nem áll rendelkezésre az igazolás? Az eredménysemleges kimutatás ilyenformán megvalósul, az egyéb bevétel és ráfordítás kimutatása pedig az elfogadó igazolás rendelkezésre állásának évében történne meg.

Kérdés: Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?

Kérdés: Építőipari generálkivitelező cég bizonyos esetekben pályázatok útján megnyert munkákat végez a megrendelő felé. A pályázat benyújtásával kapcsolatban merülnek fel költségek, pl. bérköltség, szakértői vélemények stb. Ezek megfelelő 5. számlára kerülnek könyvelésre. Szükséges-e ezeket a költségeket elhatárolni, készletre venni stb. abban az esetben, ha ezek 2025. évben merültek fel, és a pályázat sikerességéről történő értesülés és a megrendelővel történő szerződéskötés a mérlegkészítés időszakában történik (2026-ban)?

Kérdés: Értelmezésem szerint a fióktelepekre nem vonatkozik a saját tőkére vonatkozó szabály, miszerint a saját tőke nem lehet alacsonyabb a jegyzett tőkénél. Ez így van? Gondot jelent-e, ha egy fióktelep éveken át veszteséges? Költségeit, számláit az anyavállalat által nyújtott kölcsönből finanszírozza. Saját tőkéje, mivel a bevétele tartósan kevesebb, mint a kiadásai, jelentős összegű mínuszban van. Számviteli, illetve könyvvizsgálói szempontól problémát jelent ez? Ha igen, mit lehet tenni?

Kérdés: Magánszemély ad bérbe ingó vagyontárgyat, büféautót. Kell-e ezután a magánszemélynek szochót fizetnie, vagy csak szja-t?

Kérdés:

Egy gimnázium fenntartója alapítvány. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenysége az iskola fenntartása. Az szja 1% kiutalt összege terhére – működési költségként (25%, max. 25 M Ft-ig) – elszámolható az igazgató részére kifizetett munkabér?

Kérdés: Egy K+F-projekten dolgozó cégnek a következő igénybe vett szolgáltatásról szóló költségei keletkeztek: a K+F-projekthez közvetlenül kapcsolódó konferencia részvételi és étkezési díja; a K+F-hez kötődő projektmenedzsmentről kiállított számla a pályázatíró cég által. Jól gondoljuk-e, hogy ezek az egyéb költségek is részei a K+F közvetlen önköltségének, és ezáltal csökkenthető velük a tao és a hipaadóalap?