4557 talált állásfoglalás a költség kifejezésre

Kérdés: Egy meglévő saját kft.-tulajdonú ingatlan megadható-e egy egyéni vállalkozás székhelyének, illetve, ha igen, akkor a kft. (akár csak egy 5 négyzetméteres helyiségről beszélünk, ahol az értékesítendő számítástechnikai alkatrészeket tárolná az ev.) bérbe adhatja-e az ingatlan egy részét az egyéni vállalkozónak ingyenesen, bérleti szerződéssel? Ha igen, elszámolhatja-e a kft. a közüzemi költségek 100%-át továbbra is, ahogyan eddig is tette, vagy négyzetméter-arányosan meg kell osztania? Fel kell-e venni a kft.-nek új tevékenységet (mit?), ha az egyéni vállalkozó bejelentheti a székhelyét az adott címre? Vagy ezt csak székhelyszolgáltatók tehetik meg, erre van külön engedély, hogy egy kft. címén több más cég, egyéni vállalkozó székhelye is be legyen jelentve?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a következő esetben: intézményünk munkavállalója az egyházmegyétől kitüntetésben részesült, a kitüntetéssel járó pénzjutalmat az intézmény számfejtette, és átutalta a munkavállalónak. Az egyházmegye az intézmény részére a pénzjutalom bruttó összegét és a szochót megtérítette. Hogyan kell könyvelni az intézménynél a jutalmat és a megkapott összeget? Helyes-e, ha a bruttó bért, az szja-t, a tb-járulékot és a szochót csökkentjük?

Kérdés: Társaságunk ügyfele a társasági adó megállapításánál jövedelem (nyereség)-minimum szerinti módszert választott. Az üzleti év tekintetében hibaminősítés készült. Nyilvántartásaink számos – bevételt és költséget befolyásoló – korábbi éveket érintő hibákat tartalmaztak, többek között bevételt növelő hibákat is. A hibák a számviteli törvény szerint nem minősülnek jelentősnek. Az adott üzleti évben az adókalkulációban a hibák adóalap-módosító tételként voltak kezelve, így a hibahatások kiszűrésre kerültek az üzleti év adókalkulációjából. Mivel a korábbi évet érintő hiba adóalapot növelő (bevételnövelő és költségcsökkentő), így elkészítettük az adókalkulációt a megelőző év önellenőrzéséhez. A kalkulációt a normál adóalap-megállapítás során korrigáltuk a hibák összegével. A jövedelem (nyereség)-minimum megállapításánál viszont nem vettük figyelembe az üzleti évből származó nyilvántartott hibák összegét, hanem az eredeti, közzétett beszámolóban is szereplő eredményadatokból indultunk ki a társaságiadó-törvény alapján, továbbá az előző évek miatti korrekciót sem növelő, sem csökkentő tételként nem mutattuk ki.
Szeretnénk segítséget kérni a társasági adó önellenőrzése számviteli, illetve adózási szempontból helyes kezelésének megítélésében a jövedelem (nyereség)-minimum alkalmazása esetében. A fent leírt esetben helyesen jártunk el, amikor a társasági adó önellenőrzése során a jövedelem (nyereség)-minimum alapját nem módosítottuk a korábbi évet érintő bevételkorrekció összegével?

Kérdés: Cégünk gyárépületén belül műszakvezetői iroda, illetve tárolóhelyiség kialakítása céljából szendvicspaneleket vásárolt. A szendvicspanelek az épületen belül kerültek elhelyezésre, de külön betonalap nem készült. A panelek bármikor szétszerelhetők, és másik területre áthelyezhetők, azok nem képezik az ingatlan elválaszthatatlan részét. A szendvicspanelek ajtókat és ablakokat is tartalmaznak. A kialakított műszakvezetői irodába elektromos áram is bevezetésre került. Tájékoztatást kérünk, hogy a fenti körülmények alapján megfelelő-e a szendvicspanelek tárgyi eszközként, azon belül pedig egyéb gépek, berendezések kategóriába történő besorolása, valamint azok 14,5% leírási kulccsal történő értékcsökkenési leírásának elszámolása. Kérdés az is, kezelhetők-e a panelek tárgyi eszközként akkor is, ha azok nem azonnal kerülnek összeszerelésre, hanem csak később. Amennyiben a fenti besorolás és leírási kulcs nem megfelelő, kérjük tájékoztatásukat, hogy a szendvicspaneleket mely tárgyi eszköz kategóriába szükséges besorolni, illetve milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazása indokolt.

Kérdés: Társaságunk rendelkezik elektromos autókkal. Milyen megoldások vannak arra, ha a dolgozó otthon tölti fel az autóját? Mennyit és milyen címen lehet/kell téríteni? Hogyan kell ezt adójogi szempontból kezelni? Az alábbiakra gondoltunk:
1. Ha a dolgozó otthon külön mérőórát szereltet fel, ezen tölti a céges autót, a felhasznált elektromos áram díját térítjük. A mérőóra a magánszemély nevén van. Mennyit fizethet a cég? Ez munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelem? Esetleg útnyilvántartás alapján adómentes?
2. Ha bérleti szerződést kötünk a töltő használatára az energiát is beleértve, az önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemélynél?
3. Egyes esetekben okostöltőt tudunk alkalmazni, ami méri az otthon letöltött kW-ot, ennek az árát a cég megtéríti. Ez adómentes költségtérítés vagy munkaviszonyból származó jövedelem?
4. Ha a munkáltató fizeti a dolgozó otthonában a töltőállomás kiépítését, az kezelhető-e úgy, hogy a cég tulajdona? A felhasznált energia költség lesz a cégnél? A magánszemélynél az ingatlanján ez értéknövekedést okoz, ez adóköteles?
5. Az Szja-tv. ezt nevesíti. A tölthető plug-inok esetében a fogyasztási norma 70%-ával, míg tisztán elektromos járművek esetében 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan benzin aktuális NAV-üzemanyagárának az összegével kalkulálhatunk adómentesen. Ha mindig otthon tölti, akkor a megtett km-ek alapján így kalkulálhatunk. De követhető ez, ha időnként a cégnél tölt?

Kérdés: Cégünk leányvállalatától egy apartmant szeretne bérelni a kora tavaszi időszaktól kezdődően késő őszig. A leányvállalat tevékenysége egyelőre kizárólag ezen ingatlan bérbeadása lenne. A bérlet célja a munkavállalók részére történő kedvezményes üdülési, pihenési lehetőség biztosítása. Az alábbi kérdések merültek fel a leányvállalat tekintetében: A leányvállalat a szokásos piaci árakhoz igazodva ingatlan-bérbeadást számláz az anyavállalatnak, áfa felszámításával (ez irányú választását az adóhivatalnak bejelentette).
1. Az ingatlannal kapcsolatban felmerült üzemeltetési költségek tekintetében jogosult-e áfalevonásra?
2. Ezeket a költségeket a megfelelő költségnemeken számolhatja el a leányvállalat (anyagköltség, szolgáltatások, écs)?
3. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési kötelezettsége az ingatlan ilyen jellegű használatát illetően egyéb hatóságok felé?
4. Az anyavállalat tekintetében: az ingatlan bérleti díját tekintve fennáll-e az áfalevonási jog?
5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, van-e egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
6. Az anyavállalat az üdülési díj tekintetében a munkavállalói számára számla kibocsátásáról kell, hogy gondoskodjon?
7. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési, esetleg fizetési kötelezettsége egyéb hatóságok felé?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelő – ahol a vagyonrendelő és vagyonkezelő is ugyanaz a magánszemély – vásárolhat-e személygépkocsikat, és ha igen, kell-e cégautóadót fizetnie, költséget számolhat-e el rájuk, illetve bejelenthet-e dolgozókat?

Kérdés: Társaságunk „Keverőüzemek fejlesztésének támogatása” címen pályázatot nyert. A pályázat támogatástartalma 50%. A pályázat több, különböző műveletet tartalmaz, konkrétan: készárutároló építményt, laboratóriumi vizsgálógépet, a feltöredezett térburkolat bontását, új tükör készítését, vasbetonháló-terítést, majd betonozást, továbbá tárolók, magtárak repedezett hullámpala fedésének habbal való szigetelését, ezen épületek nem fénycsöves armatúra világításának LED-es világításra való cseréjét. A készárutároló megépítése, a laborgép beszerzése egyértelmű, hogy beruházás, a térburkolat is, de a palahabosítás és a világítás munkálatai – a korábbi kérdésekre adott válaszok alapján – karbantartás. Ebben az esetben is az? Hogyan kezeljük, könyveljük ezt a vegyes pályázatot? Ha a két utolsó munka ráfordítás, a támogatást hogyan könyvelem?

Kérdés: Munkavégzés során a mezőgazdasági permetezőgép árokba borult, több tíz millió forintos kár keletkezett. A biztosító a kár egy részét megtérítette. A permetezőgép helyreállításával kapcsolatos költségeket karbantartási költségként vagy egyéb ráfordításként kell kimutatni?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyesület vállalkozási tevékenységet végez, cél szerinti tevékenysége hátrányos helyzetű gyerekek támogatása és segítése, valamint nyári programok szervezése ezen gyermekeknek. Pályázat keretében vissza nem térítendő támogatást kapott cserediáktábor szervezésére. Az ellátással (étel, ital), szállással, belépőjegyekkel kb. 5 millió forint értékben felmerült költségek számviteli elszámolása hogyan történjen? Személyi jellegű ráfordítás az 52. számlaosztályban, mivel adómentes juttatás magánszemélynek? Vagy egyéb ráfordítás?