4482 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Jól gondolom, hogy befejezetlen beruházásnál az adott időszakban (évben) ezzel kapcsolatban keletkezett anyag- és bérköltséget nem közvetlenül könyvelem át az 5. Számlaosztályról a 16-os számlacsoportba, hanem az 58-as SEEAÉ-ről könyvelem az összeget a 161-re? T 16 – K 58.

Kérdés:

A megrendelő egy meglévő ingatlanjának felújítása érdekében kötött generálkivitelezői vállalkozási szerződést egy vállalkozóval. E vállalkozási szerződés keretén belül a vállalkozó jogosult részszámlák kiállítására az egyes teljesítési mérföldkövekhez a vállalkozási szerződésben rögzített feltételek megvalósulása esetén. Az egyik részszámlához tartozó teljesítési feltétel a vállalkozó által legyártott és/vagy beszerzett, de későbbiekben beépítendő anyagoknak a vállalkozó raktárában való elhelyezését tartalmazza. Ezen anyagok tulajdonjoga a legyártások/beszerzések teljesítése alapján kiállított számla vállalkozó részére történő kifizetésével száll át a megrendelőre. Az anyagokat a vállalkozó azok beépítéséig tárolja. A megrendelő az így beszerzett anyagokat beszerzéskor számvitelileg hogyan számolja el? Azonnal a befejezetlen beruházási számlára könyvelheti, vagy pedig először készletre veszi, és csak az anyagok tényleges beépítésekor kerülhet azok bekerülési (beszerzési) értéke a befejezetlen beruházások közé?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola, óvoda állami támogatást és működési támogatást kap a működéséhez. Ezek az összegek a fenntartó bankszámlájára érkeznek meg. Az állami támogatást a fenntartó egy napon belül át is utalja az intézménynek, az érkezett működési támogatás utalása az adott hónapon belül történik meg. Az év végén a működési kiegészítő támogatás összegét (ami egy nagyobb összeg) is a fenntartó bankszámlájára utalják. A 2025. évi kiegészítő működési támogatásból beruházást szeretne a fenntartó és az intézmény is, 2 db könnyűszerkezetes tanterem építését a meglévő mellé, férőhelybővítés miatt. A beruházást ki valósíthatja meg? A fenntartó vagy az intézmény? A kiegészítő támogatás teljes összegét átadja az intézménynek a fenntartó? (A földterület, az udvar és a rajta lévő, meglévő épület a fenntartó egyház tulajdonában van.)

Kérdés: Telket vásároltunk 2025. 03. 10-én. A telken építési beruházást kezdtünk 2025. 04. 14-én. 2025. 04. 14-én az illetékről a határozat nem került kibocsátásra. Így a jogszabály szerinti mértékkel, az adásvételi szerződésben kitett vételár alapján az illetéket kiszámítottuk és előírtuk: T 16 – K 455. A telket üzembe helyeztük (használatba vettük) a beruházás megkezdése napjával: T 122 – K 16 (vételár+számított illeték). Az üzembe helyezést követően megérkezett a NAV-határozat, mely alapján a kiszabott illeték jelentősen eltér az általunk számított illeték összegétől. A határozat ellen fellebbezést nyújtottunk be a fellebbezési illeték megfizetésének 2025. 09. 26. napjával. A számított illetéket a jogerőre emelkedés napjával módosítottuk: T 455 – K 16, illetve T 16 – K 122. Mivel az ügy során felmerült fellebbezési illeték és az ügyvédi munkadíj az üzembe helyezést követően merült fel, így azokat költségként számoltuk el. Helyes-e a fenti elszámolási mód? Helyes-e a fellebbezési illeték hatósági díjként, az ügy során felmerült ügyvédi munkadíj egyéb szolgáltatás jogcímén történő elszámolása? A fellebbezési illeték, ügyvédi díj, továbbá az esetlegesen felmerülő ügyvédi és perköltség része-e bekerülési értéknek abban az esetben, ha azok az üzembe helyezést megelőzően merültek fel?

Kérdés: Adott egy magyarországi önkormányzat, mely önkormányzatnak Romániában van egy vendégháza. Ezen vendégházat egy 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. üzemelteti az önkormányzattal kötött haszonkölcsön-szerződés alapján. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerülnek bevételek (vendégház-bérbeadás, valamint táboroztatás) és fenntartási, szervezési költségek. Jól gondoljuk, hogy a társaságnak be kellett volna jelentkeznie Romániában, mint adóalany, illetve helyi adószámot is kellett volna igényelnie, és az ott teljesülő szolgáltatási díjakat (táboroztatási bevétel, szállítási költség) a helyi adószáma alatt kellett volna számláznia az igénybe vevők felé? Az ezen ingatlannal kapcsolatos költségeket a magyar könyvelésben minden további nélkül el tudja számolni a társaság? A társaság a haszonkölcsön-szerződés alapján használatba vett ingatlant (és egyéb eszközöket) a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. Helyesen teszi?

Kérdés: Termelővállalatunk villamos energia végső felhasználójaként energiaszolgáltatótól vásárol energiaszármazási garanciát annak igazolására, hogy az adott mennyiségű, általa felhasznált villamos energia megújuló energiaforrásokból, illetve károsanyagkibocsátás-mentes forrásból származik. Ezt a tételt hogyan kell helyesen könyvelni?

Kérdés:

A víziközmű-szolgáltató társaság részére adott önkormányzatok a tulajdonukban lévő eszközök után használati díjat számláznak, amelynek fejében a víziközmű-társaság rekonstrukciós munkákat lát el. A rekonstrukciós munkák felvételére 2024-től újabb forrás áll rendelkezésre a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról szóló 24/2023. (XII. 23.) EM rendelet 2. számú melléklete értelmében. Lehetséges-e, hogy egy megvalósult rekonstrukció részben kiszámlázásra kerüljön a használati díj fejében kompenzált összeggel, részben pedig átadható legyen a Fejlesztési Alap terhére térítésmentesen? A számviteli törvény nem tiltja annak a lehetőségét, hogy „egy rekonstrukciós munkát” (mint egy adott eszközt) két forrásból finanszírozzanak, részben az önkormányzatok által kiszámlázott használati díj fejében elvégzett rekonstrukciós munkák kompenzálásával kiszámlázva, részben térítésmentes átadással a Fejlesztési Alapból?

Kérdés: A folyamatos teljesítés szabályai szerint igénybe vett szolgáltatás számlázása szerződés szerint: a számla kelte: 2025. 12. 01., a számla teljesítése: 2025. 12. 01.; fizetési határidő: 2025. 12. 31., elszámolási időszak: 2026. 01. 01. – 2026. 01. 31. A számla pénzügyi rendezése, illetve a felszámított áfa levonásba helyezése 2025. évben megtörténik. Hogyan kell könyvelni a számlát? Kérem, mutassák be az egyes gazdasági években könyvelendő tételek kontírozását! Helyes-e, hogy ez a tétel nem érint elhatárolást? Helyes-e, hogy költségként és szállítói kötelezettségként a 2026. évben mutatnánk ki az adott tételt?

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Kérdés: Cégünk mint tulajdonos érintett egy társasház megépítésében, mely társasház elkészültével irodák és lakások jönnek létre. Cégünk által egy generálkivitelezőt bízott meg az ingatlan megépítésével. Cégünk szándéka a fő tevékenységének megfelelő saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása volt a kivitelezés befejezését követően. Ennek függvényében beruházásai között tartotta számon könyveiben az elmúlt üzleti évek alatt felmerülő, a beruházáshoz kapcsolódó költségeket. A tárgyévben befejeződött a projekt, a társaság pedig azt a döntést hozta, hogy a beruházás eredményeképpen létrejött garázsok és lakások egy részét értékesíti. Megfelelően jár-e el társaságunk, amennyiben a könyvelésben az értékesítéssel érintett ingatlanok bekerülési értékét a késztermékek közé sorolja át a beruházások közül, majd a vételár számlázásakor az eredményszámításban megjelenő aktivált saját teljesítmények értékeként számolja el a készletcsökkenést? Továbbá az ellenérték elszámolását kezelheti-e az értékesítés nettó árbevételeként annak ellenére, hogy nem fő tevékenység a saját tulajdonú ingatlan adásvétele?