4557 talált állásfoglalás a költség kifejezésre

Kérdés:

100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságunk vagyonkezelésbe kapott több ingatlant. Az önkormányzattal kötött vagyonkezelői szerződés visszapótlási kötelezettséget ír elő. Az ingatlanhasznosítás bérbeadással valósul meg, illetve strandfürdőt üzemeltetünk. A bérbeadási tevékenységet bejelentettük az áfa hatálya alá. Az ingatlanokon felújítást hajtottunk végre, illetve pl. a termálstrandon új medencét is építettünk, a beruházásokhoz kapcsolódó áfát visszaigényeltük.
– A beruházások, illetve felújítások aktiválása után kell-e vagyonkezelői szerződést módosítani, mivel a vagyonkezelt ingatlanok könyv szerinti értéke változott (növekedett)?
– Van-e teendő a visszaigényelt áfával?
– Milyen egyéb számviteli teendők szükségesek a tulajdonosnál és a vagyonkezelőnél?

Kérdés:

Egy könyvkiadó szeretné bevezetni az igény szerinti nyomtatás, a Print on Demand (POD) modellt. A POD-nyomtatás lényege, hogy egy adott könyv nem kerül kinyomtatásra a teljes tervezett példányszámban, hanem csak fokozatosan, ciklusokban, igény szerint (pl. 1000 példány helyett 50-100 példányonként).
POD-modell esetében az önköltség részét képező előállítási költségek egy része (szerzői, fordítói, lektori díj, grafikai munkák, szerkesztés, tördelés, borítótervezés stb.) egyszer, előre felmerül. Míg a nyomdaköltség csak szakaszosan, több tételben, első nyomtatáskor és az egyes utánnyomásokkor jelentkezik. Az egyszeri, előre jelentkező költségek nem kizárólag az első POD-nyomtatás érdekében merülnek fel, hanem a teljes könyvkiadási projekt érdekében. Így, ha az egyszeri, előre jelentkező költségek csak az első nyomtatott példányszámra kerülnének ráosztásra, akkor irreálisan magas, akár az eladási ár többszörösét kitevő önköltség adódna.
Helyes-e ebben az esetben a könyvek önköltségének oly módon történő meghatározása, hogy az egyszeri, előre jelentkező költségek a várható, tervezett teljes eladási példányszámra kerülnek megosztásra, és minden POD gyártáskor/nyomtatáskor ennek arányos része kerül késztermékként készletre vételre az aktuális POD-nyomdaköltséggel együtt? A későbbi gyártásokra az első POD-nyomtatásra, példányszámra rá nem osztott, fennmaradó egyszeri, előre felmerülő költségek összege „tartalékolható”-e, és nyilvántartható-e a készletek között, mint befejezetlen termelés? Ebben az esetben érvényesülne az összemérés és a valós összkép alapelve, az adott időszakban nyomtatott könyvekkel arányosan kerülne az egyszeri költség is késztermékként elszámolásra.
Természetesen a POD-modell esetében alkalmazandó költségfelosztási módszert a kiadó önköltségszámítási szabályzatában rögzíti. A tényleges értékesítési tapasztalatok alapján szükség esetén a tervezett teljes eladási példányszámot felülvizsgálják, ha az értékesített mennyiség elmarad a tervezettől, akkor a még fel nem osztott egyszeri előállítási költség veszteségként elszámolásra kerül.

Kérdés: A kft. személygépkocsit szerez be. Előzetesen állapotfelmérést végeztet egy céggel. Ennek a szolgáltatásnak az értéke a bekerülési érték része lesz?

Kérdés: Egy mezőgazdasági részvénytársaság 2021-től, élve az Szja-tv. 4.37. pontjában foglaltakkal, a vállalkozás tagjai részére folyósított költségek fedezésére vagy fejlesztési célra adott, támogatásnak nem minősülő támogatást adott át a maximált 50 millió Ft értékben. Az átadott támogatást a zrt. személyi jellegű kifizetésként könyvelte. 2025-ben a magánszemély tagok egy része magán-vagyonkezelésbe adta a részvényeit úgy, hogy a vagyonrendelő és a vagyon jogosultja is magánszemély, a korábbi magánszemély tag. A vagyonkezelő a vagyonkezelést egy vagyonkezelő kft.-n keresztül végzi. Két kérdés merült fel: 1. A részvénytársaság részvénykönyvébe ettől kezdve a részvények tulajdonosaként a vagyonkezelő kft.-t kell feltüntetni? 2. A további években a támogatás továbbra is átadható-e ennek a tagnak ebben a formában? Ha nem, akkor ez a pénzeszközátadás a továbbiakban végleges pénzeszközátadásnak minősül-e a részvénytársaságnál? Kérem, ebben az esetben térjenek ki a válaszban, hogy adóköteles bevételnek minősül-e a továbbiakban a vagyonkezelőnél!

Kérdés: Társaságunk a hálózatról leszerelt, javításra váró transzformátort piaci értéken készletre veszi az anyagok között, majd külső vállalkozóval vagy saját javítóüzemében megjavítja. A külső vállalkozó javítási költsége a megjavított transzformátor értékét növeli az anyagok között. Hogyan helyes elszámolni a saját javítóüzemben megjavított transzformátor költségét? Mondható-e, hogy a külső vállalkozó által javított transzformátor anyag, a saját javítóüzemben megjavított pedig késztermék, ha mindkét esetben a megjavított transzformátor visszakerül a hálózatra?

Kérdés: A társasház egyik albetétjének a tulajdonosa a közös képviselő, emiatt közös képviselői tiszteletdíjra jogosult, de mint tulajdonos, köteles közös költséget fizetni. A közös képviselő a tulajdonában lévő albetét után havonta nem fizet közös költséget a társasház részére, a közösköltség-tartozást a havi közösköltség-egyenlegközlőn sem tünteti fel. A közös költséget oly módon rendezi, hogy az év végén a közös képviselet éves tiszteletdíjáról kiállított számla összegének pénzügyi rendezésekor a közösköltség-tartozás összegével csökkentett összeg kerül átutalásra. Szabályszerű-e a közös képviselő részéről a közös képviselői tiszteletdíj összegében a társasház felé fennálló követelése, illetve a közös költség címén a társasház felé fennálló kötelezettségének a pénzügyi kiegyenlítésben történő beszámítása? Ha nem, milyen előfeltételek, engedélyek alátámasztó dokumentumok alapján teheti ezt meg?

Kérdés: Mezőgazdasági gépeinkre rendszeresen vásárolunk gumiabroncsokat, amelyeket a készletek között tartunk nyilván. Felhasználáskor kerülnek költségként elszámolásra. A leszerelt abroncsokat elkülönítve tároljuk, a könyvekben nem szerepelnek. Most megvásárolnák tőlünk az összeset. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményeket? Hogyan kell meghatározni a piaci árat?

Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat. Ugyanakkor vannak tárgyi eszközként nyilvántartott autóink is, melyek egy részét bérbeadás útján hasznosítunk. A bérleti díjas kimenő számláink áfásak, a használt szgk. eladására az árrésadózást alkalmazzuk. Van céges tehergépkocsink is, mely gázolajjal működik.
1. A bejövő számláink (számlázóprogram bérleti díja, gázolaj tgk.-ba) áfatartalma levonásba helyezhető-e 100%-ban, vagy csak arányosítást követően?
2. Ha arányosítanunk kell, akkor az arányosítási képletbe be kell-e rakni a nevezőbe (beletartozik-e) a mentesbe az árrésáfás kimenő számláinknak értékét?
(Adóköteles értékesítés nettó áron/adóköteles+mentes értékesítés nettó áron)
3. Helyesen jár el a cégünk, ha a könyvelőprogramunk a bejövő számlák áfatartalmát levonja, és az arányosítás következtében meghatározott le nem vonható áfa összegét egy vegyes könyvelési tétellel: T 8673 – K 4661 rendezzük?

Kérdés: Társaságunk lakóparkot épít, a cél a lakások értékesítése. A telket már évekkel korábban megvásároltuk, és mivel a hasznosítás célja már akkor tisztázott volt, így az áruk között van nyilvántartva. Értékét a beszerzési ár és a kapcsolódó illetékek adják. Az építkezés még zajlik, a projekt teljes kivitelezési költsége (telken kívüli és belüli közmű-kialakítások, hatósági díjak, telekalakítási költségek, lakások közvetlen költségei stb.) a megfelelő 5-ös számlaosztályban kerültek elszámolásra, majd év végén befejezetlen termelésként készletre lettek véve. Van olyan költség, amit a korábban vásárolt telek értékénél kellett volna figyelembe venni? A közműveket, külső utat is a társaságnak kellett kiépítenie, amelyek majd átadásra kerülnek az önkormányzatnak, illetve az ellátásért felelős közműtársaságnak. Az ehhez kapcsolódó vállalkozói díjak könyvelése, kontírozása hogyan történik? Hogyan jelenik meg a könyvekben a kivezetés előtt, és hogyan könyveljük az átadást? Jól gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó tételek nem lesznek részei a befejezetlen termelésnek és a majdani késztermék (értékesített lakások) önköltségének?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-a alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenése összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal amortizálódik tovább. A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre, az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves adatszolgáltatások alapján – szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket. Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén adja át, a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illeti meg). Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttó értékváltozásokat könyvelni, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejártakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.