Saját kibocsátású egycélú utalvány elszámolása

Kérdés: Cégünk saját kibocsátású egycélú utalványt szeretne adni üzleti partnereinek ajándékba. Az utalványok csak társaságunknál vásárolhatók le. A kibocsátástól/átadástól a beváltásig milyen könyvelési lépések vannak? Mikor és milyen áfakulccsal (-kóddal) kell a számlát kiállítani? Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (4) bekezdése a kibocsátó általi ingyenes átruházást kiveszi az adóztatandó ügyletek közül, így – véleményem szerint – csak a tényleges teljesítéskor van számlakiállítási kötelezettség, méghozzá a teljes összegről (áfásan).
Részlet a válaszából: […] ...kell.Számviteli elszámolás:– az egycélú utalványok előállítási költsége az 5. számlaosztály megfelelő számláján könyvelendő a felmerülés időszakában [az egycélú utalvány nem tekinthető eszköznek (készletnek), ezért csak a 0. számlaosztályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Előző évi költségek-ráfordítások fedezetére pénzeszközök átadása

Kérdés: Társaságunk 2024. évre vonatkozóan a költségek-ráfordítások fedezetére, visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt ad át egy másik társaságnak azzal, hogy a pénzügyi teljesítés 2025-ben a mérlegkészítés időszakában történik meg. A megállapodásban rögzítették, hogy a támogatást nyújtó 2024. évi tételként az egyéb ráfordítások között, a támogatást kapó egyéb bevételként szerepelteti az összeget a könyveiben. A támogatott adónyilatkozatot állít ki arról, hogy a támogatás összegét 2024. évi bevételként elszámolta, a rá jutó társasági adót megfizeti, és a támogatás nélkül nem lenne az adózás előtti eredménye és adóalapja negatív. A számviteli törvény szerint egyéb ráfordításként kell elszámolni a költségek/ráfordítások fedezetére – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatást, illetve egyéb bevételként a kapott támogatást. A számviteli elszámolásoktól függetlenül kell-e korrigálni az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtják (adott támogatás). Ebből az következik, hogy azt csak a pénzeszköz átadásakor (a kérdés szerinti esetben 2025-ben) lehet könyvelni. Így törvényellenesen könyvelték azt 2024. évre, akkor is, ha a támogatottal ebben állapodtak meg. Természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Előre kiállított számlák a mikrogazdálkodónál

Kérdés: Több vállalkozás is előre, december hónapban kiállítja a tárgyévet követő időszakot terhelő számlákat: a biztosító decemberben számlázza a következő év januári biztosítási díját, a bérbeadó a következő év I. negyedévi bérleti díját, a közműszolgáltató az alapdíjat stb. Ezen költségszámlákat mely évről készült beszámolóban kell szerepeltetni a mikrogazdálkodónál, ahol sajátosak az időbeli elhatárolás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...az általuk szabálytalanul kiállított számla nem minősíthető szabályszerűnek, és aki ezen szabályszerűtlennek minősülő számlát könyveli is, szintén sérti a bizonylati fegyelmet. Ezen számla alapján pénzeszköz-átutalást sem lehet könyvelni. A pénzmozgás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Visszaváltási díj könyvelése

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál a nem újrahasználható termékek DRS visszaváltási díjának könyvviteli elszámolása az alábbi: Az áruk beszerzésekor, a bekerülési érték részeként (T 26. Kiskeráruk – K 45. Belföldi szállítók) kerül nyilvántartásba. Az áruk fogyasztó felé történő értékesítésekor (T 38. Pénzeszközök – K 91: Kisker. ért. árbevétele, majd kapcsolódó készletcsökkenés: T 81. Eladott áruk beszerzési értéke – K 26. Kisker. áruk) kerül kivezetésre. A fogyasztó visszaváltja a DRS palackot: T 36. Egyéb követelések – K 39. Pénzeszközök, a MOHU kifizeti a visszaváltásidíj-utalványok értékét: T 38. Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések. A visszaváltáshoz kapcsolódóan a hatályos számviteli törvény 73. §-ának (2) bekezdése és 78. §-ának (5) bekezdése szerint kell-e csökkenteni az értékesítés nettó árbevételét és az eladott áruk beszerzési értékét a levásárolt visszaváltási díjjal a könyvekben, illetve milyen tételkapcsolattal helyes a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt elszámolási mód (könyvelés) nem felel meg a minden vállalkozásra (nem csak a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásra) érvényes számviteli előírásoknak. Már a kiindulópont is helytelen, mivel a betétdíjas palack is göngyöleg, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Saját rezsis beruházás értelmezése

Kérdés:

Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.

Részlet a válaszából: […] ...adott beruházásnál a külső vállalkozó által az elvégzett munkákról kiállított és elismert számlát beruházásként kell könyvelni (T 161, 466 – K 455), az áfa jellemzően levonható;– saját vállalkozásban végzett beruházás esetén meg kell állapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás amortizációja

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...térítés ellenében történő átadás esetén a megállapodás szerinti árat számláznia kell (egyéb bevétel) az áfa felszámításával, a könyv szerinti értéket ki kell vezetnie (egyéb ráfordítás), meg kell állapítani az értékesítés eredményét (az egyéb bevétel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Garanciális visszatartás a mérlegben

Kérdés: A vevői garanciális visszatartásokat a mérlegben a Vevői követelések vagy az Egyéb követelések között kell kimutatni? Ugyanis a számviteli előadásokon több esetben az hangzott el, hogy a vevői garanciális visszatartásokat csak az Egyéb követelések között kell/szabad kimutatni.
Részlet a válaszából: […] ...munka számlázott ellenértékét a szerződés szerinti munkát végzőnél a vevőkkel szemben kell árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni: T 311 – K 91-92, 467. Ha a vevő a teljesítést elfogadta, akkor a garanciális visszatartással csökkentett összeget fizeti ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Eladott társaság volt tulajdonosainak jár-e osztalék?

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosai osztalékelőleget vettek fel év közben, majd a társaságot egy magánszemélynek eladták. A tárgyévi beszámoló elfogadásakor az új tulajdonos jóváhagyta osztalékként a teljes adózott eredményt. A jóváhagyott osztalék fedezetet nyújtott az osztalékelőlegre is. Az adásvételi szerződés szerint még az előző tulajdonosok jogosultak az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalék felvételére, a fennmaradó osztalék az új tulajdonosé. Jogilag helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz a Polgári Törvénykönyvből idézünk:A Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése alapján: „Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult.”Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Bérleti díj és közüzemi költségek

Kérdés:

Partnereinkkel kötött bérleti szerződésében (helyiségbérlet és a kapcsolódó közüzemi díjak elszámolása), amennyiben a szerződés nem tér ki arra, hogy a bérleti időszakhoz mely korábbi közüzemi díj kapcsolható, a partnereink szabadon, a közüzemi díjak beérkezésének vagy kiegyenlítésének függvényében számlázhatják részünkre a közüzemi díjakat? Ezen esetekben szükséges-e feltüntetni, hogy melyik havi bérleti díjhoz kapcsolódik a közüzemi díj, valamint szükséges-e az egyes közüzemi díjak elszámolási időszakának feltüntetése a partner által befogadott a számlákon?
Például: 2025. 09. havi bérletidíj-számla (kelte 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 11. 03.) kiállítását követően partnerünk külön számlán számlázta az alábbi hivatkozások feltüntetésével a közüzemi díjakat: gázdíj 2025. 06. 19. – 2025. 07. 15.; áramdíj: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31.; teljesítési időszak: 2025. 09. 01. – 2025. 09. 30.; a számla kelte: 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 10. 18.
Elfogadható-e a fenti számlázási módszer, vagy más dátumokkal szabályos a számlák kiállítása? További kérdés, hogy a közüzemi díjakat
– a számviteli elszámolásban, mint a bérleti díj járulékos költségét bérleti díjként kell könyvelni, vagy energiaköltségként számolandó el;
– a főkönyvi dátum a tényleges fogyasztási időszak vagy pedig a bérleti díj időszaka, amelyre a számla megküldésre került?

Részlet a válaszából: […] ...nem a közüzemi díjakra vonatkozik, hanem a bérbeadó számlájára.A bérlő a közüzemi díjakat anyagköltségként kell, hogy elszámolja. Könyvelni előbb nem tudja, csak akkor, ha a bérbeadó számláját megkapta. De könyvelnie arra az időszakra kell, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Ingatlan vagyonkezelésbe adása intézménynek

Kérdés: Az önkormányzat a pályázati forrásból megépített ingatlant vagyonkezelésbe adja egy fenntartása alatt álló intézménynek. Az intézmény a következőképpen könyvelt: bruttó érték T121/K412, értékcsökkenés T412/K129, átvett támogatás T412/K44 (Halasztott eredményszemléletű bevételek). A következő években a számviteli törvény szerint számolja el a halasztott bevétel feloldását, tehát az elszámolás már nem érinti a 412. Nemzeti vagyon változást. (Értékcsökkenés: T56/K129, halasztott bevétel feloldása: T44/K92 Támogatások bevétele.) Helyesen jár el az intézmény?
Részlet a válaszából: […] ...NGM rendelet III. fejezet E) pontja: Vagyonkezelésbe vett immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása az irányadók.A kérdésben leírt könyvelési tételek megfelelnek a fenti előírásoknak, helyesen történt az intézmény részéről a vagyonkezelésbe vett ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.
1
…
3
4
5
…
511