Találati lista:
1. cikk / 270 Forintban adott kölcsön visszafizetése euróban
Kérdés: Magyar kft. forintban kölcsönt adott a vele kapcsolt viszonyban lévő magyar kft.-nek, banki utalás útján, könyvvezetésük forintban történik. A kölcsönvevő euróban szeretné részben vagy egészében visszafizetni a kölcsönt, amelyet a kölcsönadó elfogadna. Az erről szóló megállapodásban milyen árfolyamon rendelkezhetnek a felek? Kötelező-e a törlesztés napján az MNB-középárfolyam alkalmazása, amit egyébként alkalmaznak a felek devizás elszámolásoknál, vagy megállapodhatnak a kölcsönadó bankja szerinti, pl. eladási devizaárfolyamban, mintha devizát vásárolt volna a cég, tekintettel arra is, hogy a törlesztés teljesítése euróbankszámlák között történne? A transzferárat vizsgálják a felek. Milyen árfolyammal kell elszámolni a kölcsön csökkenését a feleknél?
2. cikk / 270 Munkavállaló nevére kiállított számla szerinti beszerzés könyvelése
Kérdés: I. Tényállás
Egy magyar társaság (a továbbiakban „Társaság”) munkaviszonyban álló munkavállalója a Társaság tevékenységének ellátásához szükséges kis értékű tárgyi eszközöket (pl. fülhallgató, monitor, egér) vagy egyéb eszközöket (pl. irodabútor) vásárolt webshopon keresztül. A webshop a számlát nem a Társaság, hanem a munkavállaló nevére állította ki. A magánszemély nevére kiállított számla javítására utólagosan nincs lehetőség. Az eszközök beszerzésére a Társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében került sor, és az eszközöket a beszerzést követően kizárólag vagy döntő részben a Társaság üzleti tevékenysége során használják. A Társaság a beszerzés ellenértékét a munkavállaló részére meg kívánja téríteni, illetve az eszközöket a könyveiben nyilvántartásba kívánja venni. A Társaság álláspontja szerint a gazdasági esemény tényleges tartalma alapján az eszközök a Társaság érdekében kerültek beszerzésre, ugyanakkor kérdéses, hogy a munkavállaló nevére kiállított számla milyen módon alkalmas a számviteli elszámolás és az adójogi megítélés alátámasztására.
Kérdéseink:
1. Helyesen jár-e el a Társaság, ha a munkavállaló nevére kiállított számla ellenértékét a munkavállaló részére megtéríti, és az eszközt saját könyveiben eszközként vagy költségként elszámolja?
2. Az így elszámolt költség/ráfordítás társasági adó szempontjából elismert költségnek minősül?
3. Amennyiben a Társaság jogosult az eszköz bekerülési értékének elszámolására, milyen dokumentumok alkalmasak annak igazolására, hogy az eszköz ténylegesen a Társaság üzleti tevékenységét szolgálja, és a gazdasági esemény a Társaság érdekében merült fel?
4. A munkavállaló nevére kiállított számla alapján megtérített összeg a munkavállaló oldalán keletkeztet-e adóköteles jövedelmet, amennyiben az eszköz a Társaság gazdasági tevékenysége érdekében került beszerzésre és használatra?
5. A Társaság könyvvezetése szempontjából megfelelő megoldásnak minősül-e, ha a megtérítendő ellenértéket a munkavállalóval szembeni kötelezettségként számolja el, majd annak megtérítésével zárja a gazdasági eseményt?
6. Mennyiben változtat az elszámolás módján, ha a fenti gazdasági esemény pénzügyi teljesítése a munkáltató vállalati bankkártyájával/hitelkártyájával kerül kifizetésre, de a számla a magánszemély nevére szól?
Tekintettel arra, hogy az eszközök beszerzéséről nem áll rendelkezésre a Társaság nevére kiállított számla, véleményünk szerint a munkavállalónak térített vagy a kereskedőnek kifizetett ellenértéket egyéb ráfordításként kell elszámolni, és társaságiadóalap-növelő tételként szükséges beállítani. Milyen megoldással lehet elérni, hogy a Társaság fel tudja venni az eszközöket a nyilvántartásaiba, és értékcsökkenést tudjon elszámolni utánuk.
Egy magyar társaság (a továbbiakban „Társaság”) munkaviszonyban álló munkavállalója a Társaság tevékenységének ellátásához szükséges kis értékű tárgyi eszközöket (pl. fülhallgató, monitor, egér) vagy egyéb eszközöket (pl. irodabútor) vásárolt webshopon keresztül. A webshop a számlát nem a Társaság, hanem a munkavállaló nevére állította ki. A magánszemély nevére kiállított számla javítására utólagosan nincs lehetőség. Az eszközök beszerzésére a Társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében került sor, és az eszközöket a beszerzést követően kizárólag vagy döntő részben a Társaság üzleti tevékenysége során használják. A Társaság a beszerzés ellenértékét a munkavállaló részére meg kívánja téríteni, illetve az eszközöket a könyveiben nyilvántartásba kívánja venni. A Társaság álláspontja szerint a gazdasági esemény tényleges tartalma alapján az eszközök a Társaság érdekében kerültek beszerzésre, ugyanakkor kérdéses, hogy a munkavállaló nevére kiállított számla milyen módon alkalmas a számviteli elszámolás és az adójogi megítélés alátámasztására.
Kérdéseink:
1. Helyesen jár-e el a Társaság, ha a munkavállaló nevére kiállított számla ellenértékét a munkavállaló részére megtéríti, és az eszközt saját könyveiben eszközként vagy költségként elszámolja?
2. Az így elszámolt költség/ráfordítás társasági adó szempontjából elismert költségnek minősül?
3. Amennyiben a Társaság jogosult az eszköz bekerülési értékének elszámolására, milyen dokumentumok alkalmasak annak igazolására, hogy az eszköz ténylegesen a Társaság üzleti tevékenységét szolgálja, és a gazdasági esemény a Társaság érdekében merült fel?
4. A munkavállaló nevére kiállított számla alapján megtérített összeg a munkavállaló oldalán keletkeztet-e adóköteles jövedelmet, amennyiben az eszköz a Társaság gazdasági tevékenysége érdekében került beszerzésre és használatra?
5. A Társaság könyvvezetése szempontjából megfelelő megoldásnak minősül-e, ha a megtérítendő ellenértéket a munkavállalóval szembeni kötelezettségként számolja el, majd annak megtérítésével zárja a gazdasági eseményt?
6. Mennyiben változtat az elszámolás módján, ha a fenti gazdasági esemény pénzügyi teljesítése a munkáltató vállalati bankkártyájával/hitelkártyájával kerül kifizetésre, de a számla a magánszemély nevére szól?
Tekintettel arra, hogy az eszközök beszerzéséről nem áll rendelkezésre a Társaság nevére kiállított számla, véleményünk szerint a munkavállalónak térített vagy a kereskedőnek kifizetett ellenértéket egyéb ráfordításként kell elszámolni, és társaságiadóalap-növelő tételként szükséges beállítani. Milyen megoldással lehet elérni, hogy a Társaság fel tudja venni az eszközöket a nyilvántartásaiba, és értékcsökkenést tudjon elszámolni utánuk.
3. cikk / 270 Átalányadózó év közben átlépte a bevételi értékhatárt
Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?
4. cikk / 270 Ázsióval történő tőkeemelés
Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnál és a társaság tulajdonosánál, ha az ázsiós tőkeemelésről 2025. 12. 18-án döntöttek, a változás időpontja 2025. 12. 19-én volt, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2026. 01. 15-e? A tőkeemelés összegének átutalása 2025. 12. 18-án megtörtént. A jegyzett tőke emelése 1 M Ft, az ázsió összege 300 M Ft. A változás napjaival előírható a jegyzett tőke és az ázsió? Az ázsió egy részét az anyavállalat devizában utalta, amelynek összege több, mint a határozatban szereplő forintösszeg. A különbözet miként kezelendő?
5. cikk / 270 Devizanemek közötti áttérés fordulónapja
Kérdés: A társaság devizanemváltást hajt végre, forintról euróra, a számviteli törvény 145–146. §-a alapján. Az áttérés napja az üzleti év mérlegfordulónapja (2026. szeptember 30.), és az áttérést követő naptól (2026. október 1.) történik a könyvvezetés euróban. A cégbírósági bejegyzés (létesítő okirat módosítása, jegyzett tőke devizaneme) tekintetében mely dátum tekintendő helyesnek: szeptember 30., mint a mérlegfordulónap, vagy október 1., mint az új devizanemben történő működés első napja?
6. cikk / 270 Kapott osztalék a bizalmi vagyonkezelőnél
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő 100%-ban tulajdonosa két társaságnak (kft.-nek), amit a részesedései között tart nyilván. A részesedései után a kft.-től kapott osztalékot hova kell könyvelni a bizalmi vagyonkezelőnél (96-ba vagy a 97-be)?
7. cikk / 270 Devizanemváltás miatti könyvvizsgálati kötelezettség
Kérdés: Egy számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra kötelezett társaság 2026. 01. 01-től a korábbi devizás (eurós) könyvvezetést követően forintos könyvvezetésre tért át (vissza). A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A választott könyvvizsgáló a cégnyilvántartásban bejegyzett, a 2025-ös üzleti év könyvvizsgálatára szerződéssel rendelkezik. Az éves beszámoló könyvvizsgálatára szerződéssel rendelkező könyvvizsgálónak e szerződés keretein belül kötelezettsége az (euró-forint) áttérés miatti nyitómérleg hitelesítése?
8. cikk / 270 Kezelt vagyonba apportált részesedés kivezetése
Kérdés: Adott „A” vagyonkezelő kft., amely által kezelt vagyon egy „B” kft.-ben lévő részesedés, amely 51%-os tulajdoni részesedést jelent. „A” kft. alapít egy „C” kft.-t további alapítókkal pénzbeli betéttel úgy, hogy „C” kft.-ben szintén 51%-os tulajdont szerez. Az alapítással egy időben készült egy részesedésátruházási szerződés, mely szerint a „B” kft.-ben lévő részesedést „A” vagyonkezelő kft. átruházza kedvezményezett „C” kft. javára, annak tőketartalékába. Mit kell könyvelni a kezelt vagyonban, ha az átruházott részesedés nyilvántartási értéke (induló vagyon) 100.000 euró, az átruházási szerződés szerinti átruházott érték 120.000 euró? A fenti ügylet könyvelésére kérek tájékoztatást a kezelt vagyon tekintetében, ha a kezelt vagyon nyilvántartása euróban történik. Keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettség a kezelt vagyon tekintetében? Keletkezett-e a vagyonrendelőknek adókötelezettsége, a fenti ügylet jelent-e vagyonkivonást?
9. cikk / 270 Bizalmi vagyonkezelésben lévő társaság értékesítése earn-out fizetéssel
Kérdés: Bizalmi vagyonkezelésben lévő társaság értékesítésével, illetve annak könyvelésével kapcsolatban kérem szakmai véleményüket. Az érintett gazdasági társaság magánszemély tulajdonosai az üzletrészük 100%-át bizalmi vagyonkezelésbe adták. Ezt követően a bizalmi vagyonkezelő a társaságot egy független harmadik fél részére értékesítette. Az üzletrész-átruházási szerződés tartalmazza a vételár összegét. A szerződés egy külön pontjában rögzítik, hogy az értékesített társaságnál a korábbi ügyvezető/tulajdonos a tranzakciót követően további két évig ellátja az ügyvezetői feladatokat, és meghatározott EBITDA-célok teljesülése esetén a vevő úgynevezett earn-out jogcímen további kifizetést eszközöl a bizalmi vagyonkezelő részére. Kérdésem, hogy álláspontjuk szerint az earn-out kifizetés a vételár részének minősül-e, vagy attól elkülönülten kezelendő?
10. cikk / 270 Halasztott adókövetelés forintban, eurós könyvvezetés mellett
Kérdés: Cégünk euróban vezeti a könyveit, és globális minimumadó-alanyisága miatt választotta a számviteli törvény szerinti halasztott adó intézményének alkalmazását. A halaszott adókövetelés alapját legnagyobb részben elhatárolt veszteség képezi, kérdésünk az lenne, hogy könyveléstechnikailag mi a helyes eljárási mód:
a) A megelőző évi záró egyenlegének visszaforgatása és a tárgyévi forintban kalkulált halasztott adó egyenlegének átszámítása év végi árfolyamon.
b) A tárgyévi nyitó és záró forintos halasztott egyenleg különbözetének év végi árfolyamon történő eurósítása, könyvelése, majd a teljes tárgyévi egyenleg átértékelése az év végi árfolyamon.
Az a) esetben nem keletkezik árfolyam-különbözet, az árfolyamváltozásból eredő különbözet a halaszott adó ráfordításban jelenik meg, b) esetben pedig keletkezik nem realizált árfolyam-különbözet a halasztott adó követeléshez/kötelezettséghez kapcsolódóan.
Kérdésünk továbbá, hogy a halasztott adó követelés/kötelezettség tekinthető-e 60. § (2) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló követelésnek/kötelezettségnek?
a) A megelőző évi záró egyenlegének visszaforgatása és a tárgyévi forintban kalkulált halasztott adó egyenlegének átszámítása év végi árfolyamon.
b) A tárgyévi nyitó és záró forintos halasztott egyenleg különbözetének év végi árfolyamon történő eurósítása, könyvelése, majd a teljes tárgyévi egyenleg átértékelése az év végi árfolyamon.
Az a) esetben nem keletkezik árfolyam-különbözet, az árfolyamváltozásból eredő különbözet a halaszott adó ráfordításban jelenik meg, b) esetben pedig keletkezik nem realizált árfolyam-különbözet a halasztott adó követeléshez/kötelezettséghez kapcsolódóan.
Kérdésünk továbbá, hogy a halasztott adó követelés/kötelezettség tekinthető-e 60. § (2) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló követelésnek/kötelezettségnek?
