4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a saját tőke nem éri el a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőke szintjét, és két éven belül a kötelező szintre nem töltötték fel?

Kérdés: Kérem, a skontó adóalapot növelő részének meghatározása kapcsán adják meg a jogszabályi hivatkozásokat! Miből mi következik?

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság korábban használatba nem vett, befejezetlen épületingatlant vásárolt 2001. évben. Az épületingatlan használatbavételi engedélyét a hatóság a társaság tulajdonába került épületre az előző tulajdonos nevére szólóan adta meg. Érvényesíthet-e az adózó a Tao-tv. szerint adóalap-csökkentést?

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.

Kérdés: A mérlegfordulónappal lezárt évet érintik-e a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között realizálódott árfolyam-különbözetei?

Kérdés: Társaságunk vásárolt egy lakóingatlant 10 millió forint értékben. 2 nap múlva elcseréltük a cég telephelye mellett fekvő belterületi ingatlanért. A csereszerződés tárgyát képező ingatlanok azonos értékűek. Mi a helyes könyvelés?

Kérdés: Egy magánvállalkozónak két kft.-je van. "B" kft. mezőgazdasági célú kamattámogatásos hitelt vett fel, a hitel és kamatainak a megfizetésére az "A" kft. a hitelszerződésben készfizető kezességet vállalt. Mivel a "B" kft. nem fizette a hitelt, a bank az "A" kft. számlájáról emelte le a hiteltörlesztés esedékes részét és kamatait. Az "A" kft. hogyan könyvelje a "B" kft. által kifizetett összeget? Helyes-e, ha azt az "A" kft. kiszámlázza a "B" kft.-nek?