Erdőtulajdonosok közösségének adókötelezettsége

Kérdés: Az erdőtulajdonosok közössége magánszemély (őstermelő) közös képviselőt választott. Megállapodásuk szerint az erdőgazdálkodást önállóan folytatják. Lehetséges-e, hogy a kitermelt fatermékeket (fűrészipari rönk) a tulajdonosoktól külön-külön vásárolja fel a szövetkezet? A tulajdonosok mezőgazdasági őstermelők, őstermelői igazolványukba bejegyeztették az erdőgazdálkodást. Ha a fenti módszer nem jó, vagy közös gazdálkodást, értékesítést végez az erdőtulajdonok közössége, akkor az őstermelők közös képviselőjének milyen teendői vannak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapján mindenképpen az általuk választott mezőgazdasági őstermelői adózási szabályok szerint kötelesek eleget tenni az adófizetési kötelezettségüknek.Az Szja-tv. 46. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

MRP-szervezet üzletrészének visszavásárlása

Kérdés: Az MRP-szervezet a hiteltörlesztés időszakában, a már törlesztett hitel arányában nevesíti a megvásárolt kft. üzletrészeit a tagok között. Az MRP-ből kilépő tagok meglévő üzletrészeit az MRP visszavásárolja. Az így keletkezett kiadás az MRP-ben az alaptevékenységhez kapcsolódik-e? A megvásárolt kft. finanszírozza ugyanis az MRP-szervezetet, ahol az MRP-nek átadott összeg ugyan rendkívüli ráfordítás, de annak összegével csökkenthető az adóalap.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...MRP keretében valósult meg, a visszavásárlás az MRP-tv.-ben foglaltaknak megfelel, az átutalás a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége időszakában történt. Az adózás előtti eredmény növeléseként figyelembe nem vett támogatás az előzőek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell azt bemutatni (a két év adatait összevontan részletezni a kiegészítő mellékletben kell). A középső oszlop szerinti adófizetési kötelezettségnek meg kell egyeznie az adott évek társasági adójának önellenőrzéssel érintett összegével.Amennyiben nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés elhalasztása

Kérdés: Társaságunk taggyűlése a 2000. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetést szavazott meg és állított be az eredménykimutatásba. Ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében, akkor mi a teendő? Át lehet-e vinni a kifizetést a következő évre? Lehet-e az osztalékot részletekben fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a taggyűlés által jóváhagyott osztalékot az adózott eredmény elszámolásakor elő kell írni a részvényesekkel, a tagokkal szembeni kötelezettségként, és a társaságon belüli ügy az, hogy az osztalékfizetés címén előírt kötelezettséget a társaság mikor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Becslés útján megállapított árbevétel könyvelése

Kérdés: Az APEH ellenőrizte az elmúlt évek gazdálkodását és 1998. évre becslés alapján a társaság árbevételét, és ugyanezen összeggel az adóalapot megnövelte. A megnövelt árbevétel után áfa és társasági adó megfizetésére kötelezte a társaságot. Hogyan kell ezt a megállapítást könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adóhatósági határozat alapján az áfa-, illetve a társaságiadó-hiányt az egyéb ráfordítások között a költségvetéssel szembeni kötelezettségként. [Az egyéb ráfordítások között így elszámolt összeggel az adózás előtti eredményt a Tao-tv. 8. §-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteségelhatárolás

Kérdés: 1992-től működő bt. 1996. január 1-jével kft.-vé alakult át. 1998-2000. években veszteséges volt úgy, hogy a veszteséges években nettó árbevétele nem érte el a költségek és ráfordítások 50 százalékát. Mely évekre kell kérnie APEH-engedélyt a veszteségek elhatárolására? Ebben az esetben mi számít az "adókötelezettség keletkezése évének"?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adókötelezettség keletkezésének éve az átalakulással megalakult társaság esetében 1996. január 1. napjával kezdődött. Ebből következően a 2000. évi adóév veszteségének elhatárolására kell első ízben alkalmazni a Tao-tv. 17. §-a (8) bekezdésének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címke:

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és az üzleti ajándékozásnak van egy adó alól mentesített része, és csak az ezen felüli rész után keletkezik adófizetési kötelezettség.A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése külön meghatározza,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...foglalt feltételek teljesülése esetében.Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...válasz előtt néhány társaságjogi és számviteli kérdést tisztázni kell, mivel azok befolyásolják az adózási kötelezettséget is.A Gt. 167. §-ának (1), illetve 259. §-ának (1) bekezdése alapján a tőkeleszállításról szóló taggyűlési, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.

Az egyéni vállalkozó fel nem vett osztaléka

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1997. évi adózás utáni eredményét 27 százalékos osztalékadóval leadózta, de akkor nem vette fel az osztalékot. 2001. évben ki szeretné venni. Van-e rá lehetőség, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. nem köti határidőhöz a már leadózott osztalék felvételét, így a személyi jövedelemadó szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy a már leadózott osztalékot a vállalkozó mikor kívánja felvenni. Ezt az összeget azonban adózás szempontjából célszerű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
445
446
447
…
483