Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

9 találat a megadott követelés beszámítása tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Követelés beszámítása
Kérdés: A kft.-vel szemben követelésem és kötelezettségem is van. A társaság levélben értesített, hogy követelését 1 millió forint összegben kompenzálta a kötelezettsége értékével. A kompenzálást a kft. a levél dátumának keltével könyvelte. Köteles vagyok ezt elfogadni? Kell ehhez társaságunk hozzájárulása?
Részlet a válaszból: […]úton még nem érvényesítettek.A Ptk. előírásaiból következően, ha a kft.-nek a kérdező társasággal szemben lejárt követelése van, amely követelést a kérdező társaság elismert, nem vitatott, akkor a kft. jogszerűen járt el, amikor a kérdező társasághoz intézett levélben közölte követelésének a kötelezettségébe való beszámítását (a kompenzálást), feltéve, hogy azt jogszabály nem zárta ki. A Ptk. 6:57. §-a felsorol néhány esetet arra, hogy mikor nincs helye a beszámításnak. Ezek közül kiemelendő az, hogy a bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának nincs helye.Megjegyzés a kft. követelést beszámító leveléhez. A Ptk. a jogosulthoz intézett jognyilatkozatot ír elő, amelynek így a Ptk. megfelelő előírására vonatkozó hivatkozást tartalmaznia kell, továbbá azt, hogy a beszámítást kizáró ok nem áll fenn, valamint a lejárt követelés pontos megjelölését, összegét, a kötelezettség pontos megjelölését, összegét, amelynek a teljesítésébe a beszámítás történik. A jognyilatkozatnak tartalmaznia[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7627
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Követelés ellentételezése telekkel (felszámolás)
Kérdés: A felszámolás alatt álló céggel kapcsolatos követelésünk a cég tulajdonában álló építési telekre bejegyzett zálogjoggal biztosított. A Csődtörvény 56. §-a értelmében, amennyiben az eszközöket a felszámolási eljárás befejezéséig nem sikerül értékesíteni, a kielégítési sorrend figyelembevételével felosztják a hitelezők között. Ez azt jelentené, hogy részünkre átadnák az építési telket. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Hogyan kell könyvelni, ha az eszközt tovább szeretnénk értékesíteni?
Részlet a válaszból: […]beruházási szállítóval szemben (T 161 - K 455).Mivel a felszámolt cégtől az építési telket a céggel szembeni követelés fejében kapták, megszűnik ezáltal a követelésük, másként fogalmazva a követelés a kötelezettség teljesítésébe beszámításra kerül (T 455 - K 311), maximum abban az összegben, amennyi az építési telek miatti kötelezettség. Amennyiben a könyvekben kimutatott követelés több, mint a kötelezettség, a különbözet a felszámolási eljárás befejezése miatt behajthatatlan követelésként számolandó el (T 8691 - K 311). Ha a könyvekben kimutatott követelés kisebb összegű, mint a kötelezettség, a különbözetet az egyéb bevételek között (T 311 - K 962) kell kimutatni, függetlenül attól, hogy miért kisebb összegű a követelés.Ha a megkapott építési telket - használatbavétel nélkül - értékesíteni kívánják, akkor a vásárolt készletek (áruk) között kell a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken állományba venni (T 261 - K 455). Egyebekben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5865
3. találat: Euróban fennálló követelés beszámítása a forintkötelezettség teljesítésébe
Kérdés: Szeretném megtudni, tiltja-e törvény, határozat, hogy a vevő által kiállított devizaszámlát ugyanezen féltől, mint szállítótól forintban befogadott számlát a cég kompenzáljon? A másik fél álláspontja, hogy nem tudja elfogadni a kompenzációt. Mi a kompenzáláskor annak a számlának az árfolyamával számoltunk, amelyiknél hamarabb van a teljesítés időpontja.
Részlet a válaszból: […]ellenőrizni. Ebből következően, ha a szerződésben az ellenértéket euróban határozták meg, akkor euróban is kell számlázni. Az euróban számlázott összeget pedig euróban kell kiegyenlíteni. (A kompenzálásnak nevezett beszámítás a "kiegyenlítés" Ptk.-ban szabályozott sajátos módja!)A szabad devizagazdálkodás ad arra lehetőséget, hogy a szerződő felek az ellenértéket akár euróban, akár forintban rendezzék. Ehhez azonban az szükséges, hogy magát a pénzügyi rendezés bizonylatát (a számlát, a szerződést) is a pénzügyi rendezés (a kérdéshez kapcsolódóan a beszámítás) pénznemében állítsák ki.A konkrét esetben a két fél egybehangzóan döntse el, hogy az euróban kiállított számla vagy a forintban befogadott számla mögött lévő szerződést módosítják euróról forintra, illetve forintról euróra, és ennek megfelelően sztornírozzák a feleslegessé vált számlát, és új számlát állítanak ki abban a pénznemben, amiben közösen megállapodtak.Az Szt. 60. §-a előírja, hogy mikor milyen árfolyamot kell alkalmazni. A kérdésben említett árfolyam használata önkényes, ezért nem megengedett.További problémát jelent, hogy az euróban kiállított számlában lévő áfát az Áfa-tv. előírása szerint kell forintra átszámítani, és ezen forintösszeget kell az áfabevallásba beállítani mind az eurós számla kibocsátójánál, mind az eurós számla befogadójánál. Az euróban kiállított számla forintszámlával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5617
4. találat: Ingatlan értékesítése követelés beszámításával (áfa)
Kérdés: 2008 februárjában egy áfaadóalany a földhivatalnál majorként bejegyzett ingatlant értékesít áfaadóalany kft. részére. Az ingatlan telekből és felépítményből tevődik össze, a felépítmény egyik része 252,98 m2, ami 1998-ban épült, a másik részre, 427,95 m2-re 2003-ban kelt építési engedély van (az eladó nyilatkozata szerint használatbavételi engedély még nincs). Üzemként fog üzemelni. Az eladó bt. és egy magánszemély között fennálló tagi kölcsönszerződésből tartozásként fennmaradt, és a magánszemély által a vevő kft.-re engedményezett bizonyos összegű követelést, valamint zálogjoggal biztosított követelés kiegyenlítésével történik a vételár. Kérdés ezen ügylet adózási vonzata. Az ingatlanértékesítés az áfa szempontjából a 86. § szerinti mentes értékesítés-e, a vevő adóalany milyen tartalmú számla birtokában jár el helyesen? Milyen számlát fogadhat be? Az eladó nem nyilatkozik arról sem, hogy választotta-e az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget.
Részlet a válaszból: […]minősül a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni érték is (az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint). E tényre (is) figyelemmel megállapítható, hogy a bt.-nek a kft. részére történő kérdéses ingatlanértékesítése áfaszempontból ellenérték fejében teljesített olyan termékértékesítésnek minősül, ahol ellenértéknek a bt.-nek a kft.-vel szemben fennálló - az értékesítés ellenértékébe beszámított, az értékesítéssel együtt megszűnő - említett tartozásainak összege tekintendő. Magának az értékesítés adókötelezettségének megítélése az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j), ja) és jb) pontjai alapján történik. A hivatkozott jogszabályhelyek tekintetében az a döntő szempont (azt kell vizsgálni), hogy az adott ingatlanra vonatkozó első használatbavételi engedély kiadása megtörtént-e, s ha igen, akkor ez az első használatbavételi engedély az értékesítés időpontjában 2 évnél régebbi-e vagy sem. A konkrét ingatlan - ha csak részben is, de - az értékesítés időpontjában (2008. február) már rendelkezik 2 évnél régebbi használatbavételi engedéllyel (az 1998-ban épült felépítményrész tekintetében), így a teljes major az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja - nem pedig a ja) és jb) pontok - alá tartozik. E megítélést nem befolyásolja, hogy a másik ingatlanrésznek még nincs használatbavételi engedélye (az arra vonatkozó, esetleges jövőbeni használatbavételi engedély ugyanis az ingatlan tekintetében már csak a második ilyen engedély lenne, amelynek az adókötelezettség megállapítása tekintetében nincs jelentősége). Az ingatlanértékesítés - az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alá tartozása okán - fő szabály szerint adómentes, feltéve hogy a bt. (eladó) nem tette adókötelessé ingatlanértékesítéseit [Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja]. Ez esetben az értékesítést áfafizetési kötelezettség nem terheli, a bt. pedig nem köteles ezen eladását Áfa-tv. szerinti számlával sem kísérni, elegendő, ha gondoskodik az ügylet teljesítését tanúsító, az Szt. előírásainak megfelelő egyéb számviteli bizonylat kibocsátásáról [Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének a) pontja]. Ettől függetlenül persze a bt. dönthet úgy is, hogy mégis az áfaszabályok szerinti számlát bocsát ki, ekkor azonban a számlában - az adómentességre tekintettel - áfát nem háríthat át [Áfa-tv. 169. §-ának j) pontja]. Amennyiben viszont a bt. adókötelessé tette ingatlanértékesítéseit, akkor a major eladását már áfa terheli. Azt azonban, hogy ez esetben ki lesz a kötelezett az áfa megfizetésére, az dönti el, hogy a fordított adózás (Áfa-tv. 142. §) személyi feltételei fennállnak-e. Az adókötelessé tett ingatlanértékesítés a fordított adózás tárgyi körébe tartozó jogügylet [Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja], ami azonban csak akkor érvényesül, ha a vevő olyan jogállású áfaalany, amely alapján tőle adó fizetése követelhető [Áfa-tv. 142. §-ának (3) bekezdése]. Ha az áfaalany vevő kft. alanyi adómentes státusú, vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3997
5. találat: Követelés beszámítása a kötelezettségbe
Kérdés: Van egy kft., amellyel szemben követelésem és kötelezettségem is van. A társaság írt egy levelet, amelyben értesített, hogy követelését 1 millió forint összegben kompenzálta a kötelezettsége értékével. A kompenzációt a kft. a levél dátumának keltével könyvelte. Köteles vagyok ezt elfogadni, és az értesítőlevél alapján az összevezetést könyvelni? Kell ehhez társaságunk hozzájárulása?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek megszűnnek. Nyilvánvalóan csak olyan követelést lehet a kötelezettség teljesítésébe beszámítani, amelyet a másik fél elismert, amely az Szt. előírásai szerint a követelések között kimutatható, amely már lejárt, s amelyet bírósági úton érvényesíteni lehet. A leírtakból következően, ha a kft.-nek a kérdező társasággal szemben lejárt követelése van, amely követelést a kérdező társaság elismert, nem vitatott, akkor a kft. jogszerűen járt el, amikor a kérdező társasághoz intézett levélben közölte követelésének a kötelezettségbe való beszámítását (a kompenzálást), feltéve hogy azt jogszabály nem zárta ki. A Ptk. 297. §-a is felsorol néhány esetet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3452
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Követelés kompenzálása (eva)
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. vevőkövetelést mutatott ki 2004-ben. A 2005. évre bejelentkezett az Eva-tv. hatálya alá, amelyet az APEH elfogadott. A vevőkövetelést partnerrel kompenzálás útján rendezte 2005-ben, mivel ugyanazon partnerrel szemben szállítói számlája is volt. Ebben az esetben beleszámít-e a 2005. év 25 millió forintos evabevételi határába a kompenzálás útján rendezett vevőkövetelés?
Részlet a válaszból: […] Az Eva-tv. 6. §-ának (1) bekezdése egyértelműen fogalmazza meg, mi minősül a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanynál bevételnek (az Szt. rendelkezései szerint elszámolt - az áfát is magában foglaló - árbevétel, bevétel). Nyilvánvaló, hogy azonos értékű követelés és kötelezettség beszámításakor nem keletkezik sem bevétel, sem ráfordítás. A Ptk. szerinti beszámítással (296-297. §-ok) valójában ugyanazon személlyel szembeni követelés összegével az ugyanazon személlyel szembeni kötelezettség kerül kiegyenlítésre, a könyvekben kimutatott követelés és kötelezettség összege azonos. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó evaalanynál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2915
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Követelés fejében átvett áruk értéke
Kérdés: Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot - jobb híján - elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?
Részlet a válaszból: […]beszerzést számol el, továbbá előzetesen felszámított adót és kötelezettséget mutat ki az adóssal szemben. Az adóssal történt megállapodás alapján, a megállapodás szerinti összegben az adóssal szembeni követelését és kötelezettségét összevezeti, és pénzügyileg csak a különbözetet kell - ha van - rendezni. Az adott esetben a kérdező cég követelése fejében átvett eszközöket, de nem kapott azokról számlát. Azzal a kérdésben is szereplő kitétellel, hogy további követelése a cégnek nincs az adóssal szemben, valójában a kérdező cég az adóssal szembeni követelésével azonos összegben ismerte el a bútorok értékét, függetlenül azok piaci értékétől. Az adóssal szembeni követelés összegével azonos összegben kell tehát az átvett bútorokat állományba venni. (Az egyes eszközök értékét, ezen belül azok piaci értéke alapján, arányosítással indokolt meghatározni!) Számla hiányában a követelés összegével az átvett bútorok áfa nélküli értéke lesz azonos. Számla hiányában azonban az állományba vétel nem a szállítókkal szemben történhet, hanem mint nem számlázott szállítást kell ilyen összegben kimutatni. Az adóssal szembeni követelést a nem számlázott szállítással nem lehet összevezetni, mind a kettőt mindaddig ki kell mutatni, amíg az adóstól számla nem érkezik. A rendezéshez tehát az adóstól kérni kell az átvett eszközök áfás számláját, végső esetben az adós cég cégbírósága bevonásával, felhívja az adós figyelmét arra is, hogy számlázás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2400
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel
Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó - árverés nélkül, de - árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál - a végrehajtó közreműködése miatt - egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszból: […]illetve egyéb bevételként kell elszámolni és követelésként kell kimutatni. (A nyilvántartás szerinti érték, 55 millió forint kivezetésével az "értékesítésen" 123 millió forint nyereség realizálódik.) Az előbbiek szerinti követelés és az adósnál kimutatott kötelezettség összevezetése jelzi, hogy az eszközök átadása a hitelezőnek a tartozás fejében történt. (A kérdésben szereplő számok alapján az adósnak 14 millió forintos tartozása még fennmarad, ha ezt a hitelező nem engedi el. Ha elengedi, tovább nő az ügylet kapcsán kimutatott nyeresége.) A leírtakból következően a hitelezőnél az átvett eszközöket 178 millió forintos összegben kell állományba venni a számla alapján. Ebből adódó kötelezettségét az adóssal szembeni követelésével összevezetve, a fennmaradó követelés összege 14 millió forint. A számviteli elszámolás ezen módja az ügylethez kapcsolódóan az eredményt nem terheli. (Legfeljebb az, ha a fennmaradt 14 millió forintos követelését elengedik.) Amennyiben külön ügyletként kezeljük az eszközök átadását, illetve a beszámítást, azt is kell valamilyen formában könyvelni. Ha az eszközátadást nem értékesítésként számolják el, akkor a könyvekből a térítés nélküli átadás szabályaival kell kivezetni az adósnál, és a térítés nélküli átvétel előírásainak alkalmazásával kell állományba venni a hitelezőnél. (Az adott esetben 55 millió forint összegben a rendkívüli bevételekkel szemben, amit időbelileg el kell határolni.) A követelés, illetve a kötelezettség csökkentése az átadott-átvett eszközök becsült értékével azt jelenti, hogy a hitelező a beszámított összegben elengedte követelését, és ezzel elengedte az adós tartozását. Az elengedett követelést 178 millió forintos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1400
9. találat: Követeléskötelezettség beszámítása
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?
Részlet a válaszból: […]ez az átadás ellenérték fejében történik (akkor követelés értékesítéséről van szó) és mennyiért, vagy a bt. azt térítés nélkül adja át. (Természetesen, rögzíteni kell a követelés eredeti összegét is, illetve az azt alátámasztó bizonylatokat.) Ha a bt. a követelését eladta a kft.-nek, akkor a bt.-nél a követelés eladási ára: T 368 - K 962, a követelés nyilvántartás szerinti értéke: T 862 - K 31-36. Ha a bt. követelését térítés nélkül adta át a kft.-nek, akkor a bt.-nél- a követelés nyilvántartási ára: T 8891 - K 31-36. [Az adott esetben utalni kell a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontjára is.] Ha a bt. a követelését értékesítette a kft.-nek, a kft.-nél- a követelés vételára: T 3651 - K 4799. Ha a bt. a követelését térítés nélkül adta át, akkor a kft.-nél a követelés bt.-nél kimutatott nyilvántartás szerinti értéke, legfeljebb a követelés forgalmi, piaci értéke: T 3655 - K 9891, amelyet időbelileg el kell határolni: T 9891 - K 4833. [Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint kell megszüntetni.] Ha a bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé, a Ptk. 296. §-ában meghatározott esetben követelésébe beszámíthatja tartozását (T 4541 - K 368). Természetesen, a kft. is[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 884