1682 talált cikk a követelés kifejezésre

Kérdés: A telephelyünkön magánszemélyek bérelnek lakáscélú felhasználásra ingatlant. A közüzemi díjak kiszámlázott ellenértékére kértek részletfizetést. Adható-e kamatmentesen részletfizetés szja- és taofizetési kötelezettség nélkül? Ha igen, van-e a kamatmentes időszaknak meghatározott időintervalluma/maximális törlesztési ideje?

Kérdés: A pénzügyi vállalkozás hitelnyújtással foglalkozik. 2020–2022. évben, a moratórium ideje alatt felhalmozott kamatokat a moratórium utáni új futamidő alatt egyenletes részletekben, a havi törlesztési díjjal együtt beszedi, könyveiben aktív időbeli elhatároláson szerepelteti. 2023 szeptemberében felmondásra került egy ilyen szerződés, a 2023. évi meg nem fizetett esedékes kamatokat függővé tettem a 250/2000. Korm. rendelet 17. §-a szerint. A 2020–2022. évben felhalmozott, aktív időbeli elhatároláson lévő, esedékessé még nem tett moratóriumi kamattal (korábbi évek kamata) mit kell tenni? Függővé kell tenni (sztornótétellel: T 91 – K 39)? Esetleg értékvesztést kell elszámolni rá?

Kérdés: Ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, akkor az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét az osztalékot megállapító társaságnak az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatnia. Az elengedett osztalékot a tulajdonos társaságnál egyéb ráfordításra vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítására kell könyvelni? (A kérdés azért merült fel, mert a kapott osztalék előírása a pénzügyi műveletek bevételei között szerepel.)

Kérdés: 2021-ben egy külföldi devizás követelésre értékvesztést számoltunk el, de nyilvántartottuk a követelést. Az összeg 2023 szeptemberében befolyt. A befolyt összeget milyen jogcím alapján számoljuk el az egyéb bevételek között (milyen főkönyvi számlára)? Ezt ugye nem értékvesztés visszaírásának, illetve nem behajthatatlan követelésre befolyt összegre könyveljük?

Kérdés: A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Kérdés: Áprilisban egyik ügyfelünknek pótdíjat számláztunk, a számla 2022. november és 2023. március közötti időszakra vonatkozott. Az ügyfél vitatta a számla jogosságát, és hosszas egyeztetésbe kezdtünk. Több hónapos egyeztetést követően sikerült írásban megállapodnunk, és a tartozás egy részét megtérítették, mi pedig vállaltuk, hogy a fennmaradó részt elengedjük. Hogyan könyveljük ezt a pótdíjelengedést? Mi erre a legegyszerűbb technika? Szeretnénk elkerülni az áfaönrevíziót, illetve nem tudjuk, hogy a társasági adóra milyen hatással lenne, ha elengedett követelésként könyvelnénk? Melyik jobb, ha elengedett követelés, vagy ha jóváíró számlát állítunk ki? Vagy esetleg valamilyen más technikát alkalmazunk?

Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?

Kérdés: A társaság az alábbi kétfajta biztosítást kötötte meg egy biztosítótársasággal, mindkettő esetében a kedvezményezett a cég:
1. Egyszeri díjas, unit-linked biztosítás.
2. Rendszeres havi díjas – befektetési egységekhez kötött életbiztosítás – biztosítás.
A befizetett összegeket a biztosítóval szembeni követelésként kell elszámolnia a társaságnak. Mindkét esetben a biztosítás/mérleg fordulónapi értékének – mivel ezek nem esnek egybe – és a befizetett összeg különbözetét el lehet/el kell számolni időbeli elhatárolásként az eredménnyel szemben a biztosító által megküldött tájékoztató alapján? Ha igen, akkor az időbeli elhatárolásról a követő év elején milyen könyvelési tétel kapcsolódik hozzá?

Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?

Kérdés: Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.