Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott lakóingatlan tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vállalkozás lakóingatlanának bérbeadása

Kérdés: Egy kft. új építésű ingatlant vásárolt bérbeadás céljából. Az építő, mivel ez az ingatlan társasházban van, lakóingatlannak jegyezteti be a földhivatalnál. A beszerzés áfáját visszaigényeltük. A mai napig még csak széljegyzéken van a tulajdonos, és még nincs lakhatási engedély sem. Bejelentkezett a kft. a bérbeadással kapcsolatosan az áfás bérbeadásra, amit már el is fogadtak. Mivel lakóingatlannak lesz bejegyezve az üzleti célra vásárolt ingatlan, a beszerzés áfája levonható-e, és a továbbiakban, ha a bérleti díjat áfásan számlázza, a további költségek áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszból: […]hogy az általános tilalom ellenére a lakóingatlan beszerzését terhelő, előzetesen felszámított adó levonható, ha az adóalany a lakóingatlant igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja. Ennek feltétele, hogy a lakóingatlan bérbeadását az adóalany - élve az Áfa-tv. 88. § szerinti választási jogával - adókötelessé tette. Hasonló szabályt tartalmaz az Áfa-tv. 125. § (2) bekezdés e) pontja is, mely kimondja, hogy a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket, illetve a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő, előzetesen felszámított adó levonható, ha azokat igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű vagy értékcsökkenési leírás alapjánál figyelembe vehető ráfordításként az adóköteles ingatlan-bérbeadás adóalapjába épül be.Fentiek alapján, amennyiben az ingatlan beszerzése bérbeadási céllal történt, és e tevékenységet a kft. adókötelessé tette, úgy a beszerzést, valamint az ingatlan későbbi felújításához, fenntartásához kapcsolódó költségeket terhelő áfa levonható.A lakóingatlan hasznosítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az Áfa-tv. 135. §-a értelmében,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8076
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Lakóingatlan apportálása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?
Részlet a válaszból: […]írásban igazolja.A lakóingatlan apportálásával az Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdése szerint sem a (B1), sem az (Ú1) társaságnál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, ha teljesülnek az Áfa-tv. 18. §-ának (1) és (2) bekezdésében előírt feltételek. Ha ezen feltételek bármelyike nem teljesül, akkor viszont termékértékesítésként kezelendő (az apportáló társaságnak az áfát fel kell számítania). [A kérdésben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az (Ú1) társaság adómentes tevékenységet végezne, a (B1) társaság pedig egyértelműen adókötelest, és így nem teljesül a 18. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségvállalás.]Az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a vagyonszerzésiilleték-fizetési kötelezettség kiterjed a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (üzletrész) megszerzésére is, mivel a vagyonszerző (Ú1 társaság) többségi tulajdonban álló gazdálkodó szervezet (100%-ban a B/1 társaság a tulajdonos),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7891
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Romos lakóépület felújítása, átalakítása

Kérdés: Az újonnan alakult kft. romos, műemléknek minősített, üzemszerű használatra alkalmatlan lakóépületet vásárolt, amelyben felújítás és átalakítás után szállodát kíván nyitni. Az érvényes engedélyek birtokában a kivitelezés megkezdődött. A kivitelező számlája szerinti áfa visszatérítését az adóhatóság megtagadta azzal, hogy a kft. megsértette a számviteli törvény előírását, mert a kivitelező részszámláját tárgyieszköz-beszerzésként számolta el. Az adóhatóság szerint az épület felújításával kapcsolatos munkákat a számviteli törvény szerint felújításként kell elszámolni. A leírt felújítás és átalakítás beletartozik-e a tárgyi eszköz beszerzési értékébe?
Részlet a válaszból: […]üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Ebből következően az üzemszerű használatra alkalmatlan lakóépületen végzett minden munka (ideértve a bontási munkákat is) költségét a bekerülési értékben kell számításba venni. A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés előtt felmerült munkák (még a festés, mázolás, kisebb javítások, a takarítás stb. is) saját vállalkozásban felmerült költségeit, számlázott összegeit beruházásként kell elszámolni (a vételárat növelő tételek), függetlenül attól, hogy az - egyéb körülmények között, egyéb esetekben - egyébként felújítás vagy karbantartás lenne.A felújítás csak a már rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközöknél értelmezhető. Ez következik az Szt. 3. §-a (4) bekezdésében rögzített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7729
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Értékesítési céllal lakóingatlan építése

Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?
Részlet a válaszból: […]ez eddig nem történt meg, önellenőrzés keretében módosítani kell a tárgyi eszközök közé átsorolt lakóingatlan könyv szerinti értékét, a költségként elszámolandó összeggel a társasági adó alapját és az évenkénti társaságiadó-bevallást.Az alanyi adómentességet választó adóalany az előzetesen felszámított áfa levonására nem jogosult. Az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdése alapján: az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének, ingatlan esetében egyhuszad részére vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzési évéhez képest változás következett be.A kérdés szerinti esetben 2014. 01. 01-től, az alanyi mentesség választásától ez a változás ténylegesen bekövetkezett. Az Áfa-tv. 153/C. §-a (1) bekezdésének felvezető előírása szerint: abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a változás bekövetkezett.Konkrétan a fentiek azt jelentik, ha a 2007-ben visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft volt, ennek az egyhuszad része: 187,5 E Ft. Így a fizetendő áfát 2014-ben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7522
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: OKJ-s képzés költségeinek elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 325. számában a 6656. kérdésre adott válaszban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy OKJ-s képzés esetén tanulói jogviszony alakul ki, így a levél szerinti képzés iskolarendszerűnek számít. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenység ... a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés. Helyesen járunk el, ha az OKJ-s képzéseket, mint iskolarendszeren kívüli képzést, adómentesnek tekintjük?
Részlet a válaszból: […]tanulói jogviszonyban áll. Ilyen elsősorban a felsőoktatási intézményben zajló alap- és mesterképzés, a közoktatásról szóló törvény szerinti középfokú képzés, illetve a szakképzésről szóló törvény szerinti iskolai szakképzés. Iskolai rendszerű szakképzésnek a közoktatásról, illetve a szakképzésről szóló törvény alapján szakképző iskolában vagy felsőoktatási intézményben folyó, közép- és felsőfokú szakképzés minősül.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6711
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Lakóingatlan karbantartásának áfája

Kérdés: A Számviteli Levelek 230. számában a 4758. számú kérdésre adott válaszukra szeretnék kiegészítést kérni. A válasz lényege, hogy lakóingatlan karbantartási munkái esetében az előzetesen felszámított áfa a nem levonható kategóriába tartozik. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontja, valamint (2) bekezdésének c) pontja kifejezetten felújítási munkára tartalmaz levonási tilalmat. Azt nem vitatjuk, hogy az üzleti célra bérbe vett lakás lakóingatlannak minősül, de a 124. § hivatkozott pontjai csak lakóingatlanban végzett felújítási munkákra írnak elő levonási tilalmat, karbantartási munkára nem.
Részlet a válaszból: […]Áfa-tv. nem veszi át az Szt. fogalmat, értelmező rendelkezéseket tartalmazó előírásait (nemcsak a felújítás, a karbantartás vonatkozásában), és nem utolsósorban a gyakorlati életben is rendszeresen összekeverik a felújítást a karbantartással, rendszeresen felújításról szólnak akkor is, ha csak egyszerű karbantartásról van szó. (Felújítják a lakást, pedig csak elvégzik a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartási munkákat.) Az előző bekezdésben felsoroltak eredménye az, hogy - a gyakorlatban használatos értelmezésnek megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4868
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Lakóingatlan karbantartásának áfája

Kérdés: Adólevonási jog érvényesítésében kérném a segítségüket. Több ügyfelemnél is előfordul, hogy a tevékenységüket lakóingatlanokban folytatják. Lakást vesznek bérbe, melyet kizárólag csak üzleti célra használnak, nem lakik a lakásban, esetleg épületben senki. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az olvasható, hogy a "lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó" nem levonható. Ez a levonási tilalom a javításra, karbantartásra és a szolgáltatásokra - például festés-mázolásra - is vonatkozik, vagy azok általános forgalmi adója levonásba helyezhető?
Részlet a válaszból: […]tekintettel esetükben figyelemmel kell lenni az áfalevonást tiltó speciális rendelkezésekre [Áfa-v. 124. § (1) bekezdésének i) pontja és (2) bekezdésének c) pontja] is. A két utóbb hivatkozott jogszabályhelyen szereplő felújítás alá tartozik minden, a lakóingatlan állagjavítását és -megóvását szolgáló, javítási és karbantartási jellegű eszközbeszerzés, szolgáltatás-igénybevétel is. Ebből következően, ha ügyfeleik a kérdésben bemutatott módon bérbe vett lakások javítása, karbantartása érdekében szereznek be terméket, vagy vesznek igénybe szolgáltatást, az azokra jutó áfát nem helyezhetik levonásba. Mivel a festés is állagmegóvó, illetve -javító tevékenység, a fentiekből következően akár a lakáshoz vásárolt festékanyagot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4758
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Lakóingatlan építése bérbeadás céljából

Kérdés: A belföldi áfaalany társaság telket vásárol, majd alvállalkozók és saját maga közreműködésével lakóingatlant kíván építeni, amit majd piaci áron az ügyvezető bérelni fog. Mikor kell az APEH-nál bejelenteni, hogy az ingatlant áfásan szeretné bérbe adni? Az építkezés közben az alvállalkozók fordított adózás alá eső számlákat fognak kiállítani, viszont lesz saját névre termékbeszerzés is, amelyet áfával fognak számlázni. Ezen áfaösszeg az építkezés során levonásba kerülhet-e? Akkor is, ha még nem döntötte el, hogy a bérbeadás áfás lesz vagy áfamentes? Ha tárgyi adómentesen adja bérbe, akkor az egész lakóingatlan önköltsége után fizetni kell a 25% áfát, ugyanakkor nem helyezhet levonásba semmit? Vagy nem kell az egészre felszámítani az áfát, de az anyagra visszaigényelt áfát utólag vissza kell fizetni? Egy későbbi értékesítés során hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
Részlet a válaszból: […]tehát beruházás. A közreműködő vállalkozók számláin szereplő elfogadott összegeket a lakóingatlan bekerülési értéke részeként kell a beruházási számlán könyvelni. A közreműködő vállalkozók számlái - ha ezt velük közölte az építtető - az Áfa-tv. 142. §-ának (7) bekezdése szerint sem áfát, sem áfamértéket nem tartalmazhatnak, azt az építtető társaságnak kell rögzíteni a számlán, és a megállapított fizetendő adót be kell vallania. Amennyiben úgy döntött, hogy a lakóingatlant a rendeltetésszerű használatbavétel után adókötelesen fogja bérbe adni, akkor a fizetendő áfa előzetesen felszámított áfaként levonható, ilyen címen az adóbevallásba történő beállítás után. (Ha nem döntött, akkor - az ingatlanokra vonatkozó általános szabály alapján - a fizetendő áfa nem vonható le, annak értékével a lakóingatlan bekerülési értékét növelni kell.) A lakóingatlan építéséhez beszerzett anyagokat, szerkezeteket készletre kell venni, és amikor azok beépítésére kerül sor, akkor kell a beszerzési értéket anyagköltségként elszámolni, majd mint a beruházás érdekében felmerült előállítási költséget kell a saját elő­állítású eszközök aktivált értékeként elszámolni. Hasonló módon kell a beruházás érdekében felmerült bérköltséget, bérjárulékokat, igénybe vett szolgáltatásokat is először költségként, majd a saját előállítású eszközök aktivált értékeként elszámolni. A lakóingatlan építéséhez beszerzett anyagok, szerkezetek, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfája a beruházáskénti elszámolással egyidejűleg az Áfa-tv. 134. §-a szerint levonható. Akkor azonban, amikor az építtetőnél felmerült költségeket beruházásként elszámolták, az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti saját beruházás megvalósult, amelyet áfafizetési kötelezettség terhel. Az így fizetendő áfa is csak akkor vonható le, ha a lakóingatlant adóköteles bérbeadás útján fogja a társaság hasznosítani. A lakóingatlan aktiválásának, rendeltetésszerű használatbavételének várható időpontját megelőző adóév utolsó napjával legkésőbb az adóhatósághoz is be kell jelenteni, hogy a lakóingatlan bérbeadása adóköteles lesz. Ha a lakóingatlan aktiválásakor megváltoztatja a társaság a korábbi döntését, és nem adóköteles lesz a bérbeadás, akkor valószínűsíthető, hogy a korábban levont áfa levonhatóságát megkifogásolják, azt utólag, önellenőrzés keretében vagy az adóellenőrzés során meg kell fizetni. Ha a társaság a lakóingatlannal kapcsolatosan a fizetendő áfát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4747
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Lakóingatlan bérbeadása, önköltségszámítás

Kérdés: Intézetünk egészségügyi szolgáltatást végez. Kapacitásának kihasználása, továbbá az ellátás színvonalának emelése érdekében bérbeadást végez. Nem lakóingatlan bérbeadása esetén kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni?
Részlet a válaszból: […]rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait is. A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 81. §-ának (6) bekezdése alapján a költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. A (8) bekezdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4721

10. találat: Lakóingatlan áfakötelezettsége

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége lakóingatlan építése, forgalmazása. Érint-e bennünket a 2003. január 1-jétől érvényes áfalevonási tilalom?
Részlet a válaszból: […]anyagként való felhasználási céllal történik. Mivel a rendelkezés célja a telephelyként vagy székhelyként bejelentett, de valójában a lakásként használt ingatlanokkal kapcsolatban tapasztalt visszaélések megszüntetése is volt, a zárófeltétel miatt minden olyan vállalkozás, amely a lakóingatlant továbbértékesítési céllal építi, vagy a felújítást más részére, annak megrendelésére végzi (azaz teljesül, hogy a beszerzéseket a nyilvántartásában közvetlen anyagként használja fel mentesül a levonási tilalom alól. A kft.-t[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1079
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést