Találati lista:
11. cikk / 126 Társasházi jogi személy áfaszabálya
Kérdés: Jogi személy lesz-e a társasház a 2021. évi XCII. törvény alapján? A jogi személlyé válás miatt változni fognak-e a társasházakra vonatkozó áfaszabályok? Eddig a kizárólag alaptevékenységet (közös költség beszedése) végző társasház nem vált automatikusan áfaalannyá. A jogi személlyé váló társasházaknak automatikusan a "lakóingatlan kezelése, üzemeltetése" fő tevékenységet kell bejelenteniük, és ezáltal általános áfakulcs alá tartozó szolgáltatás lesz a közös költség? Más lesz-e az áfa státusza a közös költség "üzemeltetési" részének, és más a "felújítási" résznek? Ha áfát kell felszámítani a közös költség után, a kapcsolódó áfa levonható lesz?
12. cikk / 126 Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá
Kérdés: Be kell-e jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá a vállalkozás székhelyétől eltérő településre az alábbi esetekben?
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
13. cikk / 126 Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése
Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
14. cikk / 126 Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között
Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
15. cikk / 126 Tagikölcsön-kivét lakóingatlannal
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tagikölcsön-kivétet, ha azt lakóingatlannal rendezik?
16. cikk / 126 Vállalkozás lakóingatlanának bérbeadása
Kérdés: Egy kft. új építésű ingatlant vásárolt bérbeadás céljából. Az építő, mivel ez az ingatlan társasházban van, lakóingatlannak jegyezteti be a földhivatalnál. A beszerzés áfáját visszaigényeltük. A mai napig még csak széljegyzéken van a tulajdonos, és még nincs lakhatási engedély sem. Bejelentkezett a kft. a bérbeadással kapcsolatosan az áfás bérbeadásra, amit már el is fogadtak. Mivel lakóingatlannak lesz bejegyezve az üzleti célra vásárolt ingatlan, a beszerzés áfája levonható-e, és a továbbiakban, ha a bérleti díjat áfásan számlázza, a további költségek áfája visszaigényelhető-e?
17. cikk / 126 Családi ház felújításának, karbantartásának áfája
Kérdés: A 6417-es kérdésre adott válaszuk szerint – áfa szempontjából – a karbantartást is úgy kell családi ház esetében tekinteni, mint a felújítást. A családi házban adóköteles tevékenység folyik. A következő tevékenységek áfája levonható-e, vagy karbantartásnak minősül, és nem vonható le? Csapcsere, gázkészülék javítása, égő-, lámpacsere, bojler javítása, kulcsmásolás, redőny javítása, zuhanyozó-, kádcsere?
18. cikk / 126 Irodaként használt lakás karbantartásának áfája
Kérdés: Egyik ügyfelem lakást vásárolt, a másik lakást bérelt, amelyet arra használnak, hogy ott folytassák tevékenységüket. A vásárolt, illetve bérelt lakásban nem lakik senki. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az olvasható, hogy a "lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó" nem vonható le. Ez a levonási tilalom a javításra, karbantartásra (pl. festés, mázolás) is vonatkozik?
19. cikk / 126 Lakóingatlan apportálása
Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?
20. cikk / 126 Ingatlanvásárlás árverésen
Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
