Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott leányvállalat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Leányvállalat beolvadása
a leányvállalatba

Kérdés: Az anyavállalat az L1. és L2. leányvállalatok tulajdonosa, a tulajdoni hányad aránya 50-50%. Az L2. társaság beolvad az L1. társaságba. A részesedések könyv szerinti értéke az anyavállalat könyveiben: L1. 158 M Ft, L2. 50 M Ft. Jegyzett tőke L1-nél 250 M Ft, részesedésre jutó 125 M Ft, L2-nél 110 M Ft, részesedésre jutó 55 M Ft. A végleges vagyonmérleg adatai alapján az anyavállalatra jutó saját tőke L1-nél 584 M Ft, L2-nél 60 M Ft, a jogutód L1-nél 644 M Ft. Az anyavállalat könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre. Kivezetésre került a beolvadó (L2.) társaság könyv szerinti értéke, bekerülő részesedés értéke L2 társaság saját tőke arányos része. Az ügylet eredményeként elszámolt 10 M Ft árfolyamnyereséggel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként figyelembevételre került. Az anyavállalat helyesen járt el?
Részlet a válaszból: […]társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegével azonos összegű bekerülési érték könyvelése= a beolvadás időpontjában: T 366 - K 9725 (60 M Ft);= a cégbejegyzés időpontjában: T 171 - K 366 (60 M Ft);- a különbözet megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében: T 9725 - K 8715 (50 M Ft);- mivel a 9725. számlán marad az egyenleg (10 M Ft), azt részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni.Az adóalap-csökkentő tételkénti figyelembevételre vonatkozó véleményünk a kérdésben foglaltakat nem támasztják alá.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett részesedés ... következtében elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent...A kérdésben nincs szó kedvezményezett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7941
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Leányvállalatnak nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: "A kamatbevétel tehát áfamentes bevétel. Az előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozóan az Áfa-tv. 123. §-ának előírását kell alkalmazni" - írják a 4740. kérdésre adott válaszban. Helytálló-e ez a válaszadás, hogy az áfa megosztásánál figyelemmel kell lenni a kamatbevételre is?
Részlet a válaszból: […]alpontja szerint a levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezőjében nem szerepelhet a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban felsorolt szolgáltatások (itt szerepel a pénzkölcsön) nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi.Az 5. számú melléklet 4. pontja azt határozza meg, hogy az előbbi tevékenység mikor nem tekinthető eseti jellegűnek. Akkor, ha az adóalany a tevékenységet engedéllyel végzi, vagy kizárólag engedéllyel végezhetné, illetőleg ha a 3/c. alpontban említett tevékenységből származó ellenérték adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összegének részaránya meghaladja az 1. pont szerinti levonási hányados nevezője értékének 10 százalékát.Mivel a kapcsolt vállalkozások közötti pénzkölcsönnyújtáshoz külön engedély nem kell, csak azt kell figyelembe venni az előzetesen felszámított áfa megosztásánál, hogy a kamatbevétel meghaladja-e az adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító (ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7454
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Leányvállalat jóváhagyott osztalékának könyvelése

Kérdés: A kft.-nek a tulajdonosa 100 százalékban egy másik kft., amely kft. osztalékot hagyott jóvá a korábbi években, és hagy jóvá 2017. 04. 30-án is. A leánycég a jóváhagyás napján könyvel: T 413 - K 479. A tulajdonos cég a mérlegét 2017. 05. 10-én fogadja el, akkor könyveli a jóváhagyott osztalékot: T 368 - K 971. A leánycég utalásakor könyvelés a leánycégnél: T 479 - K 384, a tulajdonos cégnél: T 384 - K 368. Az általunk - jelenleg - átvett könyvelés nyitótételében a 391. számlán szerepel a még meg nem kapott osztalék. Helyes ez így? Aktív időbeli elhatárolásnak vagy egyéb követelésnek minősül?
Részlet a válaszból: […]nem kapott osztalék könyvelésére vonatkozóan. A jóváhagyott osztalék az anyacégnél olyan követelés, ami az anyacégnek jár, így a leányvállalati jóváhagyás napján esedékes is (függetlenül attól, hogy ténylegesen mikor utalják át), amelyet a leánycégnél végleges összegében kötelezettségként a jóváhagyás napjával elő kell írni.Az Szt. 32. §-ának (1) bekezdése alapján aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni ... az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.A 2017-ben jóváhagyott osztalékot a tulajdonosnál - a kérdés szerinti esetben - nem lehet 2016. évi bevételnek tekinteni, mivel az anyacég mérlegfordulónapjáig (2016. év előtti számviteli előírás alapján a mérlegkészítés időpontjáig) nem vált ismertté. (A mérlegkészítés időpontja és a beszámoló elfogadásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7179
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Leányvállalatnak nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az anyavállalat kölcsönt nyújt a leányvállalatának. A kamatot minden hónap végén az átlagos kölcsönállomány alapján a jegybanki alapkamat + 0,5%-nak megfelelő mértékkel számlázza. Milyen adóvonzatai lehetnek az ügyletnek? Kell-e a számlában áfát felszámítani? Ha nem, akkor arányosítani kell az áfát?
Részlet a válaszból: […]nyújtása mentes az áfa alól, és mint áfamentes szolgáltatás ellenértékét nem kell az Áfa-tv. szerint számlázni, de nem kell a számviteli előírások szerint sem. Egyéb módon is dokumentálható a kamatfizetési kötelezettség. A kamatbevétel tehát áfamentes bevétel. Az előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozóan az Áfa-tv. 123. §-ának előírásait kell alkalmazni. Ha az elő­zetesen felszámított áfa megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, akkor azt az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani. A kérdésben szereplő esetben az 5. számú melléklet 3. és 4. pontját kell számításba venni. Ezek alapján a levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezőjében nem szerepelhet - többek között - a pénzkölcsönnyújtás ellenértéke (a kamat), ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi. Nem tekinthető eseti jellegűnek, ha az adóalany a tevékenységet - az arra irányadó külön jogszabályi rendelkezések alapján - engedéllyel végzi, vagy kizárólag engedéllyel végezhetné, illetőleg ha az ezen tevékenységekből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4740
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Kölcsön leányvállalatnak

Kérdés: Gazdasági társaságok a leányvállalataik részére milyen összeghatárig és milyen feltételekkel (idő, kamat stb.) nyújthatnak kölcsönt? Késedelmes fizetés esetén milyen mértékű késedelmi kamat számítható fel?
Részlet a válaszból: […]ellenőrző részesedés: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolat, amely alapján a) a személy a vállalkozással, illetőleg a vállalkozás tulajdonosaival kötött szerződés vagy tulajdoni részesedése alapján a szavazati jogok többségével rendelkezik, illetőleg a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak többségét kinevezheti vagy elmozdíthatja, b) a pénzügyi, üzleti, szervezeti kapcsolat következtében a következő feltételek valamelyike fennáll 1. a nyereség átadása vagy a veszteség viselése; 2. a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében; 3. olyan mértékű szavazati, irányítási jog birtoklása, amely a tulajdoni részesedés mértékét meghaladja, és egyidejűleg legalább befolyásoló részesedésnek is minősül; c) a közös irányítás az igazgatóság vagy egyéb vezető testületek - részben vagy teljesen azonos - összetételén keresztül. Ellenőrzött vállalkozás Az ellenőrzött vállalkozás olyan vállalkozás, amelyben egy személy ellenőrző részesedéssel rendelkezik. A leányvállalatnak adott kölcsön azonban a Ptk. előírása szerint kölcsönnek minősül, így azt a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontja és (5) bekezdése alapján az adózás előtti eredménynövelési kötelezettség megállapításakor kötelezettségként figyelembe kell venni. A Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1097
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Leányvállalat beszámolója

Kérdés: A külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalatát bevonja a konszolidálásba. Készíthet-e ez a leányvállalat egyszerűsített éves beszámolót?
Részlet a válaszból: […]tartozik-e vagy éppen külföldi. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 34. számában - 2002. 05. 09.): A Számviteli Levelek 23. számában a 466. kérdésre adott választ vitatja Olvasónk. Szerinte a konszolidálásba bevont leányvállalat kifejezés a beszámolókészítési kötelezettség tekintetében csupán az Szt. hatálya alá tartozó anyavállalatok által történő konszolidálásba történő bevonást jelenti. Érvelése alátámasztásaként korábbi levelezésre utal. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! A korábbi álláspont változatlan. Az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 6. pontja alapján konszolidálásba bevont vállalkozás a konszolidálásba bevont leányvállalat is. (Ha a leányvállalatot nem vonja be az anyavállalat a konszolidálásba, akkor készíthet egyszerűsített éves beszámolót!) Az igaz, hogy a külföldi anyavállalatra nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. december 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 466
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Kapcsolt vállalkozás külföldi leányvállalatokkal

Kérdés: Egy multinacionális cég magyarországi vállalataival kapcsolt vállalkozási viszonyban levőnek minősülnek-e a multinacionális cég külföldön lévő leányvállalatai?
Részlet a válaszból: […]Tao-tv. 4. §-ának 23. pontjában foglaltak. Tekintettel arra, hogy a multinacionális cég feltehetően többségi irányítást jelentő befolyással rendelkezik a külföldi és a magyarországi leányvállalataiban történő döntések meghozatalakor, így a magyarországi és a külföldi leányvállalatok is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a Tao-tv. 4. §-a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 425
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Kapcsolt vállalkozás: leányvállalatok

Kérdés: Kapcsolt vállalkozása-e egymásnak az a két társaság, amelyeknek azonos az anyavállalata?
Részlet a válaszból: […]vállalkozásnak minősül két vállalkozás, ha egy harmadik személy - a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. A Gt. 290. §-a szerint többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. A példa szerinti esetben a két vállalkozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. május 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 192

9. találat: Konszolidálás

Kérdés: A, B, C külföldi cégek a tulajdonosai D belföldi cégnek (a cég 51 százalékos részesedéssel rendelkezik). Ugyanakkor D 100 százalékos tulajdonosa E külföldi társaságnak. Van-e konszolidáltbeszámoló-készítési kötelezettsége D belföldi társaságnak, ha az értékhatárokat messze túllépte?
Részlet a válaszból: […]Szt. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint ugyan nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (jelen esetben a D cégnek) a törvényben rögzített feltételek mellett, amely maga is leányvállalata egy másik vállalatnak (jelen esetben az A cégnek). Ezt az előírást azonban ma még az Szt. 174. §-ának (3) bekezdése szerint nem lehet alkalmazni: "A fölérendelt anyavállalat,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 159
Kapcsolódó tárgyszavak: ,