223 talált cikk a leányvállalat kifejezésre

Kérdés: Adott egy társaságiadó-törvény szerint adózó gazdasági társaság. „A” Kft. (anyavállalat), amelynek van egy leányvállalata, „B” Kft. Az „A” Kft. kölcsönt adott a „B” Kft.-nek. A „B” Kft. éveken át veszteségesen működött, a saját tőkéje negatív, jelenleg a kölcsönt és annak kamatait nem tudja fizetni. Az „A” Kft. a „B” Kft.-ben lévő részesedésének értékelése kapcsán a korábbi években 100% értékvesztést számolt el. A kölcsönre a felek kamatot kötöttek ki. A kérdésünk, hogy amennyiben az adós minősítése alapján a várható kamat és kölcsön „B” Kft. általi megfizetése kérdéses, és így értékvesztést számol el az „A” Kft. a kölcsönre és annak kamatára is, akkor helyesen jár-e el az „A” Kft., ha a tárgyévre eső kamatkövetelést előírja, majd az év végi zárlat során a tárgyévben előírt kamatkövetelésre 100% értékvesztést számol el? Ha nem, akkor hogyan kellene eljárnia? Helyes-e, hogy a kamatot előírja minden évben, tekintve, hogy várhatóan a „B” Kft. nem fogja tudni fizetni a kamatot és a kölcsönt?

Kérdés: Egy cégcsoport novemberben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, emiatt és karácsony alkalmából november végén a munkavállalókat vacsorával és borkóstolóval vendégeli meg. Ez a vendéglátás reprezentációként elszámolható? Az megfelelő, ha az anyacég kapja a számlát, és ő számolja el reprezentációként? Vagy célszerű a számlát az egyes tagcégekre szétszedni a munkavállalók létszámának megfelelően? A munkavállalók nagy része a leányvállalatoknál dolgozik. Mivel a székhelyen lesz az ünnepség, a különböző telephelyeken dolgozó munkavállalók szállását is fizeti a cég. Ez a szállás milyen jogcímen számolható el? Lehet adómentes juttatás?

Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?

Kérdés: Konszolidált beszámoló készítéséhez kapcsolódóan a következő kérdésre szeretnék választ kapni. Hogyan kell kezelni az első és a következő konszolidációs beszámoló elkészítésekor a tárgyévben megállapított osztalékot a tőkekonszolidációs különbözet megállapításakor? Helyes-e az, hogy az első konszolidációs beszámoló elkészítésénél a tőkekonszolidációs különbözet megállapításához az adott évben (az előző évre vonatkozóan) megállapított osztalék összegét visszavezetjük a leányvállalatok eredménytartalékaiba, majd a következő évben a leányvállalati saját tőke összegében korrigáljuk? (Viszont akkor a leányvállalati saját tőke értéke nem az előző évi adózott eredményt mutatná.) Kérem, szíveskedjenek levezetni ezt a folyamatot a kezdő és a következő év(ek)ben is!

Kérdés: Adott egy németországi társaság, mint külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe. A német társaság tulajdonosa, a csoport végső anyavállalata egy, a francia tőzsdén jegyzett társaság. A fióktelep mint vállalkozó a számviteli törvény hatálya alá tartozik.
A számviteli tv. 95/E. § szerint az a vállalkozó,
a) amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot;
ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot;
ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
üzleti jelentésének részeként, a fenntarthatósági jelentésében feltünteti a működése fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozó fejlődését, teljesítményét és helyzetét.
A fióktelep mérlegfőösszeg- és éves nettóárbevétel-adatai az elmúlt 2 évben meghaladták a fenti határértékeket.
A számviteli tv. 95/F. § (2) bekezdése szerint: Mentesül a 95/E. § (1)–(11) bekezdése szerinti kötelezettség alól az uniós tagállam jogának hatálya alá tartozó anyavállalat leányvállalata, ha az anyavállalat fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek. A végső anyavállalat fentarthatósági jelentést készít, abban szerepelteti mind a német leányvállalatot, mind a fióktelepet. A leányvállalat meghatározása szerint: leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. A fióktelep nem gazdasági társaság. A fióktelep alkalmazhatja-e a számviteli tv. 95/F. § (2) bekezdése szerinti mentesítését?

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság nem adományozási céllal, visszafizetési kötelezettség nélkül ad át pénzeszközt vállalkozási tevékenység végzésére alapított, szintén belföldi gazdasági társaság leányvállalata részére. Mivel a juttatásban részesülő társaság induló vállalkozás, a juttatás évében még nem rendelkezik árbevétellel, ezért nem jogosult olyan nyilatkozat kiállítására, amely szerint adóalapja a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív. (A törvény alapján nyilatkozattételi akadály áll fenn.) E nyilatkozattételi akadály miatt a juttató gazdasági társaság vállalja, hogy a juttatás adóévében a társasági adó alapját megemeli a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás értékével. Abban várjuk szakmai véleményüket, hogy a vonatkozó társaságiadó-törvény szabályainak értelmezése körében van-e bármi akadálya, illetve kizárja-e bármely jogszabályi rendelkezés annak a lehetőségét, hogy a juttató gazdaság társaság a társaságiadó-alap meghatározása során, a juttatás értékének növelő tételként történő elszámolása mellett egyéb olyan jogszerűen igénybe vehető adóalap-csökkentő tételeket is figyelembe vegyen, amely összességében ekként 0 Ft társaságiadó-alapot eredményez?

Kérdés: Társaságunk 2025. 06. 30. fordulónappal társasági formát váltott. A társaságunk konszolidációba bevont leányvállalat. Erre a fordulónapra az anyavállalatnak össze kell állítani az összevont (konszolidált) beszámolót? Továbbá a kkv-minősítés felülvizsgálatát az átalakulás fordulónapjával el kell végezni? Információ, hogy társaságunk naptári év szerinti üzleti éves. Az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló) 2024. 12. 31-es mérlegfordulónappal készült.

Kérdés: Hogyan könyveljük azt, ha az anyavállalat pótbefizetést teljesített a leányvállalatba? Anyavállalat: T 413 – K 384? Leányvállalat: T 384 – K 413? A fenti könyvelési tétellel könyvelhető a pótbefizetés pénzügyi teljesítése a két vállalatban?

Kérdés: Cégünk 100%-os leányvállalat. Abban az esetben, ha az ügyvezető megbízással látja el az ügyvezetői teendőket, és díjazást nem kap, transzferár szempontjából van ezzel teendőnk? Munkaviszonya az anyavállalatnál van. 2025. februárig munkaviszony keretében, munkabérrel volt betöltve ez a pozíció.

Kérdés: 3 M Ft jegyzett tőkéjű és 500 M Ft eredménytartalékkal rendelkező kft. tőkeleszállítást hajt végre tőkekivonással. A leszállítás mértéke 2 M Ft, ilyen arányban az eredménytartalék is kivonásra kerül. A cégbírósági bejegyzés napjával a könyvelés: T 411 Jegyzett tőke – K 47 Alapítóval szembeni kötelezettség 2 M Ft. T413. Eredménytartalék – K47 Alapítóval szembeni kötelezettség 333 M Ft (2/3×500 M Ft). Azonnal megtörténik a jegyzett tőke visszaemelése is (tekintsünk el a bejegyzéstől), de végeredményként a könyvelés az alábbi a tulajdonos bizalmi vagyon utalása miatt: T 38 Pénzeszközök – K 411 Jegyzett tőke 2 M Ft. A tulajdonos bizalmi vagyon, akinek a számviteli nyilvántartásában a jelzett 3 M Ft névértékű üzletrész 300 M Ft értékben került a bizalmi vagyon létrehozásakor meghatározásra. A számviteli törvény alapján helyes-e a tulajdonos bizalmi vagyonnál az alábbi könyvelés?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).