198 talált cikk a létszám kifejezésre

Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a 2017. évben az előző évi közüzemi díj túlfizetése miatt kapott kompenzálást?

Kérdés: Társaságunkból 2016. szeptember 3. napján kivált egy új cég, amelynek átszámított 2016. évi árbevétele 25 millió forint, létszáma 1 fő. Könyvvizsgálatra kötelezett-e, mivel a szétváló cég könyvvizsgálatra kötelezett?

Kérdés: A kft. a készletét elszámolóáron tartja nyilván. Év végén a leltárkészletet a cikkelemes nyilvántartás alapján elszámolóáron leltározzuk, majd a leltárkészletet az utolsó beszerzési árra "átárazzuk", így a leltárkészletet beszerzési áron mutatjuk ki. Az "átárazás" miatt kiszámolt árkülönbözetet a készletre és az árkülönbözet számlára, majd az árkülönbözetet az elábére könyveljük. Helyes ez az elszámolás és könyvelés?

Kérdés: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmezésében kérem a segítségüket.
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?

Kérdés: Cukrászda üzemeltetésénél mi a helyes eljárás azokkal az árukkal, amelyek szavatossága lejárt? Az áru csökkentett értéken sem adható el? Jelenleg ezek selejtezésre, megsemmisítésre kerülnek. A termékek bekerülési értéke (vásárolt a beszerzési értéken, saját gyártású süteményeknél azok bekerülési értékén) maradhat-e az elábén, illetve anyagköltségen (így az iparűzési adó alapját csökkenti), vagy mint egyéb ráfordítást kell kezelni? A beszerzett áruk és anyagok év közbeni beszerzéskor 5/8-ra kerülnek elszámolásra. Megfelelő megoldás-e az, ha a selejtezéskor a selejtezendő tételek visszakerülnek a 2-es számlaosztályba, és onnan a 86-ra kivezetésre?

Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni és nyilvántartani az úton lévő készletet?

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?

Kérdés: Részvénytársaság, amelynél a 2011. évi mérlegfőösszeg 142 M Ft, a nettó árbevétel 85 M Ft, a létszám 3 fő, a 2012. évi mérlegfőösszeg 212 M Ft, nettó árbevétele 6,3 M Ft, a létszám 3 fő, és 100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben, 2013-tól választhatta-e a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését? A közgyűlés minden évben elfogadta a mikrogazdálkodói éves beszámolót, és azt közzé is tették. Ha nem választhatta volna, akkor mi a teendő? Milyen jogi következményei lehetnek?