198 talált cikk a létszám kifejezésre

Kérdés: Adott három kft. 2013-2014. évi nettó árbevétele, mérlegfőöszege, foglalkoztatottak száma, jegyzett tőkéje, a tulajdoni hányadok kft.-nként külön-külön. A kérdések az egymás közötti kapcsolat minősítésére, az éves, illetve a konszolidált éves beszámoló készítésére, a kötelező könyvvizsgálatra vonatkoznak. Az adatokra a szükséges mértékben, a részletkérdésekre a válaszban térünk vissza.

Kérdés: Alanya-e a rehabilitációs hozzájárulásnak az egyházi jogi személy? A 3622. kérdésre adott pontosított válaszból kiindulva kulcskérdés, hogy a rehabilitációs hozzájárulás bevallására kötelezettek közül a "munkaadó" fogalmát leíró definíció kapcsán mit mond a Ptk. A régi Ptk. nem nevesítette az egyházi jogi személyt, így a 3622. kérdésre adott válasz alapján – az új Ptk. hatálybalépéséig – nem lehetett rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett az egyházi jogi személy. Mi a mai helyzet az új Ptk. szerint?

Kérdés: Társaságunk igénybe kívánja venni a kkv-knak biztosított ún. fejlesztési adókedvezményt. Az adókedvezmény egyik feltétele az, hogy vagy a bérköltséget kell meghatározott mértékben növelni, vagy pedig az átlagos dolgozói létszámot kell emelni legalább 25 fővel. Mi az utóbbit fogjuk alkalmazni. Viszont a létszámnövekedés hatására a kapcsolt vállalkozásokkal együtt feltehetőleg el fogjuk érni a még kkv-státuszt jelentő 250 főt, tehát ezt követően 2 év múlva el fog veszni a kkv-státuszunk. Ha elvész a kkv-státusz, azt követően már nem lehet igénybe venni a fejlesztési adókedvezményt? Nemcsak a jövőre vonatkozóan, hanem visszamenőlegesen is elveszíti a vállalkozás a fejlesztési adókedvezményre való jogosultságát?

Kérdés: Olvastam a 2015. évi CI. törvényt, amely az uniós joghoz kapcsolódó változások, új előírások magyar gyakorlatba való átültetéséről szól. Nem igazán értem a módosításokat, különösen az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete vonatkozásában.

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?

Kérdés: Egy EU-s társaság magyarországi leányvállalataként működő, szállítmányozással foglalkozó mikrovállalkozás melyik években volt kötelezett transzferár-nyilvántartásra? Az anyavállalatával együtt számított átlagos statisztikai létszáma – az elmúlt öt évben – 85-90 fő volt, tehát az 50 főt meghaladta. Az anya- és a leányvállalataival együtt, az "oda-vissza" történt teljesítések összesített értéke – éves szinten – egyik évben sem haladta meg az 50 millió Ft-ot. Jól gondolom, hogy – az elévülési időre való tekintettel – 2008., 2009., 2010., 2011. és 2012. évben transzferár-nyilvántartási kötelezettsége volt? A 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján 2013. évtől pedig nincs ilyen kötelezettsége, mert az egymás között összesített nettó teljesítés értéke 50 millió Ft-nál kisebb.

Kérdés: Az 5943. kérdésre adott válaszuk szerint az egyesületnél a tagdíjat árbevételként kell elszámolni, mivel az az egyesületi tagoknak nyújtott szolgáltatás ellenértéke. A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2012. január 1-jétől az "Egyéb bevételek" közé sorolta a tagdíjat. A válaszuk szerint nem lehet a tagdíjbevétel elszámolását a pénzügyi rendezéshez kapcsolni. Több szakmai cikk szerint a tagdíjat a pénzügyi teljesítéskor kell bevételként elszámolni. A szakértők ellentmondásának feloldására megoldás lehet, hogy az egyesületek a számviteli politikájukban rögzítik, hogyan kezelik a tagdíjelszámolást: pénzügyi teljesítéskor könyvelik egyéb bevételként, vagy követelésként előírják, és év végén – a zárlati munka keretében – minősítik követeléseiket?

Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény (idősek otthona) alanya-e a rehabilitációs hozzájárulásnak?

Kérdés: Cégünk a készleteit 2013-ban és az azt megelőző években elszámolóáron tartotta nyilván. 2014-től azonban a súlyozott átlagáras nyilvántartásra térünk át, emiatt 2014-ben nyitás után lesznek rendező tételeink. Egyrészt meg kell szüntetni az árkülönbözeti számlákat az áruszámlákra történő átvezetéssel, másrészt ha átállnak az új nyilvántartásra, akkor a 2014. évi nyitó állományban az analitika és a főkönyv nem fog egyezni. Hová kell majd könyvelni az eltérést? A rég nem mozgó készletekkel mit lehet tenni?

Kérdés: Egy családi gazdálkodásnak könyvelek, mely 5 főből áll. Sajnos az egyik tag 2013. április hóban elhalálozott. Ebben az esetben mi a teendő? Az elhalálozás napjával kell-e elszámolást készíteni? Mi a teendőnk ebben az esetben, ki fogja az elhalt adóját megállapítani, esetleg itt is úgy működik az elszámolás, mint az egyéni vállalkozásnál?