2207 talált állásfoglalás a magánszemély kifejezésre

Kérdés: A végelszámolás lezárásakor a cég birtokában van 2 M Ft nyilvántartási értékben egy üzlethelyiség, amelyet a cég 1999-ben vásárolt. Jelenleg az ingatlan piaci értéke 40 M Ft. Az ingatlant a tulajdonos vagyonfelosztáskor kívánja saját magának kiadni.
1. A kiadott ingatlan értéke vállalkozásból kivont jövedelemnek számít. Milyen értéket kell alapul venni a magánszemély szja- és szochokötelezettségének kiszámításakor? A könyv szerinti 2 M Ft-ot, vagy a 40 M Ft piaci értéket?
2. Amennyiben a 40 M Ft után kell fizetni, milyen irattal kell alátámasztani a piaci értéket?
3. A cég a vagyonfelosztási javaslatban a 2 M Ft nyilvántartás szerinti értéken adja ki az ingatlant a tulajdonosnak?
4. A cégnek keletkezik társasági vagy más adófizetési kötelezettsége annak következtében, hogy a piaci érték jelentősen meghaladja a nyilvántartási értéket?
5. A magánszemélynek milyen érték után kell illetéket fizetnie?
Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy kedvezőbb-e a fenti eljárás, ha a cég a tulajdonos részére először értékesíti az ingatlant, és a végelszámolást azt követően zárná le, az ingatlan ellenértékét is tartalmazó pénzeszköz kiadásával?

Kérdés: Cégünk (magyar áfaalanyok vagyunk, kft.-ként működünk) egy használt személygépkocsit szeretne vásárolni saját használatra, tárgyi eszközként nyilvántartva. Az autót beföldről szeretnénk megvásárolni, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy majd, amikor értékesíteni szeretnénk azt, hogyan tegyük meg: áfásan vagy adómentesen, attól függően, hogy kitől vesszük meg.
A kérdésünk tehát:
– ha egy magyar magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy magyar autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy magyar cégtől vesszük meg, aki adó alól mentesen értékesíti nekünk;
hogyan kell majd értékesítenünk ezekben az esetekben?
Kérdésünk, ha a beszerzésünk EU-ból történne:
– ha egy német magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy német autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy német cégtől vesszük meg, amely áfamentesen értékesítené részünkre (nekünk is, neki is van közösségi adószáma) mint egy közösségi termékeladást?

Kérdés: Cégünk dolgozója üzleti úton volt, és magánszálláshely-szolgáltatásról hozott számlát a cég nevére. A bérbeadó adószámos magánszemély, és bejelentkezett az Szja-tv. 57/A. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti tételes átalányadózásba. Jól gondoljuk, hogy ez esetben nincsen adólevonási és -bevallási kötelezettségünk, ha rendelkezünk a bérbeadó nyilatkozatával a fenti jogszabályhely szerinti tételes átalányadózás alkalmazásáról?

Kérdés: 2022-ben egy magánszemély szüleitől ajándékozással kapott egy ingatlant. A szerződésben fel lett tüntetve az ingatlan piaci értéke, ugyanakkor egyenes ági ajándékozás miatt nem kellett illetéket fizetni. 2025-ben az ingatlan értékesítésre került. Hogyan kell megállapítani az szja-alapot?
1. Az ajándékozási szerződésben feltüntetett piaci érték figyelembevételével? Vagyis az eladási árból levonom az ajándékozási szerződésben szereplő értéket?
2. Vagy az eladási ár 75%-ával csökkentem a bevételt, vagyis az eladási ár 25%-a lesz a jövedelem? Mivel az ajándékozás után nem kellett illetéket fizetni, így nincs illetékalap, amivel csökkenteni tudnám a bevételemet?

Kérdés: „A” kft. úgy döntött, hogy a jegyzett tőkéjét felemeli 300 millió forinttal. Ezt a cégbíróság be is jegyezte 2025. 12. 30. nappal. A cégbírósághoz benyújtott iratok szerint az „A” kft. tulajdonosai, „B” magánszemély és „C” cég legkésőbb 2026. 03. 31. napig fizetik meg a bejegyzett 300 millió forintot pénzeszköz rendelkezésre bocsátásával. A könyvelés a bejegyzett tőkét könyvelte: T 33 – K 411. Ez az összeg a mérlegben jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként szerepel. Az „A” kft. szeretné, ha a mérlegben jegyzett tőkeként szerepelne a még be nem fizetett tőke. Ezért kitalálták, hogy az „A” kft. kölcsönt ad a két tulajdonosnak, akik ezt rögtön visszafizetve teljesítik a kötelezettségüket. Valójában pénzmozgás nem volt: sem a kölcsön utalása, sem annak a visszafizetése nem történt meg. Az „A” cég követelésként és jegyzett tőkeként szeretné a mérlegben szerepeltetni a tulajdonosok által rendelkezésre nem bocsátott jegyzett tőke összegét. Szerepelhet-e a mérlegben az egyéb követelések, kölcsönök és jegyzett tőkében a rendelkezésre nem bocsátott összeg?

Kérdés: Magánszemély ad bérbe ingó vagyontárgyat, büféautót. Kell-e ezután a magánszemélynek szochót fizetnie, vagy csak szja-t?

Kérdés: Egy két éve kötött tartási szerződésből megszerzett ingatlant szeretnék értékesíteni. Ez után lesz szja-fizetési kötelezettségem? A kapott összeget az elhunyt testvérem gyermekének szeretném ajándékozni, banki átutalással vagy takarékbetétkönyvben. Ez után neki lesz valamilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A cég vásárolt egy ingatlant, amelynek tulajdonosai a cég és a cég egyik tagja. A tag szeretné bérbe venni a cég tulajdonában lévő részt. Kell ilyenkor transzferár-nyilvántartás?

Kérdés: Tartósan adott kölcsönök mérlegben történő helyes besorolásához kérek segítséget:
Adott X Kft., két, egymástól független magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban, mindketten önállóan jegyzik a céget. Ez a kft. tartós kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek, amelynek a tulajdonosai az X Kft. egyik tulajdonosának a gyermekei, ügyvezetője az egyik gyerek. A befektetett eszközök között melyik sorban kell ezt a kölcsönt szerepeltetnünk?

Kérdés: Társaságunk 3 éve magánszemélytől használt személygépkocsit vásárolt cégautó céljára. A vásárlás során áfa felszámítására természetesen nem került sor. A személygépkocsit cégautóként használtuk. Mindvégig bevallottuk és megfizettük a cégautóadót. Most értékesíteni szeretnénk a személygépkocsit osztrák állampolgár magánszemély részére. Az értékesítés során az Áfa-tv. 87. §-ára tekintettel fel kell számolnunk áfát, vagy nem?