Transzferár-nyilvántartás

Kérdés: A cég vásárolt egy ingatlant, amelynek tulajdonosai a cég és a cég egyik tagja. A tag szeretné bérbe venni a cég tulajdonában lévő részt. Kell ilyenkor transzferár-nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] ...készíteni a cégnek, ha az a tag, amely/aki bérbe kívánja venni az ingatlant, nem áll kapcsolt vállalkozásban a céggel, vagy magánszemély, és nem egyéni vállalkozóként veszi bérbe az ingatlant, vagy az ügylet értéke áfa nélkül az adóévben nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Tartósan adott kölcsön a mérlegben

Kérdés: Tartósan adott kölcsönök mérlegben történő helyes besorolásához kérek segítséget:
Adott X Kft., két, egymástól független magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban, mindketten önállóan jegyzik a céget. Ez a kft. tartós kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek, amelynek a tulajdonosai az X Kft. egyik tulajdonosának a gyermekei, ügyvezetője az egyik gyerek. A befektetett eszközök között melyik sorban kell ezt a kölcsönt szerepeltetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...egyik vállalkozás egy másik vállalkozásban közvetlenül vagy közvetetten tulajdonos, és így valamilyen szavazati/tulajdoni aránya van. Magánszemélyek általi tulajdonlás és a magánszemélyek általi ügyvezetés így nem tartozik a számviteli törvény általi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Használtan vásárolt cégautó értékesítése külföldre

Kérdés: Társaságunk 3 éve magánszemélytől használt személygépkocsit vásárolt cégautó céljára. A vásárlás során áfa felszámítására természetesen nem került sor. A személygépkocsit cégautóként használtuk. Mindvégig bevallottuk és megfizettük a cégautóadót. Most értékesíteni szeretnénk a személygépkocsit osztrák állampolgár magánszemély részére. Az értékesítés során az Áfa-tv. 87. §-ára tekintettel fel kell számolnunk áfát, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a termék beszerzése során azért nem merült fel levonható adó, mert az értékesítő nem hárított át áfát (mivel például magánszemély volt, aki áfaalanyiság hiányában erre nem volt kötelezett), azonban, ha lett volna áthárított áfa (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.

Egyéni vállalkozó tárgyi eszköze a kezelt vagyonban

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képező tárgyi eszközt bizalmi vagyonkezelésbe adja. (A vagyonrendelő és a vagyonkezelő is az egyéni vállalkozó.) Az Szja-tv. 49/B. § 4a) bekezdése alapján vállalkozói bevételnek számít az átadott készlet. Ezek szerint ez csak anyag- és árukészletre vonatkozik? Tárgyi eszköznél nem lesz vállalkozói bevétel a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke? Ha mégis vállalkozói bevételnek számít vagyonkezelésbe adás esetén, akkor a költségek között érvényesíthető a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke az Szja-tv. 11. számú melléklet 22. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt az eszközérték-növekmény megállapításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.

Elektromos személygépkocsi töltése magánszemélynél

Kérdés: Adott egy társaság, amely elektromos személygépkocsit vásárolt. A gépjármű töltése a tulajdonos magánszemély tulajdonában lévő családi háznál történik. A töltőberendezés külön almérővel van ellátva, amely elkülönítetten méri az autó töltéséhez felhasznált villamos energiát. Milyen módon számolható el ebben az esetben szabályszerűen a társaság részére az elektromos autó töltéséhez felhasznált villamos energia költsége? Milyen elszámolási megoldások jöhetnek szóba, hogy a cég ki tudja fizetni a magánszemély tulajdonosnak a töltés költségét, és ezeknek milyen adózási vonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...leírtak alapján javasolható olyan megoldás, hogy a társaság a magánszeméllyel köt egy ingatlan-bérbeadási szerződést, amelyben a magánszemély bérbe adja az ingatlanának azt a részét, ahol van a töltőberendezés. Továbbá a bérleti szerződésben megállapodnak arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 16.
Kapcsolódó címke:

Bankkártyás fizetés mikor bevétel?

Kérdés: Az Szja-tv. hatálya alá tartozó adózó elfogad bankkártyás fizetési módot. A terminálon elfogadott összeget 1-3 nappal később kapja meg a bankban jóváírásként. Mikor keletkezik a bevétel? A banki jóváírás napján, vagy azzal a nappal, amikor az értékesítés megtörtént, és a terminálon a bankkártyát elfogadták?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadták. Az Szja-tv. 10. § (2) bekezdése alapján a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Lízingbe vett gépkocsi értékesítése a munkavállalónak

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?
Részlet a válaszából: […] ...téríti meg a könyv szerinti értéket (8 millió forintot), a különbözetet (12 millió forintot) pedig a cég vállalt magára. A magánszemélyt terhelő kötelezettség átvállalása a munkavállalónál nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.

Kedvezményezett-e a beolvadásos kiválás?

Kérdés: Kedvezményezettnek minősül-e az a beolvadásos kiválás, amennyiben például 2026. 03. 10-én határoznak a folyamat megindításáról, és ebben az időpontban mind a kiválással induló társaság, mind a végső „céltársaság”, amelybe a beolvadás történik, ugyanazon két magánszemélynek a tulajdonában van? Első olvasatra egyértelműnek tűnik, hogy igen, de a bizonytalanságot az okozza, hogy a fenti tulajdonosi azonosság a „céltársaságban” csak 2026. 03. 10-én jön létre, előtte két idegen magánszemély volt a tulajdonos. Viszont a vagyonmérleg-tervezetekhez a 2025. 12. 31-i éves beszámoló adatait szeretnénk felhasználni.
Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti, hogy a kiválás kedvezményezett átalakulásnak minősül, ha a társaságból kiválással „létrejött” társaságban– a két magánszemély részesedést szerez, és a részesedésük egymáshoz viszonyított aránya azonos azzal, amilyen a jogelődben és– nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Részvénytársaság készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót?

Kérdés: Kérem segítségüket a kötelező könyvvizsgálat kapcsán. Zártkörűen működő rt., mely pénzügyi vállalkozás, részvényesei: „A” kft. 6%-os, „B” kft. 19%-os, „C” magánszemély 53%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. A részvénytársaság nem készít konszolidált beszámolót. 2025-ben a nettó árbevétel 15 E Ft volt, alkalmazottai nincsenek. „A” kft.-nek 2025-ben a nettó árbevétele 25 E Ft volt, 1 fő alkalmazottat foglalkoztatott. „B” kft.-nek 2025-ben a nettó árbevétele 28 E Ft, 1 fő alkalmazottal. Az rt. készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót, és kötelező-e számára a könyvvizsgálat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a részvénytársaság zártkörűen működő pénzügyi vállalkozás. Az Szt. 9. §-a (6a) bekezdése szerint nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 14. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Többgyermekes nyugdíjas anyák jövedelme utáni adó

Kérdés: Többgyermekes nyugdíjas anyák jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni 2026. évben, ha a kifizetőtől származó jövedelme nem haladja meg a 34.356.720 Ft-ot (felette a kifizető köteles az adót megfizetni). Ugyanakkor az egyéni vállalkozói minőségben szerzett jövedelemkorlát szintén 34.356.720 Ft, e jövedelem felett a magánszemély fizeti a szochót. Megerősítést szeretnék abban, hogy az egyéni vállalkozónál a jövedelem számít, nem a bevétel, mert számos értelmezésben keverednek a bevétel- és a jövedelemfogalmak, vagyis, ha egy általányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó bevételének jövedelemtartalma (pl. 80%-os költséghányaddal) nem több, mint 34.356.720 Ft, akkor nem kell szochót fizetnie? Ha a magánszemély nyugdíjas egyéni vállalkozó kifizetőtől munkabért kap, de egyéni vállalkozásból is származik jövedelme, akkor a jövedelemkorlát a 34.356.720 Ft duplája, vagy az összes jövedelme nem haladhatja meg az éves átlagkereset négyszeresét a szochomentességhez?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a jövedelemkorlát a törvény szövege alapján a duplája is lehet, mivel a Szocho-tv. 5. § (1a) bekezdése a kifizetőre és a magánszemélyre külön-külön rendelkezést tartalmaz.A Szocho-tv. 5. § (1a) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettség keletkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
219