293 talált cikk a MÁK kifejezésre

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy a használatban lévő számítógépek egyes egységei, alkotórészei meghibásodnak (például alaplap, winchester, CD-meghajtó, flopi stb.). Ezeket javítani általában nem lehet, csak cserélni. Az elromlott egységek, alkatrészek hasonló paraméterű alkotórésszel nem cserélhetők, mivel olyanok a piacon már nincsenek, csak jobbak, nagyobb tudásúak, korszerűbbek. A számítógépek egy-egy elromlott és ezért kicserélésre kerülő alkotórészének beszerzési, javítási költségét karbantartási költségként vagy bővítésként kell-e elszámolni?

Kérdés: Fő tevékenységünk a növénytermesztés és állattenyésztés. Munkavállalóinknak és a tulajdonosoknak sajátgépkocsi-használatukért útnyilvántartás alapján költségtérítést fizetünk. Ez tartalmazza az APEH által közzétett üzemanyagáron számított értéket és a 3 Ft/km térítést. Az említett személyek munkakörébe tartozik a mezőgazdasági ágazat munkáinak felügyelete és irányítása, naponkénti bejárása, kijárás az állattenyésztési telepre. Elszámolhatjuk-e költségtérítésként a munkavállalónak, ha az egyik területről átmegy a másikra, ill. az állattenyésztési telepre saját gépjárművével, hiszen ez a mezőgazdaságban kivételes eseteket képez, feladatuk ellátása szükségessé teszi ezt? Munkahelytől eltérő helynek minősül-e az rt. bérelt földterületeire való kijárás (nem a munkáltató telephelye)?

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?

Kérdés: Napjainkban igen elterjedtek Magyarországon a különböző báli rendezvények. Ezek jelentős gazdasági, üzleti és társadalmi eseménnyé váltak. Ezen rendezvények belépődíjainak elszámolása reprezentációs költségnek minősül-e? A gyakorlati életben többféle eset fordul elő, pl. a társaságok ügyvezetőinek belépőjegyei, belföldi és külföldi üzleti partnereknek biztosított belépőjegyek stb.

Kérdés: Az államilag el nem ismert oktatásra vonatkozó 25 százalékos adómértéket – a 2003. július 1-jei hatálybalépésre tekintettel – hogyan alkalmazzuk az ez évben beszedett tandíjra?

Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.

Kérdés: A december hónapról szóló telefonszámla áfája már levonási tilalom alá esik, ha a teljesítés időpontja 2003-ban van? Hogyan jelenik meg ez a számviteli elszámolásokban?

Kérdés: A 12 településen lévő kirendeltség vezetői, illetve egy-egy üzletág dolgozói részvételével tartott vezetői értekezleteken, szakmai konzultációkon, alkalmanként meghívott előadó részvételével tartott előadásokon elfogyasztott kávé, üdítő, pogácsa, szendvics reprezentációnak minősül, vagy reprezentációnak nem minősülő természetbeni juttatás? Hasonlóképpen a társaság fennállásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepség (állófogadás, különböző programok) – amelyen üzleti partnerek, munkavállalók vesznek részt – költsége reprezentációnak minősül-e?

Kérdés: Széles ügyfélkörrel rendelkező könyvelőként szeretnénk pontos és teljes körű felvilágosítást kapni a 2003. január 1-jétől életbe lépő áfamérték-változásokról.