Találati lista:
251. cikk / 295 Reprezentáció, vetélkedő, verseny díja
Kérdés: Társadalmi szervezet alkalmazottakat foglalkoztat. A szervezet tevékenysége tánc és oktatás. Az összes bevétel X százaléka adóköteles, ami az adófizetés határa alá tartozik. A szervezet mennyi reprezentációt számolhat el, és mi tartozik a reprezentációhoz ebben az esetben? Ugyanez a szervezet versenyeken díjakat oszt ki (pénz- és tárgyjutalmat). Ha csoport kapja a díjat, hogyan kell és mit fizetni? Mi lesz az szja alapja?
252. cikk / 295 Személygépjármű magáncélú használata
Kérdés: A társaság székhelye, telephelye és a tulajdonos lakása is egy helyen van. Üzemeltetheti-e úgy a társaság a tulajdonában lévő személygépjárművet, hogy a használat kizárólag üzleti célú? Útnyilvántartással dokumentálja, hogy kizárólag a cég érdekében használja a személygépkocsit.
253. cikk / 295 Teljesítési fok alapján arányosítás
Kérdés: Az Szt. 62. §-a szerint az építés-szerelésnél a befejezetlen termelés meghatározható teljesítési fok alapján arányosítással is. Mi egyszerűsített éves beszámolót készítünk. Miként kell értelmezni ezt a kitételt? Hogyan kell az elszámolást kimunkálni? Melyek a könyvelési lépések? Különösen az eredményre való hatás és könyvelés érdekel, egyik évről a másikra való átmenet során.
254. cikk / 295 Szoftverhasználati díj
Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
255. cikk / 295 Próbaüzemeltetés többletköltségei
Kérdés: Zöldmezős beruházásként új gyárat építettünk. Néhány hatósági engedély hiányában a beruházás aktiválására még nem került sor. Jelenleg folyik a gépek beállítása, valamint próbagyártást végzünk. Az így legyártott terméket (csökkentett áron) partnereink megveszik. Az Szt. szerint a próbaüzemeltetés költségei a beruházás bekerülési értékét növelik.A próbaüzem alatt előállított és értékesített termékek eladási árával csökkentjük a felmerült költségeket. Az így kapott bekerülési értékkel növeljük a beruházás értékét. Hogyan kell majd az üzembe helyezés során kezelni a próbaüzemeltetéshez kapcsolódó aktivált értéket? Önálló eszközként kell aktiválni? Ha igen, milyen kulccsal amortizálom? Vagy fel kell osztani a meglévő eszközök között? Milyen arányban? A telek értékére is kell vetíteni a felosztandó értékből?
256. cikk / 295 Cégautó utáni adózás
Kérdés: Hogyan alakul a cégautó utáni adózás 2004-ben a személyi jövedelemadóban?
257. cikk / 295 Lakásépítés támogatása
Kérdés: A Számviteli Levelek 69. számában az 1436. és az 1443. számú kérdésekre adott válaszban foglalkoztak a vállalati kölcsön lakásvásárlásra, illetve a lakásépítéshez kölcsön nyújtása témakörével. Az adott válaszok azonban nem teljesek, hiányzik belőlük az Szja-tv. vonatkozó részeire való hivatkozás és értelmezés. A hiányosságokat a válaszok kicserélésével lehetne pótolni.
258. cikk / 295 Cél szerinti, közhasznú tevékenység
Kérdés: A közhasznú szervezeteknek elkülönítetten kell nyilvántartaniuk a közhasznú, a cél szerinti, a vállalkozási tevékenység közvetlen költségeit, valamint azokat a költségeket, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak sem a közhasznú, sem a vállalkozási tevékenységhez. Mi a különbség a közhasznú és a cél szerinti tevékenység között? Hová kell besorolni a felmerült költségeket?
259. cikk / 295 Járműhasználat üzemanyagköltsége
Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?
260. cikk / 295 Egyházi jogi személyek beszámolókészítési kötelezettsége
Kérdés: A 218/2000. Korm. rendelet 14. §-ához kapcsolódóan: a vállalkozási tevékenységet nem végző egyházi jogi személyre csak az Szt. XI. fejezete vonatkozik? Megteheti-e az ilyen egyházi jogi személy, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet határoz meg, továbbá saját számviteli alapelveket, értelmező rendelkezéseket, fogalmakat, értékelési előírásokat, szabályokat alkalmazzon? Esetleg anyagnak minősítsen tárgyi eszközöket is?
