Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, mert a gyakorlatban sokszor előforduló témákat érint. A kérdésre adandó válaszhoz kövessük a gazdasági eseményeket, hogy azok mindenki számára egyértelműek legyenek.A kft. 1996-ban határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Egyéni vállalkozó üzembe helyezési okmánya

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetén, akire nem az Szt., hanem az Szja-tv. vonatkozik, mi tekinthető üzembe helyezési okmánynak, illetve szükség van-e erre? (A kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 397. kérdéséhez.)
Részlet a válaszából: […] ...működtethetők, akkor az eszközök üzembe helyezhetők.A meglévő technológia bővítése esetén az üzembe helyezés dokumentumaként az előre meghatározott időpontban lefolytatott használatbavételi eljárásról felvett jegyzőkönyv akkor fogadható el, ha ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szakképzési hozzájárulás – személyes közreműködés esetén

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonosaival – akik más társaságnál főállással rendelkező természetes személyek – megbízási szerződést kötött. (A megbízási szerződés a cég tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozik.) A fenti címen történő kifizetést bérköltségnek, ill. a tulajdonos személyes közreműködésének kell-e minősíteni, és így a szakképzési hozzájárulás alapjába bele kellene számítani? Van-e különbség a tulajdonosokkal és a cégtől teljesen független személyekkel kötött szerződések tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Cégautó magáncélú használata

Kérdés: Az Szja-tv. 70. §-ának (12) bekezdése szerinti esetekben (magánhasználat megtérítése esetén) nem kell a cégautóadót megfizetni? Kérem részletesen írjanak erről!
Részlet a válaszából: […] ...tele tankos módszerrel), továbbá a magáncélú használat során futott kilométerre a 3 Ft/kilométer általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével számított összeg. A magáncélú használat során futott kilométerre a 3 Ft/kilométer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Személygépkocsi-használat költségeinek elszámolása

Kérdés: A kiküldetési rendelvényen elszámolt személygépkocsi-használat üzemanyagköltségét és a 3 forintos fenntartási költséggel számított összeget, valamint a 3 forintnál magasabb elszámolt összeget hol kell elszámolni, az igénybe vett szolgáltatások vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltaknak megfelelően – elszámolt személygépkocsi-használat üzemanyagköltségét és a 3 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltséget az 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) számlán számolja el, míg a 3 Ft/km...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Bemutatási név, bemutatási cím

Kérdés: A Díjbeszedő Rt. a bérlő kérésére a terhelési értesítőn használja a "bemutatási név" és a "bemutatási cím" fogalmat, de a számlán fogyasztóként a bérbeadó neve szerepel. Ezek alapján könyvelőirodánk nem akarja a bt. – mint bérlő – költségei között elszámolni a díjakat. Hogyan kell értelmezni a fenti fogalmakat?
Részlet a válaszából: […] Valójában a kérdésre nem tudunk válaszolni! Egyet viszont biztosan állíthatunk, a kérdésben foglaltak alapján a bérlő olyan számla alapján, amely számla nem a nevére szól, nem számolhatja el a kifizetett összeget költségei között, és nem helyezheti levonásba az előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Közösen végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: Az építőiparban nagy értékű, rövid megvalósítási határidejű építmények létrehozására – új vállalkozási formaként – több vállalkozó együttesen, közös felelősséggel és kockázatviseléssel ad ajánlatot, illetve szerződik a megrendelővel. A gyakorlati megvalósítás szervezése és a megrendelővel való kapcsolattartás érdekében a vállalkozók gesztort jelölnek ki. A teljesítmények számlázása a gesztor neve és adószáma alatt történik. Kérdésünk: helyes-e a bemutatott vállalkozási formára az új Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírásait és az adójogszabályok tekintetében az eredményátadást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt közös tevékenység számviteli elszámolására nem alkalmazható az új Szt. 84. §-a (7) bekezdésének p) pontja. A hivatkozott jogszabályi hely a következőket tartalmazza: a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni közös üzemeltetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az APEH által közzétett üzemanyagár, valamint 3 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével számított összeg; a munkába járással kapcsolatos költségtérítésekről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz a 173. § is a záró rendelkezések között. (Néhány módosításra a jelen számunkban külön is utaltunk.) A módosítások témák szerint csoportosíthatók. (Ez nem fontossági sorrend, csupán a könnyebb megértés érdekében tesszük.)Nagyon fontos, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük: a bérlet, a pénzügyi lízing témakörével több válaszban is foglalkoztunk, többek között a Számviteli Levelek 7. számában a 109-110. kérdésre, a 10. számban a 180. kérdésre, továbbá a 12. számban a 217-219. kérdésre adott válaszokban.Itt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
27
28
29