363 talált cikk a megbízás kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy cég a mérlegkészítés időpontjában megállapítja, hogy az új határértékek szerint már nem kötelezett könyvvizsgálatra, de az öt évre megválasztott könyvvizsgáló mandátuma még nem járt le? Ebben az esetben kötelező kivárni az öt évet? Mikor, meddig kell a cégbírósági változást ezzel kapcsolatban beadni? A 2016. évi könyvvizsgálatától el lehet-e tekinteni szabályosan, a könyvvizsgáló hozzájárulásával?

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?

Kérdés: Betéti társaságnak egy bel- és egy kültag tagja van, mindketten nyugdíjasok. A beltag ügyvezető, és mellette személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban látja el nulla forintért. A kültag munkavégzésre nem kötelezett. Az ügyvezető:
1. Elláthatja-e személyes közreműködését munkaviszonyban, vagy csak megbízási jogviszonyban (vannak-e feltételei az alkalmazásnak)?
2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyént és a társaságot az alkalmazható jogviszonyban, illetve jogviszonyokban?

Kérdés: Cégünk szárazföldi személyszállítási tevékenységet végez. A megrendelők sokszor telefonon, e-mailben juttatják el igényüket hozzánk, s e-mailben igazoljuk vissza a megrendelést, valamint azt a tényt, hogy a szolgáltatás a közzétett szerződéses feltételek szerint teljesül. Papíralapú szerződés ugyanakkor nem készül, mert annak aláírása mindkét fél részéről a szűkös határidő miatt nem lehetséges. A személyszállítási feladat ellátásához más személyszállító vállalkozások segítségét is igénybe vesszük, amit a társaság honlapján található általános szerződési feltételek is tartalmaznak. Lehetséges-e alvállalkozói teljesítések értéke vagy közvetített szolgáltatások értéke jogcímen levonni az alvállalkozó fuvarozók teljesítményét a nettó árbevételből a helyi iparűzésiadó-alap kiszámítása során, tekintve, hogy a megrendelésekről papíralapú szerződés nincs? A társaság és a megrendelő közötti szerződésnek megbízási vagy vállalkozási szerződésnek kell lennie?

Kérdés: Adószámos magánszemély cikkeket ír a kiadó részére, és erről számlát állít ki. Ebben az esetben a cikkírói díjat bérköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni?

Kérdés: Adószámos magánszemély adózása, bevallása ügyében kérem a segítségüket. Kérem tájékoztatásukat (az adószámos magánszemélyre vonatkozó nyomtatványok számának és a beadási határidő megjelölésével) abban az esetben, ha:
– biztosítási jogviszonyt keletkeztet a szerződés szerinti összeg,
a) a vevő adózó (társaság, egyéni vállalkozó),
b) a vevő magánszemély;
– biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet a szerződés szerinti összeg.

Kérdés: Kapcsolt társas vállalkozás közös ügyvezetőjének jogállása, díjazása.

Kérdés: A gazdasági társaság által végzett közszolgáltatás kapcsán az illetékes önkormányzat rendeletben tervezi előírni, hogy a lakosság az említett szolgáltatás meghatározott mértékét ingyenesen veheti igénybe. Milyen vonzata van az említett ingyenes szolgáltatásnak az egyes adónemekre, különös tekintettel az áfára? Hogyan kell ez esetben az ingyenes szolgáltatásnyújtást elszámolni?

Kérdés: Szerződő felek: Kiadó és Partner. A Partner egy nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházat üzemeltető gazdasági társaság. A szerződés a felek együttműködéséről szól, melynek keretében vállalják, hogy népszerűsítsék egymást, illetve egymás szolgáltatásait. A szerződésben vállalják, hogy egymás részére kölcsönösen szolgáltatást nyújtanak azonos értékben. A Kiadó által nyújtott szolgáltatás: megyei napi lapban reklámszolgáltatás nyújtása. A Partner társaság saját kereskedelmi egységében beváltható vásárlási utalványt biztosít a Kiadó részére, a Kiadó által nyújtott reklámszolgáltatással azonos értékben. A Kiadó ezeket az utalványokat meglévő előfizetőinek, illetve új előfizetőinek meghirdetett nyereményjáték győzteseinek adja át. A szerződésben a felek egymás felé történt értékesítés értékét áfával növelt összegben határozták meg, és az elszámolást a csereszerződés szabályai szerint rögzítették.
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek. A pénzhelyettesítő eszközök értéke nem ellenérték, így azt nem terheli áfa. Az áfát az utalványok beváltásakor kell megfizetni, az áfa szempontjából a teljesítés ekkor áll be. Mivel a vásárlási utalvány vételét, kibocsátását áfafizetési kötelezettség nem terheli, az utalványért kapott ellenértéket nem kell számlázni, de hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Számviteli bizonylattal, amelynek a szabályait az Szt.-ben találjuk.
1. Fentiek tükrében a Partner által kibocsátott, saját kereskedelmi egységeiben beváltható vásárlási utalvány értékesítése a szerződésben megjelenhet-e mint termék/szolgáltatás értékesítése, számlázható-e a Kiadó felé áfával növelt összegben?
2. Az első kérdésre "igen" válasz esetén, az utalványértékesítést a Partner vállalkozás értékesítés nettó árbevételeként és a fizetendő áfa összegét növelő tételként elszámolhatja el a könyveiben? Ha igen, akkor az utalvány beváltását nyomon kell-e követnie, hiszen a beváltáskor (levásárláskor) pénztárgépben rögzítésre kerül a bevétel, és ezáltal a bevétel és a fizetendő áfa elszámolására kétszer kerülne sor?
3. Az első kérdésre "nem" válasz esetén, a Kiadó által a Partner társaság részére nyújtott reklámszolgáltatás ellentételezésére átadott vásárlási utalvány tekinthető-e a szolgáltatás kifizetéséül szolgáló tranzakciónak? Ebben az esetben helyes-e az a jogértelmezés, hogy ha a Partner társaság a Kiadó által nyújtott szolgáltatás áfával növelt ellenértékét utalvánnyal fizeti ki, az utalvány fizetőeszköz-funkciót tölt be? A Partner társaságnál az árbevétel és a fizetendő áfa elszámolására az utalvány átadásakor nem kerül sor. A Partner társaság árbevételt és fizetendő áfaösszeget az utalványok beváltásakor számol el. Az utalványokról a kibocsátó sorszám szerint szigorú számadású nyilvántartás vezetésére kötelezett?

Kérdés: Ügyfelem fő tevékenységként színházi produkciók színpadra állításával foglalkozik. A produkciók alapját külföldi szerzők forgatókönyvei, darabjai, vagy magyar szerzők művei adják. A társaság a megvásárolt művekért jogdíjat fizet a szerzőnek vagy a közvetítő szervezetnek. A színpadi megjelenítés koncepcióját a társaság általában a rendezővel folytatott megbeszélések alapján állítja fel. A rendező az ebben való közreműködésért egyszeri megbízási díjat és a darab bevételével arányos jogdíjat számít fel a társaságnak szerződés alapján. Általában ilyen rendszerben díjazza a társaság a darab minden olyan közreműködőjét, aki részt vesz a darab létrehozásában (pl. zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező stb.). A megbízási díjakat, illetve a jogdíjakat költségként számolják el. A színdarab létrehozása után a társaság a kész művet vagy színházaknak értékesíti, vagy egy szervező cégnek. A színdarab ellenértéke egyrészt egy meghatározott összegű megbízási díjból, másrészt egy jegybevétel-arányos (amit a színház realizált) jogdíjból tevődik össze. Bizonyos esetekben a társaság nem szerződik jogdíjas értékesítésre, ekkor a megbízási díj teljes összegét a realizált jegybevétellel arányosan határozzák meg. A társaság a megbízási díjakat és a jogdíjakat árbevételként számolja el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 20. pontja meghatározza azon jogdíjak körét, amikkel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogdíjként kapott bevétel 50%-át csökkentő tételként lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásakor. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról úgy rendelkezik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételt csökkenteni lehet a társasági adó által meghatározott jogdíjbevétel összegével. Esetünkben miként kezeljük a vázolt folyamatot?