364 talált cikk a megbízás kifejezésre

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban kérdezem: A cégünknél van egy igazgatósági tag, aki megbízási jogviszonyban látja el a tisztséget (díjazása havonta eléri a minimálbér 30%-át). Ő beszámítható-e az átlagos statisztikai állományi létszámba, és ezáltal kell-e utána rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Illetve, amikor eléri a létszám a 25 főt, attól a negyedévtől áll fenn a fizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy gimnázium fenntartója alapítvány. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenysége az iskola fenntartása. Az szja 1% kiutalt összege terhére – működési költségként (25%, max. 25 M Ft-ig) – elszámolható az igazgató részére kifizetett munkabér?

Kérdés: Egy számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra kötelezett társaság 2026. 01. 01-től a korábbi devizás (eurós) könyvvezetést követően forintos könyvvezetésre tért át (vissza). A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A választott könyvvizsgáló a cégnyilvántartásban bejegyzett, a 2025-ös üzleti év könyvvizsgálatára szerződéssel rendelkezik. Az éves beszámoló könyvvizsgálatára szerződéssel rendelkező könyvvizsgálónak e szerződés keretein belül kötelezettsége az (euró-forint) áttérés miatti nyitómérleg hitelesítése?

Kérdés: 1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?

Kérdés: A távozó vezető tisztségviselő (továbbiakban: megbízott) tanácsadó megbízási szerződést kötött a gazdasági társasággal. A megbízott a feladatait ingyenesen látja el. A felek megállapodása alapján a megbízott jogosult a megbízás időtartama alatt a gazdasági társaság egyik kijelölt személygépkocsiját személyes célra használni, a használattal kapcsolatos általános költségek – így különösen a bérleti díj, az üzemanyagköltség, az adóelszámolás és a szervizelés – viselése a társaságot terheli. Az lenne a kérdésem, hogy hová kell könyvelni a személygépkocsi fenntartási költségeit? Személyi jellegű ráfordításként kell könyvelni – mert a tanácsadásért cserébe állja a társaság –, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként – mert a társaság személygépkocsijának fenntartási költsége? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük. Ugyanez a kérdés merült fel az új vezető tisztségviselő részére bérelt lakás elszámolásakor. A gazdasági társaság bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel, mert a vezető tisztségviselő személyes munkavégzése szükséges, és a társaság székhelyétől – amely a munkavégzés helye – 170 km-re lakik. A vezető tisztségviselő az érintett településen nem rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni vagy haszonélvezeti joggal rendelkező lakóingatlannal. Személyi jellegű ráfordításként vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni a felmerült bérleti díjat? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük.

Kérdés: Társaságunk jelentős számú határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat közreműködőket. A szerződés szerint a Megbízott teljesítését a Megbízó által havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elkészített teljesítési lista igazolja, melynek alapján a Megbízó kiállítja és aláírja a teljesítési igazolást. Megbízó a megbízási díjat köteles a Megbízott részére a lezárt hónapot követő hónap 15. napjáig az általa megjelölt bankszámlájára történő átutalással megfizetni. Felek rögzítik, hogy a megbízási díjból levonásra kerülnek azon mindenkori adók és a járulékok, melynek levonása és megfizetése a Megbízó kötelezettségét képezi. A jelenlegi gyakorlat szerint, mivel határozatlan idejű megbízási szerződésről van szó, az adott havi teljesítési igazolások alapján a teljesítés hónapjára számfejtük és valljuk be a 08-as bevalláson. A megbízási díjak az elvégzett feladatok alapján kerülnek meghatározásra, tehát nem fix összegű megbízási díj kifizetéséről van szó. Helyesen járunk-e el ebben az esetben, illetve helyesen járnánk-e el, ha ezen kifizetéseket nem a teljesítés hónapjában, hanem az azt követő hónapban vallanánk be és fizetnénk meg az ezzel kapcsolatos közterheket határozatlan idejű, de nem rendszeres összegű teljesítések esetén?

Kérdés: Egy kft. januárban megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel ügyvezetői tisztség ellátására havi rendszeres 1 M Ft értékben. Az első kifizetés február 10-én történt meg. Melyik hónapra vonatkozik a számfejtendő tiszteletdíj, ill. melyik havi járulékbevallásban szerepeltetendő a jövedelem?

Kérdés: Szeretném kérni a véleményüket abban, hogy deviza-önszámlázás esetén az áfa összegét a saját vagy a partner választott árfolyamon kell számítani?

Kérdés: A munkavállalónk jelenleg 3 gyermeke után jogosult családi pótlékra, és van egy gyermeke (4.), aki csak 1 napig élt, majd elhunyt. Ebben az esetben jogosult a négygyermekes anyák adókedvezményére? A bére bruttó 600.000 forint. Ebben az esetben a járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ha igen, milyen összegben?

Kérdés: Két társaság összeolvadását tervezi. Az átértékelés lehetőségével nem szeretnének élni. Egyik sem kötelezett jogszabály szerint könyvvizsgálatra. Egyikük önként, tulajdonosi döntés alapján mégis választott könyvvizsgálót, mely a cégjegyzékbe is bejegyzésre került. A 2024. évi beszámoló közzététele késedelmes, június 30-ig sem fog megtörténni, főleg a könyvvizsgálat csúszása miatt. A társaságok azonban szeretnének 2025. 06. 30-ig átalakulási tervet készíteni, amelyhez 2024. 12. 31-i dátumú vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet készülne. Nem a 2024. évi végleges, auditált beszámolót vennék ehhez alapul, hanem a még nem auditált, aktuális 2024. 12. 31-i adatokat. Kötelező-e a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket is könyvvizsgálni, abban az esetben is, ha a társaság nem jogszabályi kötelezettség miatt, de választott könyvvizsgálót? Vagy ez esetben a tervezeteket nem szükséges könyvvizsgálóval ellenőriztetni?
A kérdéshez kapcsolódóan hivatkozik az átalakulási törvény 4. §-ának (6) bekezdésére: akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló, jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Készíthet-e 2024. 12. 31-i aktuális adatok alapján az átalakuláshoz vagyonmérleg-tervezetet a társaság, ha az még nincs könyvvizsgálóval ellenőrizve, és ez alapján benyújthatja 2025. 06. 30-ig az átalakulási tervet?
Az átalakulási törvény 4. §-ának (3) bekezdése csak lehetőségként említi, hogy vagyonmérleg-tervezetként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható. De ezenkívül más évközi zárás alapján sem tilos az átalakulást megindítani. Az átalakulási törvényben a főszabály az, hogy 3 hónapnál nem régebbi fordulónapi tervezet fogadható el [idézi a 6. § (1) bekezdését és a kivételt jelentő 4. § (3) bekezdését]. A kivételnek nem felel meg a társaság, mivel 2025. 06. 30-ig nem lesz közzétett beszámolója.
Idézi az átalakulási törvény 8. §-ának (1) bekezdését is: a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet szerepelhet. Ez alapján elfogadható a nem auditált 2024. 12. 31-i beszámoló is a tervezet alapjaként?