361 talált cikk a megbízás kifejezésre

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, de van választott könyvvizsgálója. A társaság elhatározta a végelszámolást, de nem értesítette erről a könyvvizsgálót, emiatt a tevékenységet lezáró beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadta el az alapító, a beszámolót könyvvizsgálói záradék nélkül tette közzé. Helyesen jártak el, ha úgy nyilatkoznak, nem kötelezettek könyvvizsgálatra? Helyes-e, ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az esetlegesen lefolytatott könyvvizsgálatot közzéteszi? Látnak-e abból bármilyen problémát, ha választott ugyan könyvvizsgálót a – könyvvizsgálatra nem kötelezett – cég, az adott üzleti évre mégsem kéri a könyvvizsgálat lefolytatását?

Kérdés: A rendezvényszervező cég a megbízó által megrendelt rendezvényen különböző kisebb ajándékokat (toll, sál stb., amelyek a megbízó nevével vannak ellátva) ad a résztvevőknek, vetélkedőn a résztvevőket díjazásban részesíti. A rendezvényszervező cég a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatokat szerződésben rögzítik. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei, és azok kit terhelnek? Hogyan kell könyvelnie, adóznia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben? A résztvevőknek adott ajándék anyagköltségként elszámolható? Ezek után milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: A dohányboltban a dohányáru értékesítésén túlmenően várhatóan italt, újságot, lottószelvényt árusítanak, és lehetőség lesz lóversenyfogadásra is. A szerencsejáték körébe tartozó tevékenységeken kívüli árbevétel rögzítése a pénztárgépben valósul meg. Külön pénztárnak tekintsük a szerencsejáték-forgalommal összefüggő bevételeket és kiadásokat? Hogyan kapcsoljuk össze a pénztárgépet – ahol bankkártya elfogadása is lehetséges – az egyéb pénztárakkal?

Kérdés: A saját termékünket népszerűsítő, saját magunk által legyártatott reklámfilmeket egyrészt lehet látni a televíziós csatornák reklámjaiban, valamint a hirdetésszolgáltatókkal való szerződés alapján bizonyos internetes oldalakon, továbbá azokat mi magunk is feltöltjük a saját Facebook-profilunkra. A kérdés az, hogy ezekben az esetekben milyen fajta reklámadó-kötelezettség valósul meg, és ki minősül a reklámadó alanyának?

Kérdés: Külsős könyvelőként hogyan lehet megfelelni annak az előírásnak, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni a könyvekben? A pénztárjelentést az ügyfél vezeti napi rendszerességgel, a könyvelés alapjául ez a pénztárjelentés szolgál, valamint a hozzá tartozó bizonylatok.

Kérdés: A gazdasági reklámtevékenységről szóló 2008. évi XLVIII. törvény 2015. július 4-i hatállyal történt módosítása a törvénybe beiktatta a 3. § s) pontjaként a médiahirdetésfelület-értékesítő kategóriát, amely a reklámközvetítő megbízásából és nevében köt szerződést hirdetésfelület értékesítésére a reklámozó felé. Az 5/B. § (5) bekezdése szerint a szolgáltatásról a számlát a reklám közzétevője nevében eljáró médiahirdetésfelület-értékesítő is kiállíthatja.
Kérdéseim:
1. A reklámszolgáltatásra vonatkozó számlát a médiahirdetésfelület-értékesítő a saját nevében, vagy megbízója, a reklámközzétevő nevében állítja ki?
2. Ha saját nevében állítja ki a számlát,
a) akkor azt hogyan kell elszámolnia, könyvelnie?
b) hogyan, milyen bizonylattal kell elszámolnia a számlázott összeget a reklámközzétevővel, különös figyelemmel az áfa elszámolására, arra, hogy a reklámközzétevő nem a médiahirdetésfelület-értékesítő, hanem a reklámozó részére nyújt szolgáltatást?
3. Ha a médiahirdetésfelület-értékesítő a számlát nem a saját nevében, hanem megbízója, a reklámközzétevő nevében állítja ki, akkor
a) a számlán számlakibocsátóként a reklámközvetítőt kell-e feltüntetni?
b) a számla kiállítására alkalmazni kell-e az áfatörvény 160-161. §-ában és a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 15. §-ában foglaltakat?

Kérdés: A magyar cég két külföldi fiókteleppel rendelkezik, és további átalakításokat terveznek a cég struktúrájában. Ehhez a már meglévő és leendő vezetők képzését a magyar cég bonyolítaná le, amihez egy magyar tanácsadó vállalkozó szolgáltatását venné igénybe. A cég sajátosságaiból adódik, hogy a szolgáltatónak több esetben kell külföldre utaznia az oktatások időpontjában, de a megállapodás alapján ezen utazási és szállásköltségekről a számlák a magyar cég nevére érkeznek majd, a magyar cég téríti meg ezeket, azok nem épülnek be a vállalkozó szolgáltatási díjába. A magyar cég nevére készül majd a repülőjegyszámla a vállalkozónál munkaviszonyban álló dolgozók utazásairól. Megállapodhatnak-e a felek abban, hogy a vállalkozó díja nem tartalmazza ezeket az utazási költségeket, azokról a megbízó gondoskodik közvetlenül a számára kiállított számla ellenében? E költségtérítések személyijövedelemadó- és járulékmentesek lesznek? Szükséges-e kiküldetési rendelvénnyel is alátámasztani?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?

Kérdés: Erdőgazdálkodással foglalkozó társaságunk elvállalta a kivitelező cég megbízásából (jogszabályi kötelezettség miatt), hogy az útépítés miatt általuk kivágott erdő helyett újat (ún. csereerdőt) telepít saját területén. Az új erdő telepítésével kapcsolatos ráfordítás beruházás. A vállalkozási díj árbevétel, amellyel szemben így költséget nem tudunk elszámolni. Mi lenne a helyes megoldás a számvitelben és a társasági adóban?

Kérdés: A Számviteli Levelek 318. számában a 6519. kérdésre adott választ nem értem. A Ptk. a 6:257. §-tól a fuvarozási szerződésről szól, vagyis a fuvarozási szerződést nem lehet vállalkozási szerződésnek tekinteni? Azt is írják, hogy az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ha a megbízóval kötnek szerződést, ami tartalmazza, hogy igénybe vesznek alvállalkozót, akkor ez nem tekinthető vállalkozási szerződésnek? Mikor mondható ki a szerződéses kapcsolat? Kérem, segítsenek értelmezni a problémámat, hisz sok olyan vállalkozói szerződés van, ahol az egyik fél igénybe veszi a másik vállalkozó szolgáltatását, és mindhárom fél tudja, hogy kinek mi a dolga!