Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet könyvelése

Kérdés: A foglalkoztató által 2006. 09. 01-jétől átvállalható tb-járulékokat az 55. számlacsoporton belül az 551., 552. vagy az 559. számlára könyvelnék, vagy nyitnának egy negyedik számlát, a foglalkoztató által átvállalt tb-járulék elnevezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...tb-járulékról van szó. A Tbj-tv. 20. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a biztosítottjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, és afoglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1) bekezdés szerinti nyugdíj-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Ki nem vett jövedelem járulékainak elszámolása

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik. A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a le nem vont járulékok számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...esemény nemtörtént. A Tbj-tv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a biztosítottjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot (2007-ben a131 000 forintot), és a foglalkoztató nem él bejelentésével, a 24. § (1)bekezdés szerinti nyugdíj-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Szakképzési hozzájárulás fel nem vett jövedelem után

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik (tagsági jogviszonyban van). A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a levont járulékok számviteli elszámolása? Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni ezen jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alapja a bérköltség. Az Szt. 79.§-ának (2) bekezdése szerint bérköltség minden olyan – az üzleti évhezkapcsolódó – kifizetés, amely – a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető,az érvényes rendelkezések szerint bérként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Vállalkozói járulék alapja átalányadózónál (eva)

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a vállalkozói járulék alapját, ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó átalányadózó, és a havi átalányadó alapja nem éri el a minimálbért, de a vállalkozó 80 000 forint járulékalap után fizeti meg járulékait, nem pedig a minimum-járulékalap után? Az egyéni vállalkozó tételes költségelszámolás mellett a minimum-járulékalap után megfizeti a járulékot, de a havi jövedelemkivétje 90 000 forint. Az egyéni vállalkozó az Eva-tv. hatálya alatt adózik, megfizeti a minimum-járulékalap után a járulékot, de a vállalkozói járulék alapjánál mit kell figyelembe venni, a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezőjövedelem, de havi átlagban legalább 131 000 forint összegű minimum-járulékalapután fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelemnem éri el a minimum-járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Minimum-járulékalapnál kevesebb kereset bejelentése

Kérdés: 2006. évben még nem voltunk havi bevallásra kötelezettek, ezért a minimum-járulékalapnál (125 000 forintnál) kevesebbet kereső dolgozóinkat a 06T1031 sz. nyomtatványon bejelentettük az APEH felé. 2007. január 1-jétől havi bevallók lettünk. Be kell-e jelentenünk ezen a nyomtatványon azon dolgozóinkat, akik 125 000-130 999 forint között keresnek, illetve 2007. január 1-jén lépnek be cégünkhöz (131 000 forint fizetés alatt), vagy a 2007. február 12-i bevallással eleget teszünk ezen kötelezettségünknek?
Részlet a válaszából: […]

2007-től a minimum-járulékalaptól való eltérést az adózó a havi járulék bevallás benyújtásával jelenti be. Tehát ettől az évtől kezdve nincs szükség külön nyomtatvány használatára.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Személyesen közreműködő tag (eva)

Kérdés: Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társaság máshol nem biztosított tagja személyesen közreműködik a cég tevékenységében, de csak osztalékot (év közben osztalékelőleget) vesz fel, egyéb díjazást nem kap. A minimum-járulékalap után havonta befizeti a cég pénztárába az egyéni járulékokat, a cég szintén a minimun-járulékalap után fizeti az előírt járulékokat. Kérdéseim: 1. Kifogásolható-e, hogy a tag nem vesz ki jövedelmet, így nem fizet összevonandó jövedelem utáni szja-t? 2. 2007. január 1-jétől a tag nyugdíj- és táppénzalapja havi 131 000 Ft? 3. A vállalkozói járulékot havi 131 000 Ft után kell fizetni? 4. Felmerül-e a Tbj-tv. szerinti különadó a leírt esetben?
Részlet a válaszából: […] ...személyes közreműködése során, a társasági szerződésben rögzítetteket kellfigyelembe venni.2. Amennyiben a fizetési kötelezettséget a minimum-járulékalapután teljesítik, akkor a "juttatások" (táppénz, nyugdíjalap) is ez után járnak.3. A vállalkozói járulék alapja nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Vállalkozói járulék alapja

Kérdés: 2006. szeptember 1-jétől, ha az egyéni vállalkozó megfizeti a minimum-járulékalapot, de ténylegesen a minimálbért veszi fel, mi után kell megfizetnie a vállalkozói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban – 2007-ben – legalább 131 000 forint összegű minimum-járulékalap után fizeti meg. Ha az egyéni vállalkozó tényleges jövedelme ennél kevesebb, akkor az egyéni vállalkozó az Art. 31...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Egészségbiztosítási járulék könyvelése

Kérdés: Kérdés. Az egészségbiztosítási járulék a szeptemberi módosítások miatt két részre oszlik: természetbeni és pénzbeni hozzájárulásra, mind a társaságoknál, mind a magánszemélyeknél. A bevallás külön soron kéri ezeket. Szükséges-e a számviteli nyilvántartásban is külön számlaszámra könyvelni ezeket a tételeket? Az APEH az utalást továbbra is egy számlaszámra kéri.
Részlet a válaszából: […] ...a természetbeni, illetvea pénzbeni egészségbiztosítási járulékot), illetve a nyugdíjjárulékot.Azoknál a társaságoknál, ahol a minimum-járulékalap (és nema tényleges járulékalap) alapján történik a fizetendő járulékoknak ameghatározása, ott – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2763. számú kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a munkáltató által átvállalt egyéni járulék (a 6+8,5 százalék) a vállalkozás igazolt költsége. Véleményem szerint ez sajnos nem így van. Ez egy átvállalt kötelezettség, amely a társasági adó alapját növeli. A jogszabály alapján átvállalt kötelezettség esetén az adóalap semleges, de ezt a jogszabály nem teszi lehetővé.
Részlet a válaszából: […] ...(a munkavállaló munkáltatója) atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007. január1-jétől 131 000 forint minimum-járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összegarányos része – után köteles megfizetni.A Tbj-tv. 20. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Minimum-járulékalap (eva)

Kérdés: A főállású evás egyéni vállalkozóra is vonatkozik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. szerint a főállású evás egyéni vállalkozóra is vonatkozika minimum-járulékalap alapján történő járulékfizetési kötelezettség. Amennyibena járulékalapot képező jövedelem ennél alacsonyabb, az állami adóhatósághoztörténő bejelentés alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.