Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

10 találat a megadott MRP tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: MRP-nek átadott vagyon a létrehozónál
Kérdés: A zrt. létrehozott egy MRP-szervezetet. Az alapítás dátuma: 2018. 10. 29. Ez a határozat 2019. 02. 06-án érkezett meg a zrt.-hez. Az MRP alapszabálya szerint a nem vagyoni hozzájárulást (részvényt) a bejegyzéstől számított 8 napon belül át kell adni. Az MRP-nek - technikai okok miatt - a mai napig nincs adószáma, így értékpapírszámlával sem rendelkezik, amelyre a nem vagyoni hozzájárulást átadhattuk volna. A zrt. könyveiben a 2018-as évben szükséges-e kötelezettségként szerepeltetni a nem vagyoni hozzájárulást? Ha igen, milyen összeggel? Vagy elegendő a 2019-es évben szerepeltetni a vagyoni hozzájárulás értékét?
Részlet a válaszból: […]vagyoni hozzájárulás!)A pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást az MRP-szervezet alapítói vagyonába juttatja a zrt., amelyet a zrt.-nél a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni részesedésként, természetesen csak az átadás után.A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást (részvényt) is csak az átadást követően lehet könyvelni, és az átadott részvények piaci értékével a befektetett pénzügyi eszközök között lévő MRP-részesedés értékét kell növelni (T 173 - K 373). Az átadásra kerülő részvények bekerülési könyv szerinti értéke és az MRP alapszabálya által elismert értéke, piaci értéke közötti különbözet a zrt. eredményében csapódik le.Önmagában a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átadása érdemileg nem érinti az eredményt (eszköz csökken és eszköz nő), így jövőbeni teljesítését kötelezettségként nem kell kimutatni. Könyvelni a tényleges átadáskor kell! (Ha nincs értékpapírszámla,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7924
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Javadalmazási politikát alátámasztó beszámoló
Kérdés: A javadalmazási politika a zrt. gazdasági teljesítményének mérésére az értékesítés nettó árbevételének és EBITDA mutatónak az értékelési időszakban bekövetkezett változását tartalmazza. Az értékelési időszak megegyezik a naptári évvel. A zrt. üzleti éve augusztus 1-jétől július 31-ig tart. Ebben az esetben az MRP-vel történő elszámoláshoz külön beszámolót kell készíteni december 31-i fordulónappal?
Részlet a válaszból: […]évvel. A kétféle üzleti év egyezősége természetes, így azokon változtatni nem lenne logikus.Az értékelésnél viszont az eltérő üzleti évet választó zrt. adatait veszik számításba, ami az értékelés eredményének megítélésénél gondot jelenthet a javadalmazásban részt vevők számára. Ez esetben - jogszabályi előírás hiányában - nem látszik jobb megoldás, mint az, amit a kérdés már tartalmaz, hogy az MRP-vel történő elszámoláshoz december 31-i fordulónappal záródó üzleti évről külön beszámolót kell készíteni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7683
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: MRP működési költségeire átadott pénzeszközök
Kérdés: Az MRP alapszabálya szerint az alapító köteles megtéríteni az MRP-szervezetnél felmerült, tételes nyilvántartással alátámasztott működési költségeket. Hogyan kell könyvelni a zrt.-nél a működési költségekre átadott pénzeszközöket, és milyen adókötelezettséget von ez maga után?
Részlet a válaszból: […]rendelkezik a költségek, ráfordítások fedezetének megteremtéséről.A hivatkozott törvényi előírás alapján tehát az alapító zrt. köteles az MRP-szervezetnél felmerült, dokumentáltan elszámolt költségeket, ráfordításokat megtéríteni. Mivel az MRP-szervezet a számviteli törvény hatálya alá tartozik, a rá vonatkozó sajátos szabályokat a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet 13. §-ának (3) bekezdése szerint az egyéb szervezet a kapott alapítói, költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - bevételként számolja el. Egyértelművé teszi az elszámolást az egyszerűsített eredménylevezetés, illetve az egyszerűsített eredménykimutatás, amelyekben külön soron szerepel az alapítótól kapott befizetés a pénzügyileg rendezett bevételek, illetve az egyéb bevételek között.A törvényi és a Korm. rendeleti szabályozásból az következik, hogy a működési költségekre átadott pénzeszközöket a zrt.-nek az egyéb ráfordítások között kell kimutatni [költségek (ráfordítások) ellentételezésére adott támogatás, juttatás].A Tao-tv. 3. számú mellékletének B/19. pontja szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7682
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: MRP-nek átadott vagyon
Kérdés:

A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?

Részlet a válaszból: […]felüli saját tőkéje javára kell jóváírni. Az MRP-tv. 24/C. §-a alapján: nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kizárólag olyan pénzügyi eszközök szolgáltathatók az MRP-szervezet részére, amelyek a résztvevőket az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politikában meghatározott feltételek szerint megilletik. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékére vonatkozóan az alapszabály (összegszerű meghatározás helyett) arról rendelkezik, hogy az megegyezik a szolgáltatása (átadása, átengedése) napjára megállapítható piaci értékével. Az alapító kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával szerezhet tagi részesedést az MRP-szervezetben. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás ellenében kibocsátott tagi részesedés névértéke megegyezik a pénzbeli vagyoni hozzájárulásból az MRP-szervezet alapítói vagyona javára szolgáltatott résszel. Az MRP-tv. hivatkozott előírásai és a számviteli elszámolási szabályok alapján a kérdésekre a következő válaszok adhatók: A zrt. által az MRP-szervezet alapítói vagyonába juttatott pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást (100 000 forintot) a zrt.-nél az Szt. 27. §-a alapján a befektetett pénzügyi eszközök között részesedésként kell kimutatni (T 173 - K 384). Az MRP-tv. szerint ugyan az alapító nem szerezhet tagi részesedést, de nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltat (5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvény formájában). Nem térítés nélkül adja át, hanem az MRP-szervezetben való részesedése megszerzése kapcsán, ezért az átadott törzsrészvények piaci értékével a befektetett pénzügyi eszközök között lévő MRP-részesedését kell növelni (T 173 - K 373). Az átadott törzsrészvényeket az MRP-szervezetnél az alapítói vagyonon felüli saját tőkével szemben kell állományba venni. A zrt. a törzsrészvényeket csak akkor tudja az MRP-szervezet részére átadni, ha azok a birtokában vannak, mert például azokat korábban visszavásárolta, illetve előzetesen a részvénytőkén felüli vagyona terhére a részvénytőkét új részvények kibocsátásával megemelte. (Az átadásra kerülő törzsrészvények bekerülési, könyv szerinti értéke és az MRP alapszabálya által elismert értéke, piaci értéke közötti különbözet a zrt. eredményében csapódik le.)   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 394. számában – 2018.10.25.) Észrevétel: Olvasónk a Számviteli Levelek 390. számában megjelent 7681. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdez. A válaszban az szerepel a zrt. részesedésével kapcsolatban, hogy „Nem térítés nélkül adja át, hanem az MRP-szervezetben való részesedése megszerzése kapcsán, ezért az átadott törzsrészvények piaci értékével a befektetett pénzügyi eszközök között lévő MRP-részesedést kell növelni (T 173 - K 373)”. A tulajdonlás az MRP részéről történik meg, nem a zrt. tulajdonolja az MRP-t, hanem éppen fordítva (az MRP szerez részesedést a zrt.-ben). Így is helytálló a részesedés növekedésének könyvelése a zrt.-ben? A szerző válaszol:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7681
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: MRP-n keresztül szerzett részvény értékesítése
Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?
Részlet a válaszból: […]pontjának g) alpontja alapján az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az értékpapír megszerzésére fordított érték az MRP-szervezet analitikájában a Szt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész. Mivel az MRP részére juttatott különböző támogatások, juttatások a részvények vételárának a fedezetét jelentették, a részvényeket csak akkor lehetett a munkavállalóknak átadni, amikor azok névértéknek megfelelő ellenértéke pénzügyileg rendeződött. Így a kérdésben szereplő részvényhez a kérdező csak akkor juthatott hozzá, amikor a névértéknek megfelelő összegben - a pénzügyi rendezést követően - azt az MRP a vonatkozó rendelkezések szerint átadhatta. Az átadáskor erről az MRP-nek igazolást kellett adni. A hivatkozott két rendelkezés összevetése után a válasz egyértelmű, a kedvezmények, illetve a névértéknél a kedvezmények számításbavételének igazolása mellett a részvények eladásakor a szerzési érték a kedvezményeket is magában foglaló névérték. Így sem személyi jövedelemadó, sem egészségügyi hozzájárulás nem terheli. Itt jegyezzük meg: az Szja-tv. 67. §-ának (5) bekezdése szerint a kifizetőt terheli az árfolyamnyereségből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3564
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Tartozásátvállalás ellenérték fejében
Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszból: […]MRP-szervezet által értékesített részvényeket a privatizációban részt vevő gazdasági társaság az eladási/vételi áron állományba veszi: T 171 - K 478. Az MRP-szervezet és a másik gazdasági társaság megállapodhat abban, hogy a részvényvásárlás ellenértékét nem pénzeszköz átadásával rendezik, hanem tartozásátvállalással. A rendezés úgy történik, hogy az MRP-szervezet a másik gazdasági társasággal szembeni követelésével "kiegyenlíti" a részvényvásárlásra felvett hitelt (T 445 - K 366), a másik gazdasági társaságnál az MRP-szervezettel szembeni kötelezettség helyébe a hitelt folyósító hitelintézettel szembeni kötelezettség lép (T 478 - K 445). Természetesen a hitelt folyósító hitelintézet hozzájárulásával, és annak feltételezésével, hogy a részvényvásárlásra felvett hitel könyvekben kimutatott összege azonos a részvények eladási/vételi árával. A tartozásátvállalás a leírt esetben valójában ellenérték fejében történt. Ez azonban nem változtat azon, hogy tartozásátvállalás volt. Így a tartozásátvállalásból származó, az eredményt terhelő kötelezettségek (a fizetett, elszámolt kamat) összegével a társasági adó meghatározása során az adózás előtti eredményt növelni kell. Amennyiben a részvények eladási/vételi ára nem egyezik meg a hitel miatti tartozásátvállalás összegével, akkor az MRP-szervezetnél a részvényeladás miatti követelést elengedett követelésként, a hitel miatti tartozás átvállalását elengedett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2916
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: MRP-szervezetnek adott támogatás veszteség esetén
Kérdés: Egy adott állami vállalat MRP-szervezete - az önprivatizáció keretében - megvásárolta a volt ÁVÜ részvényeit, meghatározott árfolyamon, 15 évi részletfizetési lehetőséggel. A megalakult rt. az MRP-szervezet tartozásaiért készfizető kezességet vállalt. Ennek alapján az rt. évenként visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást az MRP-szervezetnek a részletfizetés és a kamatok fedezetére. Az rt. 2004. évi eredménye veszteség volt, amely a felhalmozott eredménytartalékot felemésztette. Az rt. saját tőkéje így a jegyzett tőkéből és a tőketartalékból áll. Amennyiben az rt. a 2005. évben is veszteséges lesz, adhat-e támogatást az MRP-szervezetnek, ami a tőketartalékot fogja csökkenteni?
Részlet a válaszból: […]érdekében, a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége időszakában. Az így adott támogatást azonban legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékának megfelelő összegben lehet figyelembe venni, mint olyan támogatást, amellyel nem kell az adózás előtti eredményt növelni [Tao-tv. 8. §-ának (4) bekezdése]. A leírtakból következik, amennyiben a társaság veszteséges, az MRP-szervezetnek visszafizetési kötelezettség nélkül adott és rendkívüli ráfordításként elszámolt támogatás összegével a társaságnál az adózás előtti eredményt növelni kell, veszteséget mutat majd a mérleg szerinti eredmény is. A veszteséget mutató mérleg szerinti eredményt is - nyitás után - az eredménytartalék terhére kell elszámolni akkor is, ha az eredménytartalék negatív előjelű [Szt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja]. A veszteség miatt negatív előjelű eredménytartalék rendezése az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján történhet a pozitív előjelű tőketartalékkal szemben is, nyilvánvalóan a tárgyévet követő évben, tulajdonosi döntés alapján. A hivatkozott előírás 2004-ben és 2005-ben is alkalmazandó, illetve alkalmazható. Mivel az rt. az MRP-szervezet tartozásaiért készfizető kezességet vállalt, fizetnie kell. Ennek a fizetésnek azonban nem feltétlenül visszafizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2383
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: E-hitel kamatának elszámolása
Kérdés: A kft. fizeti az E-hitel kamatát is, az előző pontban leírtakhoz hasonlóan az MRP-nek történő átadással, az MRP fizeti meg azt a banknak. Hogyan kell ezt elszámolni? A törlesztett E-hitelt az MRP tagjai között felosztja, és ezzel nő a tagok saját kft.-üzletrészének értéke, és csökken az MRP-é, miközben a kft. jegyzett tőkéje nem változik. Jó ez így?
Részlet a válaszból: […]megfelelően - véglegesen átadott pénzeszközként kell elszámolni, és a társaságiadó-alapot az ott leírtaknak megfelelően korrigálni. A kérdés második felére a válasz:
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 348
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
9. találat: E-hitel törlesztése pénzeszközök átadásával
Kérdés: A kft. az MRP által felvett E-hitel törlesztésére pénzt ad át az MRP-nek. Hogyan kell az így átadott pénzeszközt a társaságnál elszámolni és a társasági adó alapjánál figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]egészben állami tulajdonban lévő társaság privatizációjának, valamint a tulajdonukban lévő vagyonrészek értékesítésének MRP keretében történő teljesülése esetén, az MRP-szervezet alapcéljának megvalósítása érdekében, a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége időszakában átadott, ráfordításként elszámolt összeggel, de legfeljebb az átutalt összeggel kizárólag állami tulajdonban lévő vagyon elidegenítése esetén; az átutalt összegből az állami tulajdoni hányadnak megfelelő arányos résszel állami és nem állami vagyonrészek együttes elidegenítése esetén; az átutalt összegből a társaságban lévő állami tulajdoni hányadnak megfelelő arányos résszel a részben vagy egészben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 347
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
10. találat: Hitel kimutatása készfizető kezesnél
Kérdés: Az MRP a kft. alapításához E-hitelt vett fel. Ez a hitel és a további saját erő a kft. jegyzett tőkéjében van. A hitelért a kft. készfizető kezes, de a hitel a kft.-nél nincs nyilvántartva. Nyilván kell-e tartani a hitelt?
Részlet a válaszból: […](pénz)eszközöket. A kft. - a kérdés szerint - készfizető kezes, ha az MRP nem fizet. A kezességvállalásból adódó kötelezettséget a kft.-nek a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell az új Szt. 90. §-ának (4) bekezdése szerint, mint mérlegen kívüli tételt könyvelnie, és a kiegészítő mellékletben mint függő kötelezettségvállalást fajtánként bemutatni, részletezni. Az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 14. pontja szerint: függő kötelezettség az olyan - általában - harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Idetartozik a kezességvállalás is. (Lásd még a 346. kérdésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 346
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,