281 talált cikk a munkabér kifejezésre

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a munkáltatónak a szakképzési hozzájárulást a GYES és a GYED folyósítása alatti vagy utáni foglalkoztatás két évének lejárata után a harmadik évben 100 ezer forintig, ahol a szociális hozzájárulási adó kedvezménye 14,5%?

Kérdés: Cégünk napidíjat fizet külföldi kiküldetés esetén a dolgozóknak. Ez – a belső szabályzatunk szerint – 30 euró vagy 38 USD naponta. A kiküldött – a hazaérkezés után – költségelszámolást készít, ami alapján utólag fizetjük a napidíjat forintban, az utazás dátumát megelőző hónap 15-i MNB-árfolyamon átszámítva. Továbbá fizetünk még ún. "inconvenience free"-t (kényelmetlenségi díjat), ha a külföldön végzett munka miatt fokozott stressz, illetve megterhelés érte a dolgozót. Ez – egyedi elbírálás alapján – 20-35 euró között van, amelyet szintén forintban fizetünk ki. Alkalmazhatjuk a napidíj árfolyamát? Vannak dolgozók, akik a külföldi munkavégzés után jutalomban részesülnek, egyedi elbírálás alapján. A jutalom euróban van meghatározva, és forintban van fizetve. Milyen árfolyamot alkalmazzunk?

Kérdés: A kéttagú betéti társaság egyik tagja elhalálozott. A férj volt a beltag, a feleség a kültag. Tulajdoni hányaduk 50-50%. Egy nagykorú gyerme­kük van. A bt. működését folytatni akarják. A hagyatéki tárgyalásra tekintettel kell ilyenkor soron kívüli mérlegzárást végezni? A cégvezetésre jogosult tag (a feleség is) a hagyatéki tárgyalás előtt beveheti a cégbe a nagykorú gyermeket?

Kérdés: A 6662. számú kérdésre adott válaszban téves az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra hivatkozás. Erre alapozva nem lehet jogellenesnek ítélni azt, ha a tag osztalékként veszi fel azt a jövedelmet, amelyet akár munkabérként is felvehetne. Az idézett törvényhely kizárólag az adóalapba nem számító bevételre, az egyes juttatásra és a béren kívüli juttatásra való "cserét" zárja ki, az osztalék egyikbe sem tartozik.

Kérdés: Az ügyvédi irodánál megállapodhatnak-e a tagok a nyereség felosztásában más százalékos arányban történő részesedésben, mint ahogyan azt a bevitt vagyon képezné az eredményfelhasználásnál? Azaz belső nyilvántartásuk alapján mindenki az általa termelt eredményre jogosult, ami azonban eltér az éves adózott eredmény felosztásánál a rá eső résztől.

Kérdés: Használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cégünk különbözeti adózóként tesz eleget az adófizetési kötelezettségének. Jelenleg vásárolt autóinak beszerzési értéke alacsony, viszont nagy mennyiségű alkatrész kerül beépítésre a gépjárműbe. Van-e arra lehetőség, hogy az alkatrészszámlák értékét, illetve a munkadíjat levonjuk, vagy a nyereséget csökkentő tényezőként szerepeljen a könyvelésünkben? Ha erre nincs mód, óriási nyereségünk lesz, magas áfafizetési kötelezettséggel, ami ellehetetleníti a működésünket.

Kérdés: Több munkáltató által foglalkoztatott dolgozó esetében a 2 cég egymás között hogyan bonyolítja le a bérelszámolást? A "fő" cég, amelyik bejelenti a munkavállalót, fizeti a bért és járulékait? A másik cég, amelyik szintén meg van jelölve a NAV felé, a bér rá eső részét hogyan fizeti meg a másik cégnek? Ha leszámlázzák egymás között, akkor milyen címszóval, és hová könyvelem? A munkaszerződésben mindkét cég szerepel? A jelenléti íven is? A tb-kiskönyvben is? Vagy csak a fő cég szerepel mindenhol?

Kérdés: Fuvarozó vállalkozás vagyunk. Szakmai közösségünket élénken foglalkoztatják a külföldi fuvarozókat is érintő, németországi kötelező minimálbér alkalmazási feltételei. Ezen szabály szerint a 8,5 euró/óra díjazás kötelezően alkalmazandó a Németországban bármely formában végrehajtott fuvarműveletkor. Kérdéseink a következők:
1. -Minden műveletre – rakodás, tranzit, kabotázs fuvar stb. – vonatkozik-e a német rendelkezés?
2. -Hol, miként és hogyan kell bejelentkezniük a magyar fuvarozóknak, hogy jogszerűen tevékenykedjenek Németország területén?
3. -Mit vigyen magával a sofőr, amivel dokumentálja a német rendeletnek való megfelelést?
4. -Miként értékeljük e vonatkozásban alvállalko­zóinkat?
5. -Hogyan értelmezzük az órabérre vonatkozó rendelkezést, például a havibérben elszámolt alkalmazottjainkra?
6. -Mit jelent a bruttó 8,5 euró óradíj, ezt Magyarországon hogyan számoljuk nettóra? Magyar vagy német előírás szerint?
7. -Miként szerepeljen a járulékszámításnál ez a gazdasági esemény?
8. -Milyen hazai bejelentkezési, dokumentálási kötelmei vannak a fuvarozóknak a magyar hatóságok felé? Kell-e külön elszámolást adni a magyar hatóság számára?

Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!