281 talált cikk a munkabér kifejezésre

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)–(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)

Kérdés: Az ország különböző pontjain dolgozó alkalmazottak készpénzes számlára vásárolnak a munkavégzéshez szükséges tisztítószereket, anyagokat, egyéb dolgokat. Ha postai úton megküldik az eredeti készpénzes számlákat a központba, milyen formában tudjuk ezt kifizetni? Arra a bankszámlára, amelyre a munkabért utaljuk, utalható a készpénzes számla bruttó végösszege is? Sajnos, ezen számlák változó összegűek és gyakoriságúak.

Kérdés: A kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy a dolgozót nyugdíjba vonulásakor 1 havi munkabér illeti meg, továbbá legalább 25 éves munkaviszony esetén 1 aranyóra kb. 400 E Ft értékben. Kötelező-e erre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen időtartamra? Szükséges-e aktuáriusi számítás? Milyen módszert lehetne alkalmazni? Változtat-e a megítélésen, ha a kollektív szerződésből kivesszük ezeket a juttatásokat, és külön belső szabályzat rendelkezik róla?

Kérdés: "A" társaság 60 millió forintért megvásárolta "B" pénzintézet "C" magánszeméllyel szemben fennálló követelését (a követelés névértéke 200 millió forint, tőke és kamat). A követelés jelzáloggal volt biztosítva. A vásárlás után "C" magánszemély zálogjoggal biztosított ingatlanja árverésre került. Az "A" társaság követelésbeszámítással megszerezte az ingatlant 55 millió forintért. A végrehajtási költség 4 millió forint volt. A követelés értékéből mekkora részt kell kivezetni az ingatlan vételárával szemben? 55 vagy 55-4 millió forintot? (A végrehajtási költségeket a "C" magánszemélynek kellene fizetnie?) Hogyan kell elszámolni, ha az elkövetkező években pl. munkabérletiltásként sikerül a követelésünkből valamennyit érvényesíteni? Kell-e könyvelni járó kamatot? Vagy arányos részt? A követelésen megmaradó részre 100%-ban értékvesztést kell elszámolni?

Kérdés: Felszámolás alá került a cég, és a munkabért nem fizették ki. A 2015. évi igazoláson az szerepel, mintha teljesen megkapta volna a dolgozó a jövedelmét, csak az igazolás alján tüntették fel megjegyzésben, hogy mennyivel tartoznak. Az szja-bevallásban csak a ténylegesen megkapott jövedelmet kell bevallani?

Kérdés: Két cég közösen foglalkoztat munkavállalókat. Azt, hogy hogyan működik az Mt. alapján az elszámolás a cégek között, tudjuk. Arra azonban nem találtunk előírást, hogy a számvitelben ezt hogyan kell kezelni, elszámolni? Mi a következők szerint járunk el: az a cég, amelyik vállalta, hogy alkalmazza a munkavállalókat, az elszámolja a bért és járulékait a megfelelő költségek között, a megállapodás szerinti átalányösszeget, amikor megérkezik a bankba, bevételként könyveli, a kifizető cég elszámolja költségként (de milyen költségként, milyen bevételként?). Van áfafizetési kötelezettség? Számlázni kell? Megoszlanak a vélemények.

Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?

Kérdés: Többes munkáltatói jogviszony, atipikus foglalkoztatás keretében "A" és "B" munkáltató megegyezik, hogy "A" munkáltató dolgozóinak egy részét két hónapig a másik, a "B" munkáltatóhoz kirendelik. Megegyeznek, hogy a dolgozók bérét továbbra is "A" munkáltató számfejti, de a bérköltséget kiszámlázzák a "B" felé. Hogyan kell könyvelni "A" vállalatnál mint bevételt? Egyáltalán bevétel-e? "B" vállalatnál pedig mint költséget?

Kérdés: A Számviteli Levelek 333. számában a 6790. számú kérdésre adott válaszunkhoz kapcsolódóan a kérdező megküldte a NAV eredeti – általunk is hivatkozott kérdésére adott, időközben megérkezett – válaszlevelét. A válaszlevél szerint a szakképzési hozzájárulás alapjának csökkentése kizárólag a foglalkoztatás első két évében lehetséges.