Találati lista:
211. cikk / 276 Biztosítási díj fizetése a biztosítottnak
Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?
212. cikk / 276 Külföldi kiküldetés költségei
Kérdés: Külföldi kiküldetés esetén milyen számviteli bizonylat fogadható el? Elegendő-e, ha a kiküldött a cégkártyával fizet, és bár a számlán nem szerepel a vevő megnevezése, a bankszámlakivonat bizonyítja, hogy azt a cég fizette?
213. cikk / 276 Étkezési utalvány nyugdíjasnak
Kérdés: Ez évben lettem nyugdíjas. A munkahelyem hozzájárult, hogy a nyugdíjazásomat követően úgymond sétáljak. Erre az időre az eddigi munkabérem levonásokkal csökkentett részét folyósítja a foglalkoztató. Igaz, ez esetben a munkabér effektív munkát nem takar. Jogosult vagyok-e étkezési utalványra?
214. cikk / 276 Záloghitel elszámolása
Kérdés: A kft.-hez különböző zálogtárgyakat visznek be, amelyekre a kft. záloghitelt folyósít. Később az ügyfél a zálogtárgyat egy kiváltási értéken váltja ki. Közben a kft.-nél különböző költségek merülnek fel, mint például kezelési költség, kamat, késedelmi díj, tárolási díj, nyomtatványköltség stb. Hogyan kell ezeket könyvelni? A kiadások és a bevételek csak pénztárbizonylatra kerülnek? Hogyan válik áfássá a bevétel? A különbözetről milyen bizonylatot kell kiállítani?
215. cikk / 276 Munkaviszonyból tagsági viszony (szja-kedvezmény)
Kérdés: 2004-ben alakult vállalkozás 5 évre választott ügyvezetője nem volt tag, munkaviszony keretében látta el feladatát. 2007-ben üzletrészvásárlással taggá vált. Elszámolható-e munkabérként 2009-ig a járandósága, vagy módosítani kell megbízási szerződésre? Jár-e továbbra is az alkalmazotti szja-kedvezmény? Megbízási szerződés esetén milyen járulékokat kell vonni és megfizetni?
216. cikk / 276 Felmondás jogellenesen
Kérdés: Az ügyfelemet a munkaügyi bíróság az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére, továbbá 5,5 hónap elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte. A munkaviszony megszűnése 2004. 04. 05-én történt, amely miatt a bíróság a felmondás jogellenes megszüntetéséért marasztalta el. Az ítélet jogerőre emelkedett 2005. 12. 28-án. A kifizetés napja 2006-ban fog megtörténni. Kérem, segítsenek ennek kettős könyvviteli könyvelésében, valamint a 12 havi átlagkereset minősítésében (adó, tb vonatkozásában)!
217. cikk / 276 Ügyvezető munkáltatói joggyakorlása
Kérdés: 4 fős kft.-ben a tulajdonosok egyenlő arányban részesednek. Ebből 2 fő ügyvezető igazgatóként van bejelentve, ezért díjazásban nem részesülnek. Az egyik ügyvezető a munkáltatói jogokat gyakorolja. Ez a tag más tevékenységgel kapcsolatban munkaviszonyban van a kft.-vel, ahol munkabérben részesül. Helyesen jártunk-e el, ha ezt a munkaszerződést a másik ügyvezető kötötte meg vele? Ha nem, mi a helyes eljárás?
218. cikk / 276 Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)
Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
219. cikk / 276 Cégtelefon utáni munkaadói járulék
Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
220. cikk / 276 Étkezési utalvány vásárlásának áfája
Kérdés: Az étkezési utalványok vásárlásakor felmerült kezelési költség általános forgalmi adója visszaigényelhető-e?
