Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] A két öregségi nyugdíjas tag a Tbj-tv. szerint kiegészítőtevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül. (Kiegészítő tevékenységetfolytatónak – az az egyéni vállalkozó minősül, aki vállalkozóitevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Cégtelefon utáni munkaadói járulék

Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
Részlet a válaszából: […] ...Flt. 40. §-a szerint a munkaadó a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény(kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejéreadott díjazás, személyijövedelemadó-köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Étkezési utalvány vásárlásának áfája

Kérdés: Az étkezési utalványok vásárlásakor felmerült kezelési költség általános forgalmi adója visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozási tevékenység érdekében merül fel, hiszen a dolgozó bérrendszerének része, munkájának ellenértéke ugyanúgy, mint a munkabére. Így az utalvány előállítási és kezelési költségének áfája levonható. Az utalványt nem értékesíteni szokták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Könyvelés devizában – adó megállapítása

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
Részlet a válaszából: […] ...során abevételt és a költségeket forintban kell meghatározni. Ehhez a külföldi pénznembenkeletkezett bevételt (például a magánszemély munkabérét) az MNB hivatalos, amegszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamánakalapulvételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszából: […] ...releváns!]Mivel a munkavállaló (bérbe adó magánszemély)feltételezhetően egész évben munkaviszonyban lesz, a részére kifizetett évesmunkabér után a munkáltató a 8 százalékos egészségbiztosítási járulékotmegfizeti, annak éves összege (135 000 x 12 x 0,08=) 129 600...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Külföldi autópályadíj elszámolása

Kérdés: A bt. főtevékenysége árufuvarozás és szállítmányozás. A társaság beltagja a férj, aki a tevékenységet végzi. Amikor az árut Magyarországról szállítja, több országon keresztül kell mennie. Az úton autópályadíjat kell fizetnie. Erről nyugtát, tikettet kap, ami csak a dátumot és euróban a pályadíjat tartalmazza. A cég nevére szóló számlát nem lehet kérni. A cég a nevére kiállított nemzetközi fuvarlevéllel tudja bizonyítani, melyik autópályán haladt. Számla hiányában nem számolhatjuk el az autópályadíjat? Az összegyűjtött nyugták, tikettek alapján az euró átszámítása után költségtérítésként fizesse ki a cég a beltag részére az autópályadíjaknak megfelelő összeget?
Részlet a válaszából: […] ...az ilyenjogcímen történő költségtérítésre. Ebből következően, az így kifizetésre kerülőösszegeket akár a napidíj részének, vagy munkabérnek is lehet minősíteni. A számviteli elszámolás alapbizonylata az autópályadíj vonatkozásábanis a cég nevére szóló számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Saját vállalkozásban végzett korszerűsítés

Kérdés: A cég üzemcsarnokát korszerűsítették. A munkákhoz a cég anyagot vásárolt, azok áfáját levonásba helyezte. A munkákban a saját dolgozók is részt vettek. Helyesen járunk-e el, ha kikalkuláljuk a közvetlen önköltséget, majd ezen értékkel az üzemcsarnok értékét növeljük, és az így növelt érték lesz az értékcsökkenés alapja?
Részlet a válaszából: […] ...által számlázott munkák költségkéntelszámolt összegét, továbbá – a korszerűsítést végző saját dolgozók közvetlenülelszámolt munkabérét, annak járulékait, az egyéb közvetlen költségeket, és ezek együttes összegét kell a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Az innovációs járulék saját célú kutatásra, fejlesztésre történő felhasználása esetén bevonható-e a munkába külső vállalkozó, illetve megbízási szerződéssel szakértő? Elszámolhatók-e ezek a számlák is költségként a járulékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...sorolhatók.A kutatási-kísérleti fejlesztés közvetlen költségei közétartozik:– a kutatást, a kísérleti fejlesztést végzők közvetlenmunkabére, kiegészítő fizetései, bérpótlékai és az így számított összes bérutáni társadalombiztosítási járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Lakásszövetkezet áfabevallása

Kérdés: A lakásszövetkezet tagjai befizetik a közös költséget, amelyet a lakásszövetkezet kötelezettségként tart nyilván. A lakásszövetkezet fizeti a lakóközösség által igénybe vett szolgáltatások számláit. A tárgyévet követően dönt a közgyűlés a működési költségek ismeretében, hogy a befizetett közös költségből mekkora rész fordítódjon üzemeltetésre, illetve kerüljön a felújítási alapba. Ekkor kerül kibocsátásra az áfás számla tárgyévi teljesítéssel, és kerül a kötelezettség bevételként elszámolásra. Nyilvánvalóan nem keletkezik nyereség. Eltérés csak az áfánál van, a nem áfás munkabért is áfásan kell kiszámlázni. Kell-e a lakásszövetkezetnek minden esetben áfabevallást benyújtania? Ha alanyi mentes vagy nem volt más üzleti tevékenysége? Ha csak a következő év áprilisában dönt a közgyűlés a tárgyévi eredményről, kiszámlázandó összegről, hogyan lehet az áfát bevallani?
Részlet a válaszából: […] A lakásszövetkezet is az Áfa-tv. hatálya alá tartozik. A2006. évben hatályos előírások szerint a lakásszövetkezeti tevékenységadóköteles. Az alanyi adómentesség választására jogosító 4 millió forintosösszeghatárba így beletartozik a közös költségek kiszámlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Ki nem fizetett bér elszámolása

Kérdés: A kft. nehéz anyagi helyzetbe került, munkavállalóinak a munkabért nem tudta kifizetni. Minden hónapban számfejtették azt a jövedelmet, ami a munkavállalókat munkaszerződésük alapján jogosan megillette volna, de kifizetés nem volt. A munkavállalók ezért rendkívüli felmondással éltek, és benyújtották követelésüket. A cégvezető elfogadta és jogosnak találta ugyan az igényeket (az elmaradt bért, a végkielégítést), de fizetni nem tudott. A cég számfejtette a jogosan járó bért, végkielégítést, elkészítette a kilépőigazolásokat a jövedelmekről. A jövedelmek között azonban olyanok is voltak, amelyek – a fenti okok miatt – még nem kerültek kifizetésre. Helyesen járt-e el a bérszámfejtés? Ha nem volt helyes az eljárás, akkor hogyan kellett volna eljárni? Milyen bizonylatok alapján tudják a dolgozók jogos igényeiket érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...előírásaibólalapvetően az következik, hogy a kft. bérelszámolása helyesen járt el, amikorszámfejtette a munkaszerződés szerint járó munkabért, illetve a végkielégítést.Az Mt. rendelkezései szerint:– a munkavállalónak munkaviszonya alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.
1
21
22
23
27