835 talált állásfoglalás a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 198. számában a 4148. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, hogyan kell elszámolni az épületbontási munkát, illetve a bontási munka ellenértékét, a bontásból visszanyert anyagot, ha a bontási munkát magánszemély végzi a vállalkozónak?

Kérdés: A kft.-ben, ahol 2 alapító tag van 50-50 százalékban, lehetséges-e hogy mindketten munkaviszonyban legyenek, tehát egyikük sem lesz tagi jogviszonyban?

Kérdés: A 4262. számú válaszukban nem értek egyet azzal, hogy "ha a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti feltételek nem teljesülnek, ... a kapott költségtérítés teljes összege nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és cégautóadó-fizetési kötelezettség is terheli." Véleményem szerint az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 3. §-ának (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem megfelelő munkavállaló részére kifizetett 9 Ft/km összegű költségtérítés sem minősül adókötelesnek. Amíg a hivatkozott kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállaló részére jár a költségtérítés, addig a feltételeknek meg nem felelő munkavállaló részére munkáltatói döntéstől függően adható, de a munkáltató által kilométerenként 9 Ft összegben kifizetett költségtérítés az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján [a rendelet 3. § (2) bekezdésében felsorolt feltételektől függetlenül] adómentes. A magánszemély által – az Szja-tv. alapján – kilométerenként kapott 9 Ft pedig nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget. Kérem véleményüket, hogy egyetértenek-e a fentiekkel.

Kérdés: A kft. (éves nettó árbevétele kb. 150 millió forint) ügyvezetője mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett. Az ügyvezető könyvelheti-e a kft. gazdasági eseményeit, elkészítheti-e a beszámolót, vagy ez összeférhetetlen? Az ügyvezető közeli hozzátartozója lehet-e a kft. könyvvizsgálója?

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban tevékenykedő cég tehergépkocsi-vezetőit a következő bérezési rendszerben fizeti: alapbér (havidíj, pótlékok) + 25 euró/nap külföldi kiküldetési napokra + üzemanyag-megtakarítás. 2010. január 1-jétől az üzemanyag-megtakarításból havonta max. 100 000 Ft fizethető adómentesen, az e feletti rész adó- és járulékalapot képez. 2009-ben a munkavállalónkénti üzemanyag kiszámítása után – ügyvezetői utasítás alapján – az össz/egyéni számított megtakarítás ügyvezető által meghatározott százaléka került a sofőrök részére egységesen kifizetésre. 2010-től változtatni szeretnénk oly módon, hogy ezen jogcímen történő fizetéskor nem a munkavállalói körre egészében állapítanánk meg egységesen meghatározott utalványozható százalékot, hanem az egyén teljesítménye alapján munkavállalónként más és más százalékkal számítanánk ki a kifizethető összeget. Működhet-e ez így?

Kérdés: A Számviteli Levelek 212. számában a 4423. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódva kérdezem: abban az esetben is szükséges bekérni a befizetést igazoló csekket vagy a bankkivonatot, ha a dolgozó nevére szóló, postai úton kézbesített számla alapján kerül kifizetésre az internetszolgáltatás igénybevétele a munkavállaló részére?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola és művészeti oktatási intézmény vagyunk. A nálunk foglalkoztatott pedagógusok részmunkaidőben, heti 8-40 órás munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatosan kérdezzük, a létszám számításánál a részmunkaidős alkalmazottakat hogyan vesszük számításba? A részmunkaidős alkalmazottak munkaóráit át kell-e számítani havi szintre? Ha rehabilitált alkalmazottat veszünk fel, akkor heti hány órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni, hogy teljes létszámnak számítson?

Kérdés: Társaságunk a munkavállalóknak helyi utazási bérletet juttat, amely a 2009-ben hatályos Szja-tv. 1. sz. melléklet alapján adómentes bevétele a munkavállalóknak. December hónapban meg szeretnénk vásárolni a 2010. évre szóló éves helyi utazási bérleteket, amelyeket még december hónapban át is adnánk a munkavállalóknak. Helyesen gondoljuk-e, hogy a 2010. évre szóló helyi utazási bérletet még adómentesen adhatjuk ily módon, tekintettel arra, hogy véleményünk szerint az Szja-tv. semmiféle korlátot nem tartalmaz, vagy mivel a bérlet 2010. évre érvényes, már 25% adóterhet kell fizetni a juttatás miatt, függetlenül attól, hogy a kft.-nél a számviteli törvény értelmében ez 2010. évi költség, azaz aktív időbeli elhatárolásként könyvelendő? A munkavállalóknál mi minősül a jövedelemmegszerzés időpontjának, 2009. december, vagy 2010. január?

Kérdés: Közhasznú alapítványunk céljai között szerepel anyagi támogatás nyújtása háziorvosok tevékenységéhez, eszközbeszerzéseihez. Ha alapítványunk informatikai eszközöket szerez be a saját nevére, és ezeket ingyenesen használatba adja a háziorvosnak (esetenként ez bt.-t, kft.-t jelent), akkor keletkezik-e az alapítványnak bármiféle adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége? A beszerzéshez kapcsolódó áfát az alapítvány nem vonja le. Mennyiben más a helyzet, ha pénzbeli támogatást ad az alapítvány?

Kérdés: A 2904. kérdés értelmében az eladott étkezési utalványokat csak kötelezettségként kell kimutatni. A válasz az áfáról nem szól. További kérdésem, a külső cégnek eladott étkezési utalványokra, amelyeket a munkavállalók megkapnak, és az eladást követően váltanak be társaságunk konyháján, vonatkozik-e az Áfa-tv. 59. §-a?