828 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: I. Tényállás
Egy magyar társaság (a továbbiakban „Társaság”) munkaviszonyban álló munkavállalója a Társaság tevékenységének ellátásához szükséges kis értékű tárgyi eszközöket (pl. fülhallgató, monitor, egér) vagy egyéb eszközöket (pl. irodabútor) vásárolt webshopon keresztül. A webshop a számlát nem a Társaság, hanem a munkavállaló nevére állította ki. A magánszemély nevére kiállított számla javítására utólagosan nincs lehetőség. Az eszközök beszerzésére a Társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében került sor, és az eszközöket a beszerzést követően kizárólag vagy döntő részben a Társaság üzleti tevékenysége során használják. A Társaság a beszerzés ellenértékét a munkavállaló részére meg kívánja téríteni, illetve az eszközöket a könyveiben nyilvántartásba kívánja venni. A Társaság álláspontja szerint a gazdasági esemény tényleges tartalma alapján az eszközök a Társaság érdekében kerültek beszerzésre, ugyanakkor kérdéses, hogy a munkavállaló nevére kiállított számla milyen módon alkalmas a számviteli elszámolás és az adójogi megítélés alátámasztására.
Kérdéseink:
1. Helyesen jár-e el a Társaság, ha a munkavállaló nevére kiállított számla ellenértékét a munkavállaló részére megtéríti, és az eszközt saját könyveiben eszközként vagy költségként elszámolja?
2. Az így elszámolt költség/ráfordítás társasági adó szempontjából elismert költségnek minősül?
3. Amennyiben a Társaság jogosult az eszköz bekerülési értékének elszámolására, milyen dokumentumok alkalmasak annak igazolására, hogy az eszköz ténylegesen a Társaság üzleti tevékenységét szolgálja, és a gazdasági esemény a Társaság érdekében merült fel?
4. A munkavállaló nevére kiállított számla alapján megtérített összeg a munkavállaló oldalán keletkeztet-e adóköteles jövedelmet, amennyiben az eszköz a Társaság gazdasági tevékenysége érdekében került beszerzésre és használatra?
5. A Társaság könyvvezetése szempontjából megfelelő megoldásnak minősül-e, ha a megtérítendő ellenértéket a munkavállalóval szembeni kötelezettségként számolja el, majd annak megtérítésével zárja a gazdasági eseményt?
6. Mennyiben változtat az elszámolás módján, ha a fenti gazdasági esemény pénzügyi teljesítése a munkáltató vállalati bankkártyájával/hitelkártyájával kerül kifizetésre, de a számla a magánszemély nevére szól?
Tekintettel arra, hogy az eszközök beszerzéséről nem áll rendelkezésre a Társaság nevére kiállított számla, véleményünk szerint a munkavállalónak térített vagy a kereskedőnek kifizetett ellenértéket egyéb ráfordításként kell elszámolni, és társaságiadóalap-növelő tételként szükséges beállítani. Milyen megoldással lehet elérni, hogy a Társaság fel tudja venni az eszközöket a nyilvántartásaiba, és értékcsökkenést tudjon elszámolni utánuk.

Kérdés: A kft. főtevékenysége papírgyártás. A dohányzó munkavállalók részére dohányzófülkét vásárolt a kft., amelyet az üzemcsarnokon kívül helyeztek el. A fülke zárható, csapadékvíz-csatornával ellátott. A beszerzés áfája 100%-ban levonható? Melyik főkönyvi számlára kell aktiválni (123. Egyéb építmény)?

Kérdés: Társaságunk a hálózatról leszerelt, javításra váró transzformátort piaci értéken készletre veszi az anyagok között, majd külső vállalkozóval vagy saját javítóüzemében megjavítja. A külső vállalkozó javítási költsége a megjavított transzformátor értékét növeli az anyagok között. Hogyan helyes elszámolni a saját javítóüzemben megjavított transzformátor költségét? Mondható-e, hogy a külső vállalkozó által javított transzformátor anyag, a saját javítóüzemben megjavított pedig késztermék, ha mindkét esetben a megjavított transzformátor visszakerül a hálózatra?

Kérdés: Van egy kft., amely tevékenységének jellegéből adódóan köteles legalább 15 órában alkalmazni munkavállalót (aki az ügyvezető), de bért nem tud fizetni. Ezt el is fogadta az ügyvezető, ha lesz a cégben pénz, akkor megkapja a bérét. A kérdésem a ki nem fizetett munkabér könyvelésével kapcsolatos.
Helyes eljárás az, hogy számfejtik a bért, de mivel nincs kifizetés, így a 08-as bevallást 0 Ft-tal valljuk be? Így nem keletkezik szja-, tb- és szocho-fizetési kötelezettség, ezért a könyvelése:
Számfejtés a bérprogramból átjön:
Bruttó bér: T 54 – K 471
Szja: T 471 – K 462 (szja-számla)
Tb: T 471 – K 46 (tb-számla)
Szocho: T 561 – K 46 (szocho-számla)
De mivel nem valljuk be a járulékokat, így a ki nem fizetésig rávezetjük a 4799-re.
Így a 471-en a nettó (ki nem fizetett) bér marad, viszont az adófolyószámlán nem jelenik meg az összeg. Ha fizetőképes lesz a cég, akkor (nem önellenőrzéssel) bevalljuk a 08-ason az elmaradt béreket, járulékokat. A könyvelése ekkor: a járulékokat visszavezetjük a 4799-ről a járulékszámlára, majd kiegyenlítéskor T 46 (tb/szja/szocho) – K 384.

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban kérdezem: A cégünknél van egy igazgatósági tag, aki megbízási jogviszonyban látja el a tisztséget (díjazása havonta eléri a minimálbér 30%-át). Ő beszámítható-e az átlagos statisztikai állományi létszámba, és ezáltal kell-e utána rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Illetve, amikor eléri a létszám a 25 főt, attól a negyedévtől áll fenn a fizetési kötelezettség?

Kérdés: Van egy 40 órás munkaviszonnyal rendelkező dolgozó, aki emellett mellékállásban egyéni vállalkozó. Ha a hölgy a főállású munkaviszonyában GYES-re megy, hogyan alakul ebben az esetben az egyéni vállalkozása és a járulékfizetése? Egyéni vállalkozóként főállásúvá válik, és ott kell megfizetnie a járulékokat, vagy ott marad mellékállású?

Kérdés: A kft.-ben három személy végez tevékenységet munkaviszonyban. A munkavégzéshez mobiltelefonra van szükségük. Az egyik személy gyakran van úton munkaügyben, emiatt két mobiltelefont használ, egyet az irodában, egyet a közlekedési eszközön. Ennek megfelelően négy telefonszámra van előfizetése a kft.-nek. A havi összes telefonköltség húszezer és harmincezer forint között mozog, melyet a kft. az előírásoknak megfelelően számol el. A technikai fejlődésnek megfelelően két-három évenként újabbra cserélik a készülékeket, de az elavultakat, amelyek már nulla nettó értéken szerepelnek, óvatosságból, biztonsági tartalékként még két-három évig megőrzik. (Ezekhez, mint fentebb írtuk, nem tartozik előfizetés.) Így például a 2025. év végi leltárban a tárgyi eszközök között hét darab mobiltelefon szerepel, melyből három darabnak még van nettó értéke, négy darabnak már nincs. A leírtak figyelembevételével megsért-e a kft. bármilyen számviteli előírást azzal, hogy az adott évi leltárban több mobiltelefon van, mint ahány munkavállaló dolgozik a társaságban?

Kérdés: Cégünk budapesti székhelyű, telephelye pedig másik városban van. Ingatlan-bérbeadás a fő tevékenység, és egy darab ingatlan van bérbe adva. Bérköltség nincs a cégben. Iparűzési adó megosztásakor a komplex megosztás alkalmazható. Az ingatlanra nem számolunk el értékcsökkenést. Ilyenkor a telek bekerülési értékének 2%-a jut a telephelyre, a személyi jellegű ráfordításnál pedig kötelező 500.000 Ft-ot elszámolni bérköltségként. Ez viszont azt eredményezi, hogy igazából a székhelyre több adó jut, mint a telephelyre, ahol az árbevétel keletkezik. Jól gondolom? A szóban forgó esetben a székhely szerinti településen (Budapesten), valamint a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti településen, mint Htv. szerinti telephelyen keletkezik helyi iparűzésiadó-kötelezettség, a Htv. 37. § (1) bekezdése, valamint 52. § 31. pont a) alpontja alapján. Ez esetben – figyelemmel a Htv. 39. § (2) bekezdésére – valóban a komplex [Htv. melléklet 2.1 pont] iparűzésiadóalap-megosztási módszert kell alkalmazni?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola helyesen könyveli-e a kettős könyvvitel keretében:
– a fenntartó átadja az intézmény részére a Magyar Államkincstár által átutalt bruttó összegű otthonteremtési támogatást: T 384 – K 96, egyéb bevétel, kapott támogatás;
– a munkavállalók részére az átutalt nettó összeg: egyéb személyi jellegű kifizetés: T 55 – K 384;
– a járulék könyvelése: T 462, 56 – K 384 (szja, szocho).

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?