Külföldi állampolgár foglalkoztatása távmunkában

Kérdés: Társaságunk egy román-kanadai állampolgárt alkalmazott teljes munkaidőben 2024. 09. 02-től. A munkaviszony megkezdése előtt 2024. 08. 31-éig Kanadában dolgozott és élt. A munkavállaló rendelkezett bejelentett lakcímmel, tajszámmal, adóazonosítóval – életvitelszerűen élt Magyarországon a fenti dátumtól. 2024. 09. 02-től munkabérétől levontuk az adó- és járulékterheket, bevallottuk és megfizettük a magyarországi adóhatóság részére. Sajnos az élethelyzete úgy kívánja, hogy visszaköltözzön Romániába (2024 októberében – jelenleg – fizetés nélküli szabadságon van 4 hétig) azon időszakra, amíg meg nem oldódik a családi problémája. Ezt követően pedig vissza szándékozik költözni Magyarországra életvitelszerűen. A munkavállaló szaktudására távmunkában továbbra is szüksége van a társaságnak. Keressük azt az alkalmazási módot, amelyben őt továbbra is tudnánk foglalkoztatni távmunkában, valamint hogy a magyar munkáltatónak milyen adó- és járulékkötelezettségei vannak.
Részlet a válaszából: […] ...folytatja a tevékenységét.Az uniós koordinációs rendelet (883/2004/EK) 11. cikkének (3) bekezdése értelmében – főszabályként – a munkavállalóra a munkavégzés helye szerinti államban terjed ki a biztosítás.Jelen esetben a munkavégzés helye Románia, tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Körjáratok napjaira 9000 forintos napidíj

Kérdés: Termékeink bizonyos részét saját sofőrjeink szállítják ki a megrendelők felé, de nem mindennap. Ebben az esetben részükre a körjáratok napjaira adható-e a 9000 Ft-os napidíj adómentesen, annak ellenére, hogy havonta cafeteriát is kapnak?
Részlet a válaszából: […] ...ha a juttatás feltételei megfelelnek az Szja-tv. 3. számú melléklet II. 3. pontjában és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-ában foglalt feltételeknek. Ez a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Felmentési bér, jutalom adóköteles-e?

Kérdés: Az alábbi kérdés megválaszolásában kérem a segítségüket: Két munkavállaló évek óta fizetés nélküli szabadságon van a magyar cégnél, mert munkaviszonyban dolgozik a bécsi anyavállalatnál. 2024-ben részükre is kifizet a magyar cég egy összeget, egyiküknek felmentési bér, másikuknak jutalom címén, mivel a külföldi gyárat bezárták. Hogyan kell ezt a kifizetést szja és járulékok tekintetében kezelni? Jól gondoljuk-e, hogy szja-köteles, mert a kifizetés magyarországi kifizetőtől származik, de nem járulékköteles, ha a magánszemély igazolja – az A1-es igazolással –, hogy Ausztriában biztosított?
Részlet a válaszából: […] A felmentési bér, illetőleg a jutalom címen kifizetett összeg személyijövedelemadó-köteles, mivel a kifizetés magyarországi kifizetőtől származik, és feltehetően a két dolgozó továbbra is belföldi illetőségű. Továbbá a kifizetés nem járulékköteles, ha a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.

Hallgatási díj elszámolása

Kérdés: Cégünk versenytilalmi megállapodás teljesítéséért a munkavállalónak ellenértéket fizet a munkaviszony megszüntetését követően. Milyen jogcímen fizetheti ki a cég az ellenértéket a volt munkavállalónak? Milyen költségre könyvelhető? Adóvonzatát hogyan könyveljük? (Esetleg a volt munkavállalónak be kell fizetnie a díj után?)
Részlet a válaszából: […] ...között kell kimutatni, és annak összege után a magánszemélynek személyi jövedelemadót (a cég vonja le), a kifizetőnek (a volt munkavállalónak) szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Könyvelési tételek:– a hallgatási díj elszámolása: T 559 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Szakjogászképzés adóterhei

Kérdés: Compliance (megfelelési) szakjogászszakképzést végez el a társaság vezérigazgatója, aki a társaság jogi munkáit is végzi egyben munkaviszony keretében. Az egyetem a képzés költségéről a számlát áfamentesen a társaság nevére állította ki, hiszen ez a munka elengedhetetlen a társaság működéséhez. A társaságnak a számlázott összeg után felmerül-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt kedvező szabálynak, a képzést nyújtó és a képzésben részt vevő között fennálló jogviszony alapján adóköteles (munkáltató-munkavállaló esetén munkaviszonyból származó jövedelemként). Amennyiben tehát egy adott képzés iskolarendszerű képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Ingatlan értékesítése a munkavállalónak

Kérdés: Egy kft. ingatlant értékesített egyik munkavállalójának, aki egyben a társaság 70 százalékos tulajdoni hányadával is rendelkezik. Az ingatlant 10 év alatt kell kifizetni, tetszés szerinti ütemezésben. A kft. szeretné elengedni a tartozást. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. a munkavállaló tartozását egy összegben, vagy ha 10 év alatt évenként tetszés szerinti ütemezésben engedi el, ugyanaz az elszámolás és az adózási következmény, amely a következő. A munkavállaló tartozásának az elengedése a kft. oldaláról behajthatatlannak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Vármegyebérlet főállású beltag részére

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja főállásban végzi tevékenységét (egyúttal ő látja el a vállalkozás képviseletét is, mint üzletvezető), havonta garantált bérminimumot meghaladó összegű tagi jövedelmet számfejtenek részére a végzett munkájáért. A tevékenység végzése nemcsak a cég székhelyén, hanem a környező településeken is igényel megjelenést egyes időpontokban az ügyfeleknél. Ez esetben a főállású beltag részére adható-e adómentesen költségtérítésként helyközi tömegközlekedésre szóló havi vármegyebérlet? Ha a vármegyebérletről a betéti társaság hivatalos számlázási címére kéri a készpénzfizetési számlát, akkor a személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni költségként?
Részlet a válaszából: […] ...(kifizető) részéről történő térítések esetében is, így azt, illetve a hozzá kapcsolódó költségelszámolást alkalmazni lehet a munkavállalón kívül a kifizető tevékenysége érdekében hivatali, üzleti utazást teljesítő más személyek, például betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Két munkaviszonyban adott kamatmentes kölcsön

Kérdés: Egy munkavállalónak két munkaviszonya létesült „A” és „B” vállalkozásokkal. Mindkét vállalkozás adhat 10-10 millió forint kamatmentes kölcsönt anélkül, hogy a kamatkedvezmény megjelenne az Szja-tv. 72. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] Mindkét vállalkozás nem adhat 10-10 millió forint kamatmentes kölcsönt anélkül, hogy kamatkedvezményből származó jövedelmet ne kelljen megállapítani az Szja-tv. 72. §-a alapján. Az Szja-tv. 72. § (4) bekezdés f) pontjában lévő szabály értékbeli korlátot – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Lakásszövetkezet áfakötelezettsége

Kérdés: A lakásszövetkezet köteles-e a tulajdonosok részére számlát adni a havonta befizetendő összegről, és milyen részletezettséggel? Amennyiben a lakásszövetkezet az áfakörbe bejelentkezett, akkor mely gazdasági eseményekre kötelezett áfát felszámítani, illetve mely tevékenységekre van áfalevonási lehetősége? Épületberuházás esetén az áfaelszámolás hogyan működik a lakásszövetkezetnél?
Részlet a válaszából: […] ...el, a lakásszövetkezet felé számlázzák, a lakásszövetkezet pedig a tag felé áfásan továbbszámlázza. Ha a lakásszövetkezet dolgozói, munkavállalói végzik el a tagot terhelő tevékenységet (munkát), akkor azt a lakásszövetkezetnek saját teljesítményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

Kapott részvény bekerülési értéke

Kérdés: A magánszemély magyarországi munkaviszonya keretében két módon kap EUR-os részvényt. A nettó munkabérének egy részét részvénnyel fizetik ki. A munkabérén felül kap még több részvényt. A részvények a munkáltató cég anyavállalatának a részvényei. Jól gondolom, hogy az első esetben a szerzési érték a részvénnyel összefüggő bruttó bér, a második esetben pedig a szerzési érték a kapott részvények MNB-árfolyammal forintosított értéke? A forintosítás alapja az a nap, amikor a részvényt megkapja, és ebben az esetben külön adózó jövedelem.
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem jól gondolja!Az első esetben a magánszemély a részvényeket a nettó munkabére fejében kapja (a munkavállaló nettó munkabérével fizet a részvényekért), ezért a részvények bekerülési értékét (a magánszemélynél a szerzési értéket) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.
1
2
3
79