835 talált állásfoglalás a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A 4587. kérdésre adott válasz értelmében a helyi utazásra szóló bérlet értéke után a munkavállalónak kell megfizetnie az adót. A hivatkozott paragrafus alapján ez az adótétel a munkáltatót terheli. Vagy ez is a 28. § (6) bekezdése szerint egyéb jövedelem?

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?

Kérdés: Ügyfelünk olyan internetes portált üzemeltet, amelyen különböző egységek ételeinek, italainak minőségét, illetve a hely hangulatát és a kiszolgálást minősítik. Emellett – megrendelésre – hasonló témájú cikkek írásával, szerkesztésével is foglalkozik. Az internetes portálon való hirdetési felületek értékesítésével és cikkírással áfás bevétele keletkezik. Ahhoz, hogy a minősítés megtörténhessen, ügyfelünk ún. étteremtesztelőket küld a vendéglátóegységekbe. A tesztelők fogyasztási korláttal rendelkeznek. Külön munkatárs foglalkozik a tesztek dokumentálásával. A dokumentációba bekerül, hogy mely tesztelő, mely éttermet, mikor látogatja meg, mit fogyasztott, és a hozott számlára is történik hivatkozás. Véleményünk szerint az étteremtesztek az ügyfél tevékenységét szolgáló, áfás bevételt keletkeztető tevékenység érdekében felmerült kiadások, így költségként mint igénybe vett szolgáltatás és nem mint reprezentációs költség elszámolhatók, az áfája pedig levonható! Helyesen gondoljuk? Fenti tartalmú nyilvántartás elegendő-e az étteremteszt költségeinek az igénybe vett szolgáltatások költségei közötti elszámolásához?

Kérdés: A vásárláskor a boltban a vevő áfás számlát kért munkahelyi elszámolásra. Féléves garanciaidőn belül visszahozza a cipőt, jogos a reklamációja, visszaadjuk a pénzt. Hogyan kell ezt helyesen bizonylatolni, hogy ne legyen ugyanazon árura kétszeres elszámolás a munkahelyen? Jóváíró számlát állítunk ki a pénz visszaadásakor, amelynek eredeti példányát a vevővel aláírás ellenében átvetetjük? Kell-e ragaszkodnunk – ez esetben – a vásárláskor kiadott eredeti számlához?

Kérdés: A telefonköltséget továbbszámlázzuk (a szolgáltató számláját figyelembe véve) bérbevevőinknek, a köztünk érvényben lévő bérbeadási szerződés alapján. Munkavállalóinknak is – részletes híváslistát nyomtatva – be kell fizetniük magánbeszélgetéseik értékét. Ezek közvetített szolgáltatásnak minősülnek? Csökkentik a helyi iparűzési adó alapját? Ha nem, akkor egyéb bevételként vagy árbevételként kell elszámolni?

Kérdés: Cégünk cafeteriajuttatás keretében internetutalványt ad az azt kérő munkavállalónak. Milyen bizonylat szükséges ahhoz, hogy ezt a juttatást adómentes természetbeni juttatásként kezelhessük? Elégséges egy, az internetszolgáltatóval kötött szerződés, amely a dolgozó nevére szól? Vagy havi számlát kell elkérnünk, amelyen szerepel az a tény is, hogy kiegyenlítésre került az összeg? Vagy olyan bizonylatra lenne szükség, amelyen az is szerepel, hogy a kiegyenlítés utalvánnyal történt?

Kérdés: Munkavállalónk részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel munkaköre ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz ha a munkakör betöltéséhez szükséges – az utazási bérlet elszámolása hogyan történjen? Béren kívüli juttatásként vagy egyéb költségként?

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.

Kérdés: Társaságunk befektetéshez kapcsolódó egész életre szóló életbiztosítást kötött. A szerződésben a biztosított az egyik munkavállaló, a kedvezményezett a szerződő társaság. A kifizetett díjat követelésként tartjuk nyilván. Most módosították a szerződést, a kedvezményezett személye változott, a biztosított munkavállaló egyik családtagja lett a társaság helyett. Ettől az időponttól a biztosítási díjakat személyi jellegű egyéb ráfordításként könyveljük. Mivel a kedvezményezett már nem a társaság, ezért az előző időszakokban befizetett és a könyvekben követelésként nyilvántartott díjakat hogyan kell könyvelni, hiszen követelésként már nem mutathatjuk ki?