Vármegyebérlet főállású beltag részére

Kérdés:

Egy betéti társaság beltagja főállásban végzi tevékenységét (egyúttal ő látja el a vállalkozás képviseletét is, mint üzletvezető), havonta garantált bérminimumot meghaladó összegű tagi jövedelmet számfejtenek részére a végzett munkájáért. A tevékenység végzése nemcsak a cég székhelyén, hanem a környező településeken is igényel megjelenést egyes időpontokban az ügyfeleknél. Ez esetben a főállású beltag részére adható-e adómentesen költségtérítésként helyközi tömegközlekedésre szóló havi vármegyebérlet? Ha a vármegyebérletről a betéti társaság hivatalos számlázási címére kéri a készpénzfizetési számlát, akkor a személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni költségként?

Részlet a válaszából: […] ...a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Munkáltató pedig az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll [Szja-tv. 3. § (10)–(11), (14) bekezdések]. Így a vármegyebérlet kifizetése a betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Két munkaviszonyban adott kamatmentes kölcsön

Kérdés: Egy munkavállalónak két munkaviszonya létesült „A” és „B” vállalkozásokkal. Mindkét vállalkozás adhat 10-10 millió forint kamatmentes kölcsönt anélkül, hogy a kamatkedvezmény megjelenne az Szja-tv. 72. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] Mindkét vállalkozás nem adhat 10-10 millió forint kamatmentes kölcsönt anélkül, hogy kamatkedvezményből származó jövedelmet ne kelljen megállapítani az Szja-tv. 72. §-a alapján. Az Szja-tv. 72. § (4) bekezdés f) pontjában lévő szabály értékbeli korlátot – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Igénybe vett szolgáltatás, ha a szolgáltató magánszemély

Kérdés: A kft. által igénybe vett szolgáltatás munkaviszonyból származó jövedelemként válik adó- és járulékkötelessé. Ez után 18,5% tb-járulékot, 15% szja-t és 13% szochoadót kell fizetni? Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtakat először pontosítani kell. Munkaviszonyból származó jövedelme annak a magánszemély szolgáltatónak lesz, akit a kft. munkaviszonyban, illetve megbízásos jogviszonyban foglalkoztat. A foglalkoztatáshoz munkaszerződés, illetve a Ptk. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Kapott részvény bekerülési értéke

Kérdés: A magánszemély magyarországi munkaviszonya keretében két módon kap EUR-os részvényt. A nettó munkabérének egy részét részvénnyel fizetik ki. A munkabérén felül kap még több részvényt. A részvények a munkáltató cég anyavállalatának a részvényei. Jól gondolom, hogy az első esetben a szerzési érték a részvénnyel összefüggő bruttó bér, a második esetben pedig a szerzési érték a kapott részvények MNB-árfolyammal forintosított értéke? A forintosítás alapja az a nap, amikor a részvényt megkapja, és ebben az esetben külön adózó jövedelem.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem jól gondolja!Az első esetben a magánszemély a részvényeket a nettó munkabére fejében kapja (a munkavállaló nettó munkabérével fizet a részvényekért), ezért a részvények bekerülési értékét (a magánszemélynél a szerzési értéket) a nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

Társaság alapítása szoftverelemekkel

Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
Részlet a válaszából: […] ...hogy azok közvetlen önköltségén kell az immateriális javak között állományba venni. Ehhez az szükséges, hogy a kft. a magánszemélyeket munkaviszony, illetve megbízásos jogviszony keretében foglalkoztassa. A foglalkoztatottak részére a szoftverelemek készítéséért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

Felnőttképzési tandíj átvállalása

Kérdés:

Ügyfelem kft.-ként átvállalta gyermeke (14 éves) felnőttképzési szerződésben foglalt tandíját. A gyermeknek nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya a kft.-ben. Ezt a kifizetést hogyan kell könyvelni, számfejteni, milyen közterheket kell utána megfizetni?

Részlet a válaszából: […] ...felnőttképzési szerződésben foglalt tandíját átvállalta, akkor ez a dolgozónál, vagy a személyesen közreműködő tagnál jogviszonyra (munkaviszonyra vagy tagi jogviszonyra) tekintettel szerzett jövedelemnek minősül.A kifizetést elsődlegesen a dolgozóval vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Átalányadózó egyéni vállalkozó ekhós jövedelme

Kérdés:

Egy átalányadózó egyéni vállalkozó szeretne ekhós jövedelemre szert tenni.
1. Az átalányadózó jövedelme alapján választhatja-e az ekhót ?
2. Mi a teendő akkor, ha nyilatkozott arról, hogy jogosult ekhós jövedelemre, a kifizető már ki is fizette a neki járó összeget a nyilatkozat alapján, de kiderült, hogy nem volt jogosult a nyilatkozat átadására?

Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható az ekho. Az ekho választásának feltétele, hogy:– az adóévben a magánszemélynek bármely tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, társas vállalkozás tagjaként személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Saját gépkocsi elszámolása kilométer-nyilvántartás nélkül

Kérdés:

A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?

Részlet a válaszából: […] ...továbbá a 15 Ft/km költségátalány 4 együttes összege) a jogviszonyra (tagi jogviszony alapján személyes közreműködésre vagy munkaviszonyra) tekintettel kifizetett bérjövedelemnek minősül [Szja-tv. 24. § (1) bekezdés; 25. § (1) bekezdés; 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Kataadóalany felnőttképzési jogviszonyt létesít

Kérdés: Főállású kataadóalany 2023. szeptembertől felnőttképzési jogviszonyt létesített. Ez nem zárja ki őt a kataadózás alól?
Részlet a válaszából: […] ...kataadóalanyt, ha felnőttképzési jogviszonyt létesít, mivel azzal nem jön létre legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony. A felnőttképzési jogviszony a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 12/A. §-ában foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék. A munkabérből és az osztalékból a személyi jövedelemadó levonásra került. Az osztalékból szociálishozzájárulásiadó-levonás nem volt, mivel úgy nyilatkozott, hogy jövedelme várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ezenkívül szövetkezetben lévő részjegyét magánszemélynek kívánja értékesíteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme (eladási ár-névérték) 20 millió forint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a személyi jövedelemadót? Fenti jövedelmek alapján keletkezik-e a magánszemélynek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján, ha a munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék, akkor az osztalékkal összefüggésben kell szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
1
2
3
49