497 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Társaságunk rendelkezik elektromos autókkal. Milyen megoldások vannak arra, ha a dolgozó otthon tölti fel az autóját? Mennyit és milyen címen lehet/kell téríteni? Hogyan kell ezt adójogi szempontból kezelni? Az alábbiakra gondoltunk:
1. Ha a dolgozó otthon külön mérőórát szereltet fel, ezen tölti a céges autót, a felhasznált elektromos áram díját térítjük. A mérőóra a magánszemély nevén van. Mennyit fizethet a cég? Ez munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelem? Esetleg útnyilvántartás alapján adómentes?
2. Ha bérleti szerződést kötünk a töltő használatára az energiát is beleértve, az önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemélynél?
3. Egyes esetekben okostöltőt tudunk alkalmazni, ami méri az otthon letöltött kW-ot, ennek az árát a cég megtéríti. Ez adómentes költségtérítés vagy munkaviszonyból származó jövedelem?
4. Ha a munkáltató fizeti a dolgozó otthonában a töltőállomás kiépítését, az kezelhető-e úgy, hogy a cég tulajdona? A felhasznált energia költség lesz a cégnél? A magánszemélynél az ingatlanján ez értéknövekedést okoz, ez adóköteles?
5. Az Szja-tv. ezt nevesíti. A tölthető plug-inok esetében a fogyasztási norma 70%-ával, míg tisztán elektromos járművek esetében 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan benzin aktuális NAV-üzemanyagárának az összegével kalkulálhatunk adómentesen. Ha mindig otthon tölti, akkor a megtett km-ek alapján így kalkulálhatunk. De követhető ez, ha időnként a cégnél tölt?

Kérdés:

I. Tényállás
Egy magyar társaság (a továbbiakban „Társaság”) munkaviszonyban álló munkavállalója a Társaság tevékenységének ellátásához szükséges kis értékű tárgyi eszközöket (pl. fülhallgató, monitor, egér) vagy egyéb eszközöket (pl. irodabútor) vásárolt webshopon keresztül. A webshop a számlát nem a Társaság, hanem a munkavállaló nevére állította ki. A magánszemély nevére kiállított számla javítására utólagosan nincs lehetőség. Az eszközök beszerzésére a Társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében került sor, és az eszközöket a beszerzést követően kizárólag vagy döntő részben a Társaság üzleti tevékenysége során használják. A Társaság a beszerzés ellenértékét a munkavállaló részére meg kívánja téríteni, illetve az eszközöket a könyveiben nyilvántartásba kívánja venni. A Társaság álláspontja szerint a gazdasági esemény tényleges tartalma alapján az eszközök a Társaság érdekében kerültek beszerzésre, ugyanakkor kérdéses, hogy a munkavállaló nevére kiállított számla milyen módon alkalmas a számviteli elszámolás és az adójogi megítélés alátámasztására.
Kérdéseink:
1. Helyesen jár-e el a Társaság, ha a munkavállaló nevére kiállított számla ellenértékét a munkavállaló részére megtéríti, és az eszközt saját könyveiben eszközként vagy költségként elszámolja?
2. Az így elszámolt költség/ráfordítás társasági adó szempontjából elismert költségnek minősül?
3. Amennyiben a Társaság jogosult az eszköz bekerülési értékének elszámolására, milyen dokumentumok alkalmasak annak igazolására, hogy az eszköz ténylegesen a Társaság üzleti tevékenységét szolgálja, és a gazdasági esemény a Társaság érdekében merült fel?
4. A munkavállaló nevére kiállított számla alapján megtérített összeg a munkavállaló oldalán keletkeztet-e adóköteles jövedelmet, amennyiben az eszköz a Társaság gazdasági tevékenysége érdekében került beszerzésre és használatra?
5. A Társaság könyvvezetése szempontjából megfelelő megoldásnak minősül-e, ha a megtérítendő ellenértéket a munkavállalóval szembeni kötelezettségként számolja el, majd annak megtérítésével zárja a gazdasági eseményt?
6. Mennyiben változtat az elszámolás módján, ha a fenti gazdasági esemény pénzügyi teljesítése a munkáltató vállalati bankkártyájával/hitelkártyájával kerül kifizetésre, de a számla a magánszemély nevére szól?
Tekintettel arra, hogy az eszközök beszerzéséről nem áll rendelkezésre a Társaság nevére kiállított számla, véleményünk szerint a munkavállalónak térített vagy a kereskedőnek kifizetett ellenértéket egyéb ráfordításként kell elszámolni, és társaságiadóalap-növelő tételként szükséges beállítani. Milyen megoldással lehet elérni, hogy a Társaság fel tudja venni az eszközöket a nyilvántartásaiba, és értékcsökkenést tudjon elszámolni utánuk?

Kérdés: Osztalék kifizetésekor, a szochoplafon megállapítasakor, az összevont adózás alá eső jövedelem – összesen 8.247.000 Ft – figyelembe vehető akkor is, ha a bérleti díj után nem kell szochót fizetni?

Kérdés: Társaságunk munkaviszonyban lévő ügyvezetője tagi hitelt adott a kft.-nek, a tagi hitel után kamatot fizet neki a társaság. Milyen adó- és járulékkötelezettsége van a magánszemélynek és a cégnek?

Kérdés: Van egy 40 órás munkaviszonnyal rendelkező dolgozó, aki emellett mellékállásban egyéni vállalkozó. Ha a hölgy a főállású munkaviszonyában GYES-re megy, hogyan alakul ebben az esetben az egyéni vállalkozása és a járulékfizetése? Egyéni vállalkozóként főállásúvá válik, és ott kell megfizetnie a járulékokat, vagy ott marad mellékállású?

Kérdés: Egy kft. (amely egyébként szaktanácsadással foglalkozik) 2025. éve úgy alakult, hogy egyáltalán nem volt árbevétele (a tag a munkaviszonya mellett viszi a vállalkozását). A 2025. évre beadott helyi iparűzésiadó-bevallásában a kft. 2026. évre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Adóelőlegként a bevallásban 2026. 05. 31-ig 50.000 Ft-ot adtunk meg, vélelmezve, hogy az első sávban fog maradni. Ugyanakkor az ügyvezető jelezte, hogy most kötött szerződést egy bankkal, és várhatóan 30 millió Ft nettó árbevétel várható. Kérdésem az, hogy ha már most tudható, hogy nem fog megfelelni az egyszerűsített adóalap megállapítása szerint adózásnak, hanem az általános szabályok szerint kell majd megállapítania azt, akkor kell-e szeptemberben előleget fizetni (kiegészíteni), vagy majd a 2026. évről szóló bevallásában fogja az általános szabályok szerint vallani, és az adóját kiegészíteni 2027. 05. 31-ig?

Kérdés: A kft.-ben három személy végez tevékenységet munkaviszonyban. A munkavégzéshez mobiltelefonra van szükségük. Az egyik személy gyakran van úton munkaügyben, emiatt két mobiltelefont használ, egyet az irodában, egyet a közlekedési eszközön. Ennek megfelelően négy telefonszámra van előfizetése a kft.-nek. A havi összes telefonköltség húszezer és harmincezer forint között mozog, melyet a kft. az előírásoknak megfelelően számol el. A technikai fejlődésnek megfelelően két-három évenként újabbra cserélik a készülékeket, de az elavultakat, amelyek már nulla nettó értéken szerepelnek, óvatosságból, biztonsági tartalékként még két-három évig megőrzik. (Ezekhez, mint fentebb írtuk, nem tartozik előfizetés.) Így például a 2025. év végi leltárban a tárgyi eszközök között hét darab mobiltelefon szerepel, melyből három darabnak még van nettó értéke, négy darabnak már nincs. A leírtak figyelembevételével megsért-e a kft. bármilyen számviteli előírást azzal, hogy az adott évi leltárban több mobiltelefon van, mint ahány munkavállaló dolgozik a társaságban?

Kérdés: 1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője napi 8 órában munkaviszonyban van foglalkoztatva, a járulékokat megfizeti a kft.-ben, 1 fő alkalmazottja van. 2026-ban lehet-e átalányadózós egyéni vállalkozó, ha lehet, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben és az egyéni vállalkozásában? Továbbá a kft.-ben ingatlankezeléssel (közös képviselő) foglalkozik, lehet-e ugyanez a tevékenysége az átalányadózós egyéni vállalkozásában is?

Kérdés:

A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján:
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?