Ingatlanok piaci értéken történő értékelése

Kérdés:

Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?

Részlet a válaszából: […] Az Szt. 14. §-ának (3)–(12) bekezdései tartalmazzák a számviteli politikával szembeni követelményeket, azaz a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő végrehajtási módszereket, eszközöket. A számviteli törvény hivatkozott előírásainak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Támogatott eszközök átadása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. A Tourinform-iroda fejlesztésére 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amely projekt keretében az iroda épületének fejlesztése és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközbeszerzés valósult meg. A projekt fenntartási időszaka 5 év, amely 2026-ban jár le. A tulajdonos önkormányzat döntése alapján társaságunknak az iroda működtetésével kapcsolatos feladatai 2023. július 31. napjával megszüntetésre kerülnek, ezen feladatokat más jogi személy veszi át. Az iroda működtetését 2023. augusztus 1-től egy egyesület fogja végezni, amely a fenntartási kötelezettséget átvállalja társaságunktól, így visszafizetési kötelezettség a támogató felé nem merül fel. A támogató a kötelezettség átvállalásához elvileg hozzá fog járulni. Az eszközök jelenlegi nettó értéke 20 millió forint, és halasztott bevételként tartjuk nyilván az értékcsökkenés arányában még fel nem oldott támogatási összeget, szintén 20 millió forintot. Milyen értéken értékesíthetjük a fenntartási költséget átvállaló egyesület részére az eszközöket? Térítésmentesen átadhatóak-e az eszközök? Az értékesítéssel együtt a halasztott bevételt egyéb bevételként számolnánk el. Helyesen járunk-e el, vagy kell-e az egyesület részére támogatást átadnunk?
Részlet a válaszából: […] A választ a külön kérdésre adandó válasszal kezdjük.A kérdésben leírtak szerint az egyesület a fenntartási kötelezettséget a társaságtól átvállalja. Ezért a visszafizetési kötelezettség a támogató felé nem merül fel. Ebből egyértelműen következik, hogy az egyesület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Alapítvány alapítása

Kérdés: Nonprofit kft. alapít egy alapítványt. Az átadott eszközöket ki kell vezetni a könyvekből. Az alapítói vagyont a kft. a továbbiakban nyilvántarthatja-e a könyvekben, mint befektetett eszközöket?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 2023. január 1-jétől hatályos módosítása kiegészítette az Szt. 27. §-át egy új (4a) bekezdéssel. Az új előírás szerint egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni a 3. § (6) bekezdés 3. pontja alá nem tartozó, a 6. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Közhasznú tevékenység kedvezményének érvényesítése

Kérdés: Társasági adó hatálya alá tartozó nonprofit kft. idősek otthonát tart fenn. Bevétele állami támogatásból és gondozási díjakból származik. Vállalkozási tevékenységet nem végez, közhasznúsági fokozattal nem rendelkezik. A közhasznú tevékenységére tekintettel van-e a társasági adóban kedvezmény? Alkalmazhatja-e a Tao-tv. 6. sz. melléklete kedvezményét?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. speciális rendelkezéseket [6. § (6) bekezdés b) pont, 13/A. §, a 20. § (1) bekezdés e) pont és (6) bekezdés, a 26. § (11) bekezdés, valamint a 6. számú melléklet E) fejezet] csak a közhasznú nonprofit gazdasági társaságra vonatkozóan tartalmaz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Saját beruházások vagyonkezelésbe adása

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. vagyunk. Számos épület van az önkormányzattól a vagyonkezelésünkben. Amikor vagyonkezelésbe vesszük az eszközt, akkor az 1. eszközszámla a 4421. hosszú lejáratú kötelezettségre kerül, a szerződésben foglalt bekerülés értékében. Hogyan vezessem ki az eszközt, ha kikerül a mi vagyonkezelésünkből, és visszakerül az önkormányzathoz? Az addig használt értékcsökkenést hogyan kell kivezetni? Másik kérdésünk a visszapótlási kötelezettség kiszámításának a könyvelése: Jelenleg csak az általunk végrehajtott beruházásokat számlázzuk ki, amelyek nagyságrendileg nem fedik le az értékcsökkenést, tehát mindig van a következő évre átvitt visszapótlási kötelezettség, amit a 4422-es számlán tartok nyilván.
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 23. §-a (2) bekezdésének, a 42. § (5) bekezdésének az előírásaiból kell kiindulni: a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján kezelésbe vett, az állami vagy önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Szakfeladat ellátása – 40%-os adómérték?

Kérdés: A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012/CXLVII. törvény 8. § (6c) bekezdés szerint:
"Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak". Mentesül-e a 40 százalék adómérték megfizetése alól az a kifizető, aki az önkormányzattól átvett szakfeladat szerint, a városban nonprofit kft. keretein belül ellátja az orvosi ügyeletet, melyet az Egészségbiztosítási Alappal kötött szerződés szerint az Alap finanszíroz? Az ügyeletet természetesen több orvos bevonásával tudja ellátni, akik a nonprofit kft. felé mint kisadózó vállalkozók számláznak.
Részlet a válaszából: […] Nem mentesül a 40 százalékos adómérték megfizetése alól az a kifizető, aki az önkormányzattól átvett szakfeladat szerint, a városban nonprofit kft. keretein belül ellátja az orvosi ügyeletet, amelyet az Egészségbiztosítási Alappal kötött szerződés szerint az Alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Vizsgadíjak bizonylatolása

Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
Részlet a válaszából: […] A KHEM rendelet 4. §-ának b) pontja és az Itv. 31. §-ának (1) bekezdése alapján egyértelmű, hogy a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett.A KHEM rendelet 1. §-ának (4) bekezdése alapján a mellékletben meghatározott díj a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Haszonélvezeti jog bejegyzése és apportálása

Kérdés: Van egy egyéb szervezet, amely a tevékenysége közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez. Vállalkozói tevékenységből származó bevétele nem keletkezik. Ez az egyéb szervezet az értékelési szabályzatában rögzítette, hogy az eszközök valós értéken történő értékelésével nem él. Egy, a kizárólag saját tulajdonában álló ingatlanra kíván haszonélvezeti jogot bejegyeztetni 10 évre, az általa alapított nonprofit kft. részére, aminek 100%-os tulajdonosa. A haszonélvezeti jog apportként kerül átadásra. Milyen könyvelési tételek merülnek fel a haszonélvezet kapcsán mind a haszonélvezetbe adó, mind a haszonélvezetbe vevő részéről? Az ingatlan könyv szerinti értéke 2021. február 28-án 15 M Ft. Az értékbecslő által megadott adatok: egy hasonló ingatlan piaci kínálati értéke 50 M Ft, a haszonélvezet tárgyát képező ingatlan piaci értéke 45 M Ft, a haszonélvezet piaci értéke a határozatban: 12,5 M Ft.
Részlet a válaszából: […] A haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése még nem jogcím arra, hogy azt az egyéb szervezet a könyvviteli nyilvántartásaiban is kimutassa. Ha azonban azt az általa alapított társaságba (nonprofit kft.-be) a törzstőke megemeléséhez kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Térítés nélküli átvétel egyházi iskolánál

Kérdés: Az egyházi iskola kapott egy számlát egy nonprofit kft.-től a tankönyvekről. A számlán az szerepel, hogy "állami forrásból finanszírozott, pénzügyi teljesítést nem igényel". Ebben az esetben a tankönyvszámla értékét hogyan kell könyvelni az iskola könyvelésében, ha térítés nélküli átvétel? Aszámla értéke tartalmazza az állami forrásból finanszírozott pedagógusi példányok értékét is. A tanulók tandíjat, térítési díjat nem fizetnek.
Részlet a válaszából: […] Az egyházi jogi személyek is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak. Beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségük sajátosságait a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályozza.A Korm. rendelet szerint az egyházi jogi személy könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Pályázaton nyert támogatás elszámolása

Kérdés: Nonprofit kft. tevékenysége projektek menedzselése. Önkormányzatokkal közösen nyert pályázat keretében a kft. projektmenedzsmentre nyert támogatást, az önkormányzat pedig beruházási jellegű támogatást nyert. A pályázatok elszámolása benyújtásra került, viszont a mérlegkészítés időpontjáig a támogatás nincs jóváhagyva. A pályázatokban elnyert összeg előlegként szerepel, azonban a költségek ténylegesen felmerültek. Időbeli elhatárolással hogyan tudjuk rendezni azt, hogy az összemérés elve ne sérüljön, és a kft.-nek ebből eredően 2019. évben ne legyen nagyságrendű vesztesége, 2020-ban pedig ugyanilyen összegű nyeresége?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján feltételezzük, hogy a nonprofit kft. projektmenedzsmentre nyert támogatása és az önkormányzat beruházási jellegű támogatása szoros kapcsolatban van egymással. Más szavakkal, a kft. menedzseli az önkormányzati beruházás lebonyolítását.Tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.
1
2
3
6