112 talált cikk a szocho kifejezésre

Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?

Kérdés: Osztalék kifizetésekor, a szochoplafon megállapítasakor, az összevont adózás alá eső jövedelem – összesen 8.247.000 Ft – figyelembe vehető akkor is, ha a bérleti díj után nem kell szochót fizetni?

Kérdés: Van egy kft., amely tevékenységének jellegéből adódóan köteles legalább 15 órában alkalmazni munkavállalót (aki az ügyvezető), de bért nem tud fizetni. Ezt el is fogadta az ügyvezető, ha lesz a cégben pénz, akkor megkapja a bérét. A kérdésem a ki nem fizetett munkabér könyvelésével kapcsolatos.
Helyes eljárás az, hogy számfejtik a bért, de mivel nincs kifizetés, így a 08-as bevallást 0 Ft-tal valljuk be? Így nem keletkezik szja-, tb- és szocho-fizetési kötelezettség, ezért a könyvelése:
Számfejtés a bérprogramból átjön:
Bruttó bér: T 54 – K 471
Szja: T 471 – K 462 (szja-számla)
Tb: T 471 – K 46 (tb-számla)
Szocho: T 561 – K 46 (szocho-számla)
De mivel nem valljuk be a járulékokat, így a ki nem fizetésig rávezetjük a 4799-re.
Így a 471-en a nettó (ki nem fizetett) bér marad, viszont az adófolyószámlán nem jelenik meg az összeg. Ha fizetőképes lesz a cég, akkor (nem önellenőrzéssel) bevalljuk a 08-ason az elmaradt béreket, járulékokat. A könyvelése ekkor: a járulékokat visszavezetjük a 4799-ről a járulékszámlára, majd kiegyenlítéskor T 46 (tb/szja/szocho) – K 384.

Kérdés: Egy bt. egyszerűsített végelszámolás ideje alatt (tevékenységet lezáró beszámoló beadása után) értékesít használt kisebb értékű állóeszközöket. A nyugdíjas tag kiveheti-e az áfa megfizetése mellett a befolyt nettó árbevételt tagi kivétként 15% szja levonása mellett?

Kérdés: Társaságunk munkaviszonyban lévő ügyvezetője tagi hitelt adott a kft.-nek, a tagi hitel után kamatot fizet neki a társaság. Milyen adó- és járulékkötelezettsége van a magánszemélynek és a cégnek?

Kérdés: A végelszámolás lezárásakor a cég birtokában van 2 M Ft nyilvántartási értékben egy üzlethelyiség, amelyet a cég 1999-ben vásárolt. Jelenleg az ingatlan piaci értéke 40 M Ft. Az ingatlant a tulajdonos vagyonfelosztáskor kívánja saját magának kiadni.
1. A kiadott ingatlan értéke vállalkozásból kivont jövedelemnek számít. Milyen értéket kell alapul venni a magánszemély szja- és szochokötelezettségének kiszámításakor? A könyv szerinti 2 M Ft-ot, vagy a 40 M Ft piaci értéket?
2. Amennyiben a 40 M Ft után kell fizetni, milyen irattal kell alátámasztani a piaci értéket?
3. A cég a vagyonfelosztási javaslatban a 2 M Ft nyilvántartás szerinti értéken adja ki az ingatlant a tulajdonosnak?
4. A cégnek keletkezik társasági vagy más adófizetési kötelezettsége annak következtében, hogy a piaci érték jelentősen meghaladja a nyilvántartási értéket?
5. A magánszemélynek milyen érték után kell illetéket fizetnie?
Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy kedvezőbb-e a fenti eljárás, ha a cég a tulajdonos részére először értékesíti az ingatlant, és a végelszámolást azt követően zárná le, az ingatlan ellenértékét is tartalmazó pénzeszköz kiadásával?

Kérdés: Magánszemély ad bérbe ingó vagyontárgyat, büféautót. Kell-e ezután a magánszemélynek szochót fizetnie, vagy csak szja-t?

Kérdés: Adott egy társaság, amely elektromos személygépkocsit vásárolt. A gépjármű töltése a tulajdonos magánszemély tulajdonában lévő családi háznál történik. A töltőberendezés külön almérővel van ellátva, amely elkülönítetten méri az autó töltéséhez felhasznált villamos energiát. Milyen módon számolható el ebben az esetben szabályszerűen a társaság részére az elektromos autó töltéséhez felhasznált villamos energia költsége? Milyen elszámolási megoldások jöhetnek szóba, hogy a cég ki tudja fizetni a magánszemély tulajdonosnak a töltés költségét, és ezeknek milyen adózási vonzatai lehetnek?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola helyesen könyveli-e a kettős könyvvitel keretében:
– a fenntartó átadja az intézmény részére a Magyar Államkincstár által átutalt bruttó összegű otthonteremtési támogatást: T 384 – K 96, egyéb bevétel, kapott támogatás;
– a munkavállalók részére az átutalt nettó összeg: egyéb személyi jellegű kifizetés: T 55 – K 384;
– a járulék könyvelése: T 462, 56 – K 384 (szja, szocho).

Kérdés: Többgyermekes nyugdíjas anyák jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni 2026. évben, ha a kifizetőtől származó jövedelme nem haladja meg a 34.356.720 Ft-ot (felette a kifizető köteles az adót megfizetni). Ugyanakkor az egyéni vállalkozói minőségben szerzett jövedelemkorlát szintén 34.356.720 Ft, e jövedelem felett a magánszemély fizeti a szochót. Megerősítést szeretnék abban, hogy az egyéni vállalkozónál a jövedelem számít, nem a bevétel, mert számos értelmezésben keverednek a bevétel- és a jövedelemfogalmak, vagyis, ha egy általányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó bevételének jövedelemtartalma (pl. 80%-os költséghányaddal) nem több, mint 34.356.720 Ft, akkor nem kell szochót fizetnie? Ha a magánszemély nyugdíjas egyéni vállalkozó kifizetőtől munkabért kap, de egyéni vállalkozásból is származik jövedelme, akkor a jövedelemkorlát a 34.356.720 Ft duplája, vagy az összes jövedelme nem haladhatja meg az éves átlagkereset négyszeresét a szochomentességhez?