Tanácsadási szerződésnél 10%-os költséghányad

Kérdés: Ha egy magyar magánszemély tanácsadási szerződés köt egy céggel, akkor a tanácsadási díj után kérheti az önálló tevékenységből származó bevétel adóelőlegének megállapításakor a 10%-os költséghányad alkalmazását? A tanácsadási díj havi összege meghaladja a minimálbér 30%-át.
Részlet a válaszából: […] Ha egy magyar magánszemély (nem egyéni vállalkozóként) tanácsadási szerződés köt egy céggel, akkor a tanácsadási díj után kérheti az önálló tevékenységből származó bevétel adóelőlegének megállapításakor a 10 százalékos költséghányad alkalmazását. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles (Ptk. 6:383. §). A Ptk. a kamatfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Opciós vételi jog értéke

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing opciós vételi jogával kapcsolatban kérdezem: a nyílt végű személygépkocsi-lízing lejáratakor a lízingbe vevő társaságnak joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság tulajdonosa, aki alkalmazottja a társaságnak, vásárolná meg a személyautót maradványértéken, ami jelen esetben lényegesen alacsonyabb a szokásos piaci árnál. Számszerűsítve, az autó szokásos piaci értéke bruttó 20.000.000 Ft, a maradványértéke bruttó 6.000.000 Ft. A társaság az opciós vételi jog értékét bruttó vagy nettó 14.000.000 Ft-ban kell, hogy megállapítsa ahhoz, hogy a tulajdonosnak (magánszemély) ne keletkezzen nem önálló tevékenységből származó jövedelme az autó megszerzése kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:225. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.A Ptk. hivatkozott előírása alapján a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Korosztályok díjazottjai – pénzjutalom adózása

Kérdés:

Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14–24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?

Részlet a válaszából: […] 1. A Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerinti helyezetteknek fizetett pénzjutalomra az Szja-tv. nem tartalmaz adómentességi szabályt. Véleményünk szerint az adózással kapcsolatban kétféle megközelítés jöhet szóba.A) Tekinthető az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Üzletrész térítés nélküli átadása magánszemélynek

Kérdés:

A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Részlet a válaszából: […] A zárójelben lévő kérdésre a válasz az, hogy tartalmában jelenleg is aktuális, de a válaszban hivatkozott Gt.-t hatályon kívül helyezték, a Gt. hivatkozott előírásait lényegében a Polgári Törvénykönyv harmadik könyve foglalja magában.Az elszámolásnál lényeges azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Bérleti díj beszámítása ingatlan vásárlásakor

Kérdés:

Jogi személy társaságunk magánszeméllyel kötött szerződésében úgy állapodik meg, hogy a szerződéskötéskor (02. 28.) kifizetünk részére 10 millió forint kauciót, amelyből felújítja azt az ingatlant, amelyet bérlünk tőle 07. 01-től, havi bruttó 500 ezer Ft-ért, 12 hónapra. A 12 hónap letelte után a szerződés átfordul adásvételi szerződésbe, amelyben rögzítve van, hogy az ingatlan 70 milliós vételárába beleszámítja az eladó magánszemély az 5 millió Ft kauciót és a 12 havi bérleti díjat (nettó 432.500 Ft, mert 10% költségnyilatkozatával az szja-t levonjuk), így akkor már csak a különbözet (vételár-kaució-nettó bérleti díj) kerül részére kifizetésre. Hogyan kell kezelni a cégünknél a 12 havi bérleti díjat? Havonta az 52-re könyveljük az általános szabályok szerint addig, amíg az adásvételi szerződés aláírásra kerül? És utána? Az ingatlan bekerülési értéke az adásvételi szerződés szerint 70 millió Ft lesz, és ekkor hogyan kell kezelnem a 12 havi kifizetett és az 52-esre könyvelt bérleti díjat? Egyéb bevételként kell elszámolni az eladóval szemben?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy probléma (ellentmondás) van a számokkal. Ha a magánszemélynek adott kaució 10 millió forint, akkor miért csak 5 milliót számítanak be a vételárba? A másik 5 millió forint a magánszemélyt illeti meg? Ha megilleti, akkor a teljes összeg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Vagyonértékű jog ellenértéke

Kérdés: Társaságunk visszavonuló áfaalany egyéni vállalkozótól megvásárolná bejáratott kereskedelmi ügyletét. Az ügyfél három tételt foglal magában: az eladó a saját tulajdonú üzlethelyiséget magánszemélyként értékesítené, az árukészletet vállalkozóként áfás számlával adja el, a tevékenység bejáratottságára, ismertségére, kedvező elhelyezésére hivatkozva kér egy meghatározott összeget. Az ügylet nem anyagiakban megtestesülő "üzleti értéke" valójában minek tekintendő, hogyan kell számlázni, áfaköteles-e, és hogyan számolhatjuk el ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint külön-külön kerül értékesítésre a tevékenység helyszíne, illetve a tevékenység eszközei (árukészlet), de a kereskedő nem kerül értékesítésre. Így üzletág-értékesítésről nem beszélhetünk, a bejáratottság, ismertség ellenértéke üzleti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Bérbeadás kata helyett magánszemélyként

Kérdés:

Adott egy katás egyéni vállalkozó fodrász tevékenységgel. Az üzlethelyiséget, ahol a tevékenységet végzi, az önkormányzattól bérli egyéni vállalkozó minőségében. Az említett üzlethelyiség egy részét más katás vállalkozóknak bérbe adja. Kataadóalanyként bérbeadási tevékenységet nem végezhet. Lehetséges lenne-e a következő megoldás: Nem katás vállalkozóként, hanem magánszemélyként adja bérbe a bérelt üzlethelyiséget?

Részlet a válaszából: […] A bérelt ingatlan, illetve annak bizonyos részei albérletbe adhatóak nem katás vállalkozóként, hanem magánszemélyként, mint önálló tevékenység keretében (Szja-tv. 16–17. §). Magánszemélyként végzett ilyen tevékenységet be kell jelenteni a 23T101E jelű nyomtatvány A01...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Ha a szerb állampolgárnak nem áll fenn Magyarországon biztosítási jogviszonya, és nem történik számára jövedelem kifizetése, akkor a 08-as bevallásban nincs mit szerepeltetni. Ehhez azonban az alábbiakat kell megvizsgálni.Főszabály szerint a nem kiküldetésben dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Adómentes napidíj, adómentes üzemanyag-megtakarítás

Kérdés: Fuvarozó kft. munkaviszonyban lévő tehergépkocsi-vezetőinek adómentes napidíjat és adómentes (100.000 Ft) üzemanyag-megtakarítást fizet ki. A munkabérről bérjegyzék készül, és átutalásra kerül az adott hónap 10-éig. Az adómentes külföldi, belföldi napidíj és az üzemanyag-megtakarítás nem szerepel a dolgozó bérjegyzékén, így a 08 bevallásba sem kerül bele. Az ok, hogy a napidíjról és az üzemanyag-megtakarításról később a hónap közepe felé kapnak információt. Helyesen jár-e el a cég, ha az adómentes külföldi, belföldi napidíj és az üzemanyag-megtakarítás nem szerepel a 08 bevallásban, és később utalják a dolgozónak, mint a munkabért? Valamint milyen számviteli bizonylatra van szükség a kifizetéséhez? A cég természetesen számolja, vezeti az adómentes külföldi napidíj kiszámításának alapját és az üzemanyag-megtakarítás alapjául szolgáló mindenfajta számítást, a jogszabályoknak megfelelően, helyesen. A könyvelés csak egy Excel-táblát kap a kifizetett fent említett juttatásokról havonta, név szerinti forintösszeggel, és erről az Excel-tábláról kerül lekönyvelésre és utalva a bankból. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint nem helyes a kérdésben leírt eljárás. A külföldi és a belföldi napidíjnak minden esetben szerepelnie kell a bérszámfejtésben, hiszen ezek a bevételek nem adómentesek, hanem olyan bevételek, amelyekből levonható legfeljebb az Szja-tv. 3. számú melléklet II...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.
1
2
3
24