Kezességvállalási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A beruházási hitel egy 2012. évben aktivált beruházáshoz kapcsolódó lízingkötelezettséget váltott ki. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, ha a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordítás a helyes? Tekintettel arra, hogy a beruházás 10 éve aktiválásra került, ez pedig egy refinanszírozó hitel kezességvállalási díja, így a beruházás részeként már nem tudjuk elszámolni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakra – az utolsó mondata kivételével – a 9228. számú, azonos kérdésére már válaszoltunk. A válaszban a kérdésben lévő ellentmondást (beruházási hitel és a 2012. évi aktiválás ellentmondását) azzal oldottuk fel, hogy a kezességvállalási díjat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Kezességvállalási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, amennyiben a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem könyvelték helyesen!A kérdés szerint a beruházási hitelhez kapcsolódóan vállalt az önkormányzat kezességet. A beruházási hitelt egy meghatározott beruházás részbeni vagy teljes finanszírozására veszik (vagy vették) fel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Ügygondok tevékenységének számlázása

Kérdés: Kisajátítási eljárás keretében, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg, akkor ügygondnok (ügyvéd) kerül kijelölésre. Az eljárás végén végzésben állapítja meg a Kormányhivatal, hogy az ügyvéd ezért a munkáért X Ft nettó összeg + 27% áfa díjazásban részesül, amely összeget a kisajátítást kérőnek kell kifizetnie. Az ügyvéd számlázná a tevékenységét, de ezzel kapcsolatban két kérdés merül fel.
1. Ki a vevő, ki felé kell számlázni, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg?
2. Mi a számla teljesítési napja? A végzés kelte? Vagy annak kézhezvétele? Vagy a végzés véglegessé válása?
Részlet a válaszából: […] ...határoznia a kijelöléskor, hogy az ügygondnok ki felé számlázzon. Logikusan, vagy a kijelölő szervezet felé, vagy ha az állam, illetve az önkormányzat valamely szerve a kisajátítást kérő, akkor ezen szerv felé kell az ügygondnoknak számláznia. Tulajdonos vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Vevőkkel szembeni követelés a kata megszűnésekor

Kérdés:

A Kata-tv. hatálya alá tartozó bt. a kata megszűnését megelőzően kiszámlázott bevételeinek egy része csak 2023-ban folyt be. Helyes volt-e a kata megszűnése napjáig be nem folyt bevételek kimutatása a nyitómérlegben és a 2022. évi beszámolóban, mint vevőkkel szembeni követelés és tagokkal szembeni kötelezettség, tekintettel arra, hogy ezen bevételek a kata időszakában kerültek leadózásra? A kata megszűnését követően a társaság 2022. szeptember 1-től a Tao-tv. hatálya alá került.

Részlet a válaszából: […] ...tartozások tekinthetők, amelyek valamely teljesítéshez, és a vállalkozó által elfogadott, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Bérbeadás kata helyett magánszemélyként

Kérdés:

Adott egy katás egyéni vállalkozó fodrász tevékenységgel. Az üzlethelyiséget, ahol a tevékenységet végzi, az önkormányzattól bérli egyéni vállalkozó minőségében. Az említett üzlethelyiség egy részét más katás vállalkozóknak bérbe adja. Kataadóalanyként bérbeadási tevékenységet nem végezhet. Lehetséges lenne-e a következő megoldás: Nem katás vállalkozóként, hanem magánszemélyként adja bérbe a bérelt üzlethelyiséget?

Részlet a válaszából: […] A bérelt ingatlan, illetve annak bizonyos részei albérletbe adhatóak nem katás vállalkozóként, hanem magánszemélyként, mint önálló tevékenység keretében (Szja-tv. 16–17. §). Magánszemélyként végzett ilyen tevékenységet be kell jelenteni a 23T101E jelű nyomtatvány A01...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Saját beruházások vagyonkezelésbe adása

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. vagyunk. Számos épület van az önkormányzattól a vagyonkezelésünkben. Amikor vagyonkezelésbe vesszük az eszközt, akkor az 1. eszközszámla a 4421. hosszú lejáratú kötelezettségre kerül, a szerződésben foglalt bekerülés értékében. Hogyan vezessem ki az eszközt, ha kikerül a mi vagyonkezelésünkből, és visszakerül az önkormányzathoz? Az addig használt értékcsökkenést hogyan kell kivezetni? Másik kérdésünk a visszapótlási kötelezettség kiszámításának a könyvelése: Jelenleg csak az általunk végrehajtott beruházásokat számlázzuk ki, amelyek nagyságrendileg nem fedik le az értékcsökkenést, tehát mindig van a következő évre átvitt visszapótlási kötelezettség, amit a 4422-es számlán tartok nyilván.
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegben eszközként kell kimutatni a – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján kezelésbe vett, az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket is, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni ... az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Kapcsolt vállalkozás-e az önkormányzati és az állami cég?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e egy önkormányzati tulajdonú cég (60%) és egy 100%-os állami tulajdonú cég a Tao-tv., illetve a Számviteli tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...60 százalékban az önkormányzat tulajdonában álló, és a Ptk. 8:2. §-a szerint az önkormányzat többségi befolyása alatt álló cég nem minősül egy 100 százalékban állami tulajdonú céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban sem az Szt., sem a Tao-tv. szerint, akkor sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Önkormányzat facsemetéket ad polgárainak

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi, hogy a település polgárainak ingyen facsemetéket ad. Ezt csekély értékű ajándékként kell kezelni a könyvelésben, vagy reprezentációs kiadásként is elszámolható? Milyen nyilvántartást kell vezetni az átadásról?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzat a település polgárainak ingyen facsemetéket adna, akkor azt csekély értékű ajándékként kellene kezelni. Az Szja-tv. 70. § (6) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Iparűzési adó éves összege

Kérdés:

Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy – előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!

Részlet a válaszából: […] ...valamint a még elszámolandó (többlet)iparűzési adó összegét. Ugyanezen főkönyvi számla Tartozik oldalára a pénzügyileg rendezett (önkormányzati adóhatósághoz átutalt) összeget, továbbá – ha van ilyen – az adókötelezettség csökkentése összegét kell könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Alvállalkozó által üzemeltetett depó telephelynek minősül?

Kérdés: Társaságunk csomagszállítással foglalkozik. Ezt több esetben úgy oldja meg, hogy alvállalkozót bíz meg a csomagszállítással, illetve az ahhoz szükséges depó (ingatlan) üzemeltetésével. A depókat az alvállalkozó biztosítja, és üzemelteti saját alkalmazottaival, a depónak használt ingatlant illetően a csomagszállító fővállalkozónak semmilyen ráhatása nincs. Más esetben csomagautomatát üzemeltetünk a településen, illetve egyes automatákat szintén alvállalkozók működtetnek. A kérdés az, hogy a helyi iparűzésiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a csomagszállító vállalkozó alvállalkozója által üzemeltetett depó telephelyet keletkeztet-e a társaság számára? Továbbá a csomagautomatákat üzemeltető társaságunknak, illetve az alvállalkozóinknak keletkezik-e telephelye az automata elhelyezése szerinti településen?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. A Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozó azon önkormányzat illetékességi területén végez iparűzési tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.
1
3
4
5
41