418 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Egy kft. 32 telephelyen üzemelteti kiskereskedelmi egységeit, melyek azonos termékkört forgalmaznak. A boltok üzemeltetéséhez minden önkormányzatnál megkérték a működési engedélyt, melyek tartalmazzák a jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazási körét (sör, bor, pezsgő, alkoholtermék, köztes alkoholtermék) is. Az áru beszerzésekor a nagykereskedelemből külön jönnek boltonként, szállítási címenként a számlák, melyek tartalmazzák a működési engedély számát. Előfordul, hogy egyes boltokban nem, másokban viszont jobban fogynak ezen termékek. Szabályos-e, hogy boltközi átadással – készletprogram kezeli és bizonylatolja – egyik boltból a jövedéki termékeket átvigyük a másik boltba értékesítés céljából?

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. A Tourinform-iroda fejlesztésére 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amely projekt keretében az iroda épületének fejlesztése és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközbeszerzés valósult meg. A projekt fenntartási időszaka 5 év, amely 2026-ban jár le. A tulajdonos önkormányzat döntése alapján társaságunknak az iroda működtetésével kapcsolatos feladatai 2023. július 31. napjával megszüntetésre kerülnek, ezen feladatokat más jogi személy veszi át. Az iroda működtetését 2023. augusztus 1-től egy egyesület fogja végezni, amely a fenntartási kötelezettséget átvállalja társaságunktól, így visszafizetési kötelezettség a támogató felé nem merül fel. A támogató a kötelezettség átvállalásához elvileg hozzá fog járulni. Az eszközök jelenlegi nettó értéke 20 millió forint, és halasztott bevételként tartjuk nyilván az értékcsökkenés arányában még fel nem oldott támogatási összeget, szintén 20 millió forintot. Milyen értéken értékesíthetjük a fenntartási költséget átvállaló egyesület részére az eszközöket? Térítésmentesen átadhatóak-e az eszközök? Az értékesítéssel együtt a halasztott bevételt egyéb bevételként számolnánk el. Helyesen járunk-e el, vagy kell-e az egyesület részére támogatást átadnunk?

Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 – K 44), az értékcsökkenést (T 57 – K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 – K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?

Kérdés: A kft.-nek 2021-ben 42.796 E Ft volt az árbevétele, és mikrogazdálkodói beszámolót készít. A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, más tevékenysége nincs. A helyi önkormányzat kiderítette, hogy építményadót kellett volna fizetnie a tulajdonában lévő ingatlan után, és 2018-tól visszamenőleg megállapította az építményadó-kötelezettséget. Ez átlagosan évi 7 millió forint körüli összeg, összesen 35.707 E Ft. Egyelőre még csak az önellenőrzési jegyzőkönyv készült el, mire a határozat jogerőre emelkedik, eltelik még egy-két hónap, valószínűleg a 2022. üzleti év mérlegének készítéséig nem történik meg. Mikor kell ezt a 35.707 E Ft-ot (ráfordítást) szerepeltetnünk a mérlegben, visszamenőlegesen 2018-tól kell-e ezzel foglalkoznunk? Társasági adó szempontjából is kérdezném a fentieket.

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A beruházási hitel egy 2012. évben aktivált beruházáshoz kapcsolódó lízingkötelezettséget váltott ki. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, ha a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordítás a helyes? Tekintettel arra, hogy a beruházás 10 éve aktiválásra került, ez pedig egy refinanszírozó hitel kezességvállalási díja, így a beruházás részeként már nem tudjuk elszámolni.

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, amennyiben a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordításként kell könyvelni?

Kérdés: Kisajátítási eljárás keretében, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg, akkor ügygondnok (ügyvéd) kerül kijelölésre. Az eljárás végén végzésben állapítja meg a Kormányhivatal, hogy az ügyvéd ezért a munkáért X Ft nettó összeg + 27% áfa díjazásban részesül, amely összeget a kisajátítást kérőnek kell kifizetnie. Az ügyvéd számlázná a tevékenységét, de ezzel kapcsolatban két kérdés merül fel.
1. Ki a vevő, ki felé kell számlázni, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személy nem állapítható meg?
2. Mi a számla teljesítési napja? A végzés kelte? Vagy annak kézhezvétele? Vagy a végzés véglegessé válása?

Kérdés: A Kata-tv. hatálya alá tartozó bt. a kata megszűnését megelőzően kiszámlázott bevételeinek egy része csak 2023-ban folyt be. Helyes volt-e a kata megszűnése napjáig be nem folyt bevételek kimutatása a nyitómérlegben és a 2022. évi beszámolóban, mint vevőkkel szembeni követelés és tagokkal szembeni kötelezettség, tekintettel arra, hogy ezen bevételek a kata időszakában kerültek leadózásra? A kata megszűnését követően a társaság 2022. szeptember 1-től a Tao-tv. hatálya alá került.

Kérdés: Adott egy katás egyéni vállalkozó fodrász tevékenységgel. Az üzlethelyiséget, ahol a tevékenységet végzi, az önkormányzattól bérli egyéni vállalkozó minőségében. Az említett üzlethelyiség egy részét más katás vállalkozóknak bérbe adja. Kataadóalanyként bérbeadási tevékenységet nem végezhet. Lehetséges lenne-e a következő megoldás: Nem katás vállalkozóként, hanem magánszemélyként adja bérbe a bérelt üzlethelyiséget?

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. vagyunk. Számos épület van az önkormányzattól a vagyonkezelésünkben. Amikor vagyonkezelésbe vesszük az eszközt, akkor az 1. eszközszámla a 4421. hosszú lejáratú kötelezettségre kerül, a szerződésben foglalt bekerülés értékében. Hogyan vezessem ki az eszközt, ha kikerül a mi vagyonkezelésünkből, és visszakerül az önkormányzathoz? Az addig használt értékcsökkenést hogyan kell kivezetni? Másik kérdésünk a visszapótlási kötelezettség kiszámításának a könyvelése: Jelenleg csak az általunk végrehajtott beruházásokat számlázzuk ki, amelyek nagyságrendileg nem fedik le az értékcsökkenést, tehát mindig van a következő évre átvitt visszapótlási kötelezettség, amit a 4422-es számlán tartok nyilván.