271 talált cikk a piaci ár kifejezésre

Kérdés: A kft. a már elavult, használaton kívüli gépeket, szerszámokat, amelyek könyv szerinti értéke nulla, selejtezte. A selejtezési szabályzat alapján a selejtezett eszközökről selejtezési jegyzőkönyvet vettek fel. A selejtezett gépek, szerszámok egy részét a kft. dolgozóinak értékesítette 2-5 ezer forintért, amelyről áfával növelt készpénzes számlát állított ki a dolgozók nevére. Az eszközöket a könyvviteli nyilvántartásokból kivezette, a dolgozók felé számlázott összeget egyéb bevételként számolta el. A selejtezésről kell még egyéb bizonylatot is kiállítani? Van társaságiadóalap-korrekció? A dolgozóknak értékesített gépeknél van szja? A használhatatlan gépek végérvényesen kikerülnek a kft. tulajdonából, megsemmisítik azokat. Ezt hogyan kell dokumentálni?

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.

Kérdés: Társaságunk árbevételének többsége exportból származik. Az árbevétel, de a nyereség nagyságrendjét jelentősen befolyásolja a deviza árfolyamának alakulása. A kedvező árfolyam elérése érdekében a várható exportból befolyó devizát – olyan időpontban, amikor úgy ítéljük meg, hogy a határidős árfolyam kedvezőbb, mint a várható tényleges árfolyam – határidősen eladjuk. Például jelenleg az euró árfolyama 250 Ft. 2006 februárjában várható 1 millió eurós bevételt határidősen eladjuk 255 Ft/euró árfolyamon. Milyen ügyletről van szó ebben az esetben, ha az export folyamatos és nagyságrendje is stabil? A 2005. évi beszámoló készítése során van-e teendő? Mit kell könyvelni, ha a határidős ügyletet ellenügylet kötésével 2005-ben lezárjuk, és a lezárás nyereséggel jár?

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?

Kérdés: Társaságunk üzemi konyhát üzemeltet, ahol a dolgozók étkeznek. A konyha működtetésével kapcsolatos áram- és vízdíj, bérleti díj, gázdíj megfizetése természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-ben és 2005-ben? A menü árába nem épültek be a feltüntetett költségek.

Kérdés: Évek óta nem tudom eldönteni, hogy bejelentsem-e cégünket mint kapcsolt vállalkozást. A cég egy bt., amelyben 50-50 százalékban férj és feleség a tag. Gondom abból van, hogy nem értem a fogalom célját, értelmét, illetve hogy milyen információhoz jut a bejelentéssel az adóhatóság.

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?

Kérdés: Olvasónk a Számviteli Levelek 59. számában megjelent 1236. válaszunk kiegészítését kérte, elsősorban azzal az esettel összefüggően, ha a vevő a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, továbbá amiatt, hogy 2003 végéig szja-mentes az a vagyoni érték, amelynek megszerzése visszterhes vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjármű és a pótkocsi formájában megszerzett vagyoni érték.

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: A társaság 2002-ben üdülőingatlan építését határozta el, majd az építési engedély birtokában annak kivitelezését is megkezdte. Az üdülőingatlan a tervek szerint a saját munkavállalók és a tagok üdülését, pihenését szolgálja, illetve helyet ad a munkavállalók rendszeres továbbképzésének is. Kérdés, hogy az üdülőberuházás megvalósítása érdekében beszerzett anyagok felhasználása, az igénybe vett szolgáltatások az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez való felhasználásnak minősülnek-e? Helyesen jár el a társaság, ha a beruházás érdekében beszerzett anyagok, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját levonható adóként érvényesíti?