271 talált cikk a piaci ár kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége az erdőgazdálkodás. Így lehetőségünk van az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.12. pontja szerint saját termelésű készleteinkből illetménytűzifát adni dolgozóinknak. Társaságunk az adómentesen adható 7 m3 (5 tonna) felett további 2 m3, kollektív szerződésben rögzített mértékű illetménytűzifát ad minden évben dolgozóinknak. Az illetménytűzifa piaci ára 10 000 Ft/m3, önköltségi ára 3000 Ft/m3. Társaságunk a saját termelésű készletekről folyamatosan nyilvántartást vezet. Hogyan történik az illetménytűzifa számviteli elszámolása? Milyen bizonylatokat kell kiállítani, és milyen adóvonzatai vannak? A társgazdaságok különböző módon számolják el a fenti gazdasági eseményt.

Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?

Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?

Kérdés: Önkormányzatunk a helyi lakosság részére – mivel a településen más lehetőség nincs – fizetés ellenében fénymásolási tevékenységet kíván végezni. Hogyan állapítsuk meg a fénymásolás egységárát, kell-e hozzá önköltség-számítási szabályzat?

Kérdés: Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?

Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?

Kérdés: A 2004. évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan: természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-től (azaz a cégnek kell a 44 százalékos szja-t, ill. tb-járulékot fizetni), vagy összevonandó jövedelemnek minősül a következő esetekben: – a társaság alkalmazottjának a cég ingyenesen rendelkezésre bocsátja a lakást (eddig természetesen természetbeni juttatásként a piaci árnak megfelelő bérleti díj után 44 százalék szja-t, ill. tb-járulékot fizetett); – a cég kórházi ápolását finanszírozta külföldi személynek; – iskolarendszerű képzést finanszíroz a cég egyik dolgozójának.