Illetménytűzifa elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége az erdőgazdálkodás. Így lehetőségünk van az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.12. pontja szerint saját termelésű készleteinkből illetménytűzifát adni dolgozóinknak. Társaságunk az adómentesen adható 7 m3 (5 tonna) felett további 2 m3, kollektív szerződésben rögzített mértékű illetménytűzifát ad minden évben dolgozóinknak. Az illetménytűzifa piaci ára 10 000 Ft/m3, önköltségi ára 3000 Ft/m3. Társaságunk a saját termelésű készletekről folyamatosan nyilvántartást vezet. Hogyan történik az illetménytűzifa számviteli elszámolása? Milyen bizonylatokat kell kiállítani, és milyen adóvonzatai vannak? A társgazdaságok különböző módon számolják el a fenti gazdasági eseményt.
Részlet a válaszából: […] Az illetménytűzifa-juttatás – a kérdésben leírt módon -természetbeni juttatásnak minősül: adómentes természetbeni juttatás a 7 m3-nekmegfelelő illetménytűzifa, adóköteles természetbeni juttatás a 2 m3-nekmegfelelő illetménytűzifa. Az adóköteles természetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Saját ingatlan bérleti díja (eva)

Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint bevétel aszámvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany által (magánszemélyesetében egyéni vállalkozóként) bármely jogcímen és bármely formában mástólmegszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arról árulkodik, hogy a kapcsolódó fogalmakatkülönbözőképpen értelmezik, esetenként ugyanazt a tőzsdei ügyletet más-másmódon gondolják elszámolni. Ezért a válasz elején néhány fogalmat tisztázzunk.A határidős ügylet esetén a felek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Fénymásolás díjának meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk a helyi lakosság részére – mivel a településen más lehetőség nincs – fizetés ellenében fénymásolási tevékenységet kíván végezni. Hogyan állapítsuk meg a fénymásolás egységárát, kell-e hozzá önköltség-számítási szabályzat?
Részlet a válaszából: […] A fénymásolás egységáraként a szokásos piaci árat javasoljukalkalmazni. A szokásos piaci árat – az adott esetben – az összehasonlító árakmódszerével indokolt meghatározni. Összehasonlító árat kapnak, ha hasonlótelepüléseken az önkormányzatok által, ezek hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Ingatlancsere jelképes összegért

Kérdés: Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert egyrészt ellentmondásos,másrészt jogszabályellenes gyakorlatot tükröz.A Ptk. 378. §-a alapján: ha a szerződő felek dolgoktulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvételszabályait kell megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Szokásos piaci ár

Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?
Részlet a válaszából: […] A társaságnak – a kapcsolt vállalkozásnak történőértékesítés miatt – el kell készítenie a 18/2003. (VII. 16.) PM rendeletszerinti nyilvántartást, továbbá ha az alkalmazott ár eltér a szokásos piaciártól, akkor a Tao-tv. 18. §-ában foglaltak szerint módosítani kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint [3. § (5) bekezdésének c) pontja]üzleti vagy cégértékként kell nyilvántartásba venni cégvásárlás esetén (amikoraz adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzimeg, hogy ezzel a vásárlással az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Bérelt lakás, ápolási díj, képzési költség szja-ja

Kérdés: A 2004. évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan: természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-től (azaz a cégnek kell a 44 százalékos szja-t, ill. tb-járulékot fizetni), vagy összevonandó jövedelemnek minősül a következő esetekben: – a társaság alkalmazottjának a cég ingyenesen rendelkezésre bocsátja a lakást (eddig természetesen természetbeni juttatásként a piaci árnak megfelelő bérleti díj után 44 százalék szja-t, ill. tb-járulékot fizetett); – a cég kórházi ápolását finanszírozta külföldi személynek; – iskolarendszerű képzést finanszíroz a cég egyik dolgozójának.
Részlet a válaszából: […] Dolgozónak bérelt lakásA 2004. évben jelentősen átalakult a természetbenijuttatásokra vonatkozó szabályozás. A 2004. évtől az Szja-tv. tételesenfelsorolja a természetbeni juttatásnak minősülő juttatási formákat. Ennekeredményeképpen – mivel a tételes felsorolásban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Tárgyi eszközök selejtezése

Kérdés: A kft. a már elavult, használaton kívüli gépeket, szerszámokat, amelyek könyv szerinti értéke nulla, selejtezte. A selejtezési szabályzat alapján a selejtezett eszközökről selejtezési jegyzőkönyvet vettek fel. A selejtezett gépek, szerszámok egy részét a kft. dolgozóinak értékesítette 2-5 ezer forintért, amelyről áfával növelt készpénzes számlát állított ki a dolgozók nevére. Az eszközöket a könyvviteli nyilvántartásokból kivezette, a dolgozók felé számlázott összeget egyéb bevételként számolta el. A selejtezésről kell még egyéb bizonylatot is kiállítani? Van társaságiadóalap-korrekció? A dolgozóknak értékesített gépeknél van szja? A használhatatlan gépek végérvényesen kikerülnek a kft. tulajdonából, megsemmisítik azokat. Ezt hogyan kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] Az elavult, rendeltetésszerűen már nem használható gépeket,szerszámokat akkor kell az 1. számlaosztályból kivezetni, amikor eztténylegesen megállapítják. Ebből következően használaton kívüli gépek,szerszámok már nem tárgyi eszközök, azokat a készletek között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] Leszállítási határidős (delivery) ügyletről akkor van szó,ha a szerződés szerint a teljesítés az ügylet zárásakor – az azonnali ügyletekáltalános szabályai szerint – az ügylet tárgyának tényleges átadásával(leszállításával) és a kötési ár (árfolyam) pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
1
23
24
25
27