Természetbeni juttatás értéke

Kérdés: Társaságunk üzemi konyhát üzemeltet, ahol a dolgozók étkeznek. A konyha működtetésével kapcsolatos áram- és vízdíj, bérleti díj, gázdíj megfizetése természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-ben és 2005-ben? A menü árába nem épültek be a feltüntetett költségek.
Részlet a válaszából: […] 2004. január 1-jétől a természetbeni juttatás értékénekmeghatározásához, akár az adómentes, akár az adóköteles részre, a piaci áratkell meghatározni. Saját üzemi konyhán a saját előállítású étel esetén a piaciár meghatározására az önköltség + szokásos haszon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély és a kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Évek óta nem tudom eldönteni, hogy bejelentsem-e cégünket mint kapcsolt vállalkozást. A cég egy bt., amelyben 50-50 százalékban férj és feleség a tag. Gondom abból van, hogy nem értem a fogalom célját, értelmét, illetve hogy milyen információhoz jut a bejelentéssel az adóhatóság.
Részlet a válaszából: […] A kapcsolt vállalkozásra vonatkozó fogalom szerint (amelyet 2004-től az Art. is tartalmaz) a kapcsolat magánszemély és társaság viszonylatában is értelmezendő. Ennek oka, hogy az Art. előírása szerint [1. § (8) bekezdése] a szokásos piaci ártól eltérő szerződési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?
Részlet a válaszából: […] B) rt. által C) kft. üzletrészeinek a megszerzése nem minősül kedvezményezett részesedéscserének. Kedvezményezett részesedéscsere ugyanis akkor valósul meg, ha egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.
Kapcsolódó címkék:    

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Olvasónk a Számviteli Levelek 59. számában megjelent 1236. válaszunk kiegészítését kérte, elsősorban azzal az esettel összefüggően, ha a vevő a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, továbbá amiatt, hogy 2003 végéig szja-mentes az a vagyoni érték, amelynek megszerzése visszterhes vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjármű és a pótkocsi formájában megszerzett vagyoni érték.
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 59. számában az 1236. kérdésre adott válasz adózási következményeinek egy részét csak 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. A lakásnak a társaság magánszemély tagja részére a piaci ár alatt történő értékesítése természetbeni juttatásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az alaptőke (a jegyzett tőke) leszállításának a jogi feltételeit a Gt. 258-264. §-ai tartalmazzák. Az alaptőke leszállítható tőkekivonással is. A Gt. 264. §-a alapján a részvényesnek csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
Kapcsolódó címkék:    

Üdülőingatlan-építés áfája

Kérdés: A társaság 2002-ben üdülőingatlan építését határozta el, majd az építési engedély birtokában annak kivitelezését is megkezdte. Az üdülőingatlan a tervek szerint a saját munkavállalók és a tagok üdülését, pihenését szolgálja, illetve helyet ad a munkavállalók rendszeres továbbképzésének is. Kérdés, hogy az üdülőberuházás megvalósítása érdekében beszerzett anyagok felhasználása, az igénybe vett szolgáltatások az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez való felhasználásnak minősülnek-e? Helyesen jár el a társaság, ha a beruházás érdekében beszerzett anyagok, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját levonható adóként érvényesíti?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság által épített üdülő a tagok és a saját munkavállalók pihenését szolgálja, illetve emellett a munkavállalók rendszeres szakmai továbbképzésének helyszínéül is szolgál. Az építéshez kapcsolódó beszerzések – amennyiben a tagok, munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Lakásingatlan szerződéskori értéke

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szerepeltetett esetekre vonatkozóan a következő szabályok az irányadóak. Az Szja-tv. szerint az ingatlan átruházásából keletkező jövedelem után 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Az ingatlan értékesítéséből származó bevételnek minősül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Cégünk egyik ingatlanát 5 évre bérbe adta egy alapítványi iskolának. A bérleti díjat az iskola számla ellenében utalja át. A szerződés szerint a bérlet időtartama alatt a szükséges beruházásokat az iskola saját költségére elvégezteti, ezek elszámolása a futamidő végén lesz. Mikor könyveljük a vagyonnövekményt (gázbevezetés)? Elég-e csak a futamidő végén az elszámolás alapján aktiválni?
Részlet a válaszából: […] A viszonylag rövid kérdésben több pontatlanság van, amelyeket a válasz előtt tisztázni kell. Az ingatlan tág fogalom, itt valószínű, hogy épületről van szó (a gázbevezetésből is erre lehet következtetni). Mivel fog elszámolni az iskola? Hogyan kerül és miért kerül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
Kapcsolódó címkék:  

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság a feleslegessé vált, eddig irodaként használt lakást értékesítené. A vevők a társaság tulajdonosai. A lakás piaci ára kétszerese a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti értéken történő értékesítés esetén a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözete képezi-e valamilyen adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A lakás piaci ár alatti értékesítése esetén a piaci ár és az eladási ár különbözete természetbeni juttatásnak minősül, és 44 százalék személyijövedelemadó-kötelezettséget ró a társaságra. Ha a vevők a Tbj-tv. szerint biztosítottnak minősülnek (személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás azon alapul, hogy a részvény kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a szövetkezet) és saját üzletrészt szerez be. A csereszerződésben megállapított ár az üzletrész névértéke, amelyen a szövetkezetnél a saját üzletrészt nyilvántartásba veszik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
25
26
27
28