Saját előállítású termék utáni termékdíj elszámolása

Kérdés: Az egyik szakcikkben a szerző a saját előállítású termékek után fizetendő környezetvédelmi termékdíjat a bekerülési érték részeként említi. Import esetén egyértelmű, hogy a környezetvédelmi termékdíj a bekerülési érték része. A saját előállítás esetén a díjat az értékesítéskor, illetve a saját célú felhasználáskor kell megfizetni. Így elvileg a termékdíj nem lehetne a közvetlen önköltség része. Hogyan oldható fel az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értékének része [az új Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint].Nem része a bekerülési értéknek, s ezért az egyéb ráfordítások között kell elszámolni akkor, ha az az értékesítéshez kapcsolódik, vagy a saját előállítású termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Cégautóadó elszámolása

Kérdés: Helyes-e a cégautóadó személyi jellegű ráfordítások közötti kimutatása?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 79. §-ának (3) bekezdése szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve az ezen összegek után a vállalkozó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...(aktiválásakor) (eltekintettünk attól, hogy a lízingbevevőnél is felmerülhetnek olyan, az üzembe helyezés előtt felmerült ráfordítások, amelyeket a bekerülési értékben figyelembe kell venni): T 12-14 – K 161.Természetesen, a lízingbeadónak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Termőföld talajjavításának elszámolása

Kérdés: A termőföld talajjavítása a termőföld értékét növelő beruházásnak vagy telkesítésnek minősül-e? Hol számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...a termelés feltételeit. A telkesítés a beruházásként elszámolt tereprendezési, területfeltöltési, talajjavítási és talajvédelmi ráfordításokat foglalja magában. A telkesítés értéke nem tartalmazza magának a földterületnek, a teleknek az értékét, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Követelés értékesítése

Kérdés: Társaságunk a 100 százalékban tulajdonában lévő kft.-nek kölcsönt adott, amelyet az nem tud visszafizetni, ezért eladjuk, benne a kölcsönt is. A kölcsön eladási ára 5 millió forint, könyv szerinti értéke 30 millió forint. Társaságunk a 25 millió forint veszteséget hitelezési vagy értékesítési veszteségként írja-e le? Kell-e a társasági adó alapját korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerint az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb ráfordítások között számolja el. Ezen gazdasági eseményhez kapcsolódóan a Tao-tv. nem ír elő társaságiadóalap-módosítást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Kis összegű kerekítés elszámolása

Kérdés: A vevő-szállító számla összege számlánként eltér a kiszámlázott értéktől, a vevő 1, 2, 8 Ft-tal, esetenként 10, 60 Ft-tal kevesebbet utal. 2001-től hogyan kell az eltérést a könyvekben rendezni? A vevők arra hivatkoznak, hogy az ő nyilvántartásukban ennyi a kötelezettségük.
Részlet a válaszából: […] ...számlával kell rendezni. Amennyiben az eltérés nem jelentős, a vevőszámlán mutatkozó eltérést elengedett követelésként a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni (annak összegével a társasági adó alapját meg kell növelni), a kötelezettségszámlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jövőbeni költségek fedezete

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Részlet a válaszából: […] ...időszakonként ismétlődő költségekre (különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre) céltartalékot képezzenek az egyéb ráfordítások közötti elszámolással. A két módszert összehasonlítva, az előbbi, azaz a tervezett költségeknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Bérkönyvelő kártérítése

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság a könyvelői hibából eredően adóhiányt állapít meg, annak összege a vállalkozói szerződés szerint a könyvelőt terheli. Miként kell könyvelni, bizonylatolni mind az ügyfélnél, mind a bérkönyvelőnél, egyszeres és kettős könyvvitel esetén?
Részlet a válaszából: […] ...során, függetlenül a könyvvezetés módjától.A bérkönyvelőnél: Az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerint: rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Cikkelemes készletnyilvántartás leltárhiányának elszámolása

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a cikkelemes elszámolású kereskedelmi egységeink év közben keletkező készlethiányát az egyéb ráfordítások között, a "kereskedelmi egységek leltárértékelési különbözete" számlán rögzítjük?
Részlet a válaszából: […] A cikkelemenkénti árukönyvelés a kereskedelmi egységben lévő árukat cikkelemenként mennyiségben és értékben részletezi. Ilyen nyilvántartás mellett a vállalkozó az árukészletben bekövetkezett mindennemű változást cikkcsoportonként vezet. Ez esetben leltározáskor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Céltartalék megszüntetése

Kérdés: Társaságunk képzett a várható veszteségekre céltartalékot 2000. év végén a vevővel szembeni követelésekre. Mi a könyvelési teendő 2001-ben?
Részlet a válaszából: […] ...várhatóan megtérülő összege közötti – veszteség jellegű – különbözetek összegében értékvesztést kell elszámolni az egyéb ráfordításokkal szemben, ha ezen különbözetek tartósnak mutatkoznak és jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
…
98
99
100
…
104