1098 talált állásfoglalás a ráfordítások kifejezésre

Kérdés: Egy 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon számviteli elszámolásával és a kedvezményezettek részére történő kifizetésekkel kapcsolatban kérjük szakmai álláspontjukat. A kezelt vagyonba adott, 5 milliárd forint könyv szerinti értékű üzletrészt 2026 nyarán értékesítettük. A maximális vételár 4 milliárd forint, amelyből 2,9 milliárd forintot megfizettek, 0,3 milliárd forintot három évre visszatartottak, további legfeljebb 0,8 milliárd forint pedig feltételes earn-out. Jelenlegi értelmezésünk szerint az értékesítésen 1,8 milliárd forint számviteli veszteség keletkezik. Az alábbi kérdésekben kérjük megerősítésüket, illetve szükség esetén értelmezésünk helyesbítését:
1. Az értékesítés elszámolása: Helyes-e az 1,8 milliárd forintos veszteség megállapítása? Hogyan kell elszámolni a visszatartott és a feltételes vételárrészt, valamint az értékesítés veszteségét?
2. A veszteség és a későbbi hozamok: Helyes-e, hogy a veszteség a tárgyévi eredményen keresztül a tartalékot csökkenti, az induló tőkét közvetlenül nem érinti? Következik-e ebből, hogy a későbbi nyereségek – beleértve a kapott osztalékot és kamatot – először a negatív tartalékot ellentételezik, és annak rendezéséig hozamkifizetés nem teljesíthető?
3. Vagyonkiadás az induló tőke terhére: Ha az induló tőke 5 milliárd forint, a tartalék –1,8 milliárd forint, és más korlátozó tétel nincs, teljesíthető-e legfeljebb 3,2 milliárd forint vagyonkiadás? Ez az induló tőkét csökkenti, miközben a negatív tartalék változatlanul fennmarad?
4. A kifizetések sorrendje: Pozitív, hozamkifizetésre felhasználható tartalék esetén is dönthet-e a vagyonkezelő az induló tőke terhére történő vagyonkiadásról, vagy van kötelező számviteli elszámolási sorrend?
5. Évközi kifizetések: Hozamkifizetéshez, illetve az induló tőke terhére történő vagyonkiadáshoz mikor szükséges közbenső mérleg, és ugyanaz a mérleg meddig, illetve hány kifizetési döntéshez használható fel?
Kérjük, válaszukban térjenek ki az alkalmazandó jogszabályhelyekre, különösen a számviteli törvény 40/A. §-ára!

Kérdés: Egy társaság székhelye 2026. július 1-jével Budapestről egy olyan magyarországi településre került, ahol helyi iparűzési adó nincs bevezetve. Budapesten a székhelyváltozást követően telephelye nem maradt. A társaság előző évi HIPA-adóalapja 100 millió Ft alatt volt. A társaságnak vannak munkavállalói és tárgyi eszközei is, azonban ezek nem köthetők egyértelműen egyik településhez sem. A munkavállalók esetében sincs olyan állandó munkavégzési hely, amely alapján egyértelmű települési hozzárendelés lenne lehetséges. A 2026. évi HIPA-bevallásban milyen módszerrel kell a teljes éves vállalkozási szintű HIPA-adóalapot a két település között megosztani? Alkalmazható-e ebben az esetben a Htv. 3. számú melléklete szerinti személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer? Amennyiben igen, hogyan kell a településhez közvetlenül nem köthető munkavállalók személyi jellegű ráfordítását figyelembe venni az évközi székhelyváltozás miatt? Helyes-e az az eljárás, amely szerint – feltételezve, hogy a munkavállalók tényleges irányításának helye követte a székhelyet – a székhelyváltozás előtti időszakban elszámolt személyi jellegű ráfordítás Budapesthez, míg a székhelyváltozást követő időszakban elszámolt személyi jellegű ráfordítás az új székhely szerinti településhez kerül, és ezek arányában osztjuk meg a teljes 2026. évi HIPA-adóalapot? Vagy az évközi székhelyváltozás esetére ettől eltérő, például időarányos vagy más speciális megosztási szabályt kell alkalmazni? Kérjük annak megerősítését is, hogy a HIPA-t be nem vezető új székhely szerinti települést az adóalap-megosztás során figyelembe kell venni, és az erre a településre jutó adóalaprész után helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Kérdés: Munkavégzés során a mezőgazdasági permetezőgép árokba borult, több tíz millió forintos kár keletkezett. A biztosító a kár egy részét megtérítette. A permetezőgép helyreállításával kapcsolatos költségeket karbantartási költségként vagy egyéb ráfordításként kell kimutatni?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyesület vállalkozási tevékenységet végez, cél szerinti tevékenysége hátrányos helyzetű gyerekek támogatása és segítése, valamint nyári programok szervezése ezen gyermekeknek. Pályázat keretében vissza nem térítendő támogatást kapott cserediáktábor szervezésére. Az ellátással (étel, ital), szállással, belépőjegyekkel kb. 5 millió forint értékben felmerült költségek számviteli elszámolása hogyan történjen? Személyi jellegű ráfordítás az 52. számlaosztályban, mivel adómentes juttatás magánszemélynek? Vagy egyéb ráfordítás?

Kérdés: Ügyfelünk egy külföldi vállalatcsoport magyarországi leányvállalata. A társasággal gazdasági kapcsolatban álló kapcsolt vállalkozás a magyar leányvállalat érdekében felmerült költségeket szeretné a magyar társaságra átterhelni (termelési és minőség-ellenőrzési támogatással kapcsolatos költségek, az ügyvezetéshez kapcsolódó díjak). Az átterhelés havi vagy negyedéves rendszerességgel történne. Az ilyen költségek átterheléséhez milyen dokumentáció és egyéb feltételek szükségesek az áfa, illetve a transzferárszabályok szempontjából? Milyen szerződéses és egyéb dokumentáció szükséges az ügyletek megfelelő alátámasztásához? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősülhet-e az ilyen költségek átterhelése? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a számlázás és az adókötelezettség meghatározása során? Transzferárszempontból milyen módszerrel, illetve milyen szempontok alapján célszerű meghatározni az alkalmazandó ellenértéket?

Kérdés: A társaság 2025 elején új telephelyre költözött, ezért az akkori bérelt ingatlanra vonatkozó bérleti szerződése megszűnt. A korábbi bérelt ingatlanon a társaság korábban több beruházást is végzett, illetve aktivált, amelyek a bérleti jogviszony megszűnésekor nem kerültek kivezetésre. A tényállás csak utólag, 2026-ban került feltárásra. A beruházások könyv szerinti értéke 2021–2022 folyamán teljes mértékben leírásra került, így jelenleg valamennyi érintett eszköz könyv szerinti értéke nulla. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó a beruházásokat nem vásárolta meg. A bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítása is felmerült, az átadás-átvétel során azonban olyan megállapodás született, amely szerint az új bérlő átvállalta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos költségeket. A beruházások ténylegesen a korábbi bérelt ingatlanban maradtak. A feltett kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.

Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat. Ugyanakkor vannak tárgyi eszközként nyilvántartott autóink is, melyek egy részét bérbeadás útján hasznosítunk. A bérleti díjas kimenő számláink áfásak, a használt szgk. eladására az árrésadózást alkalmazzuk. Van céges tehergépkocsink is, mely gázolajjal működik.
1. A bejövő számláink (számlázóprogram bérleti díja, gázolaj tgk.-ba) áfatartalma levonásba helyezhető-e 100%-ban, vagy csak arányosítást követően?
2. Ha arányosítanunk kell, akkor az arányosítási képletbe be kell-e rakni a nevezőbe (beletartozik-e) a mentesbe az árrésáfás kimenő számláinknak értékét?
(Adóköteles értékesítés nettó áron/adóköteles+mentes értékesítés nettó áron)
3. Helyesen jár el a cégünk, ha a könyvelőprogramunk a bejövő számlák áfatartalmát levonja, és az arányosítás következtében meghatározott le nem vonható áfa összegét egy vegyes könyvelési tétellel: T 8673 – K 4661 rendezzük?

Kérdés: Társaságunk lakóparkot épít, a cél a lakások értékesítése. A telket már évekkel korábban megvásároltuk, és mivel a hasznosítás célja már akkor tisztázott volt, így az áruk között van nyilvántartva. Értékét a beszerzési ár és a kapcsolódó illetékek adják. Az építkezés még zajlik, a projekt teljes kivitelezési költsége (telken kívüli és belüli közmű-kialakítások, hatósági díjak, telekalakítási költségek, lakások közvetlen költségei stb.) a megfelelő 5-ös számlaosztályban kerültek elszámolásra, majd év végén befejezetlen termelésként készletre lettek véve. Van olyan költség, amit a korábban vásárolt telek értékénél kellett volna figyelembe venni? A közműveket, külső utat is a társaságnak kellett kiépítenie, amelyek majd átadásra kerülnek az önkormányzatnak, illetve az ellátásért felelős közműtársaságnak. Az ehhez kapcsolódó vállalkozói díjak könyvelése, kontírozása hogyan történik? Hogyan jelenik meg a könyvekben a kivezetés előtt, és hogyan könyveljük az átadást? Jól gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó tételek nem lesznek részei a befejezetlen termelésnek és a majdani késztermék (értékesített lakások) önköltségének?

Kérdés: Szállítói számlák faktorálására egy bankkal kötöttünk szerződést. A konstrukció menete: a bank utal a szállítónak, cégünk pedig 30 napon belül ezt az összeget visszautalja a banknak. A faktorálásért az alábbiakat fizetjük:
– faktorálási díjat;
– bankköltséget az utalás után;
– kamatot a kölcsön visszatérítéséig;
– késés esetén késedelmi kamatot.
Hogyan könyvelendő ez a konstrukció?

Kérdés:

A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.