Találati lista:
21. cikk / 347 Osztalék jogcímén értékpapír
Kérdés: A társaság különféle értékpapírokat vásárol az egyik banktól. 2022. évben a bank értesítette, hogy osztalék jogcímen értékpapírt kap. Hogyan könyveljem ezen tranzakciót? A társaság a banknak nem tulajdonosa.
22. cikk / 347 Mikor lesz az adott támogatás elismert ráfordítás?
Kérdés: Társaságunknak van egy sportegyesülete, amely elsősorban a társaság dolgozóinak mozgásáért, egészségesebb életéért felel. Az egyesület bevétele a tagdíjakból és a társaság által adott támogatásból áll.
– Ha az egyesület nyilatkozik a társaság felé a Tao-tv. 3. sz. mell. A/13. alapján, hogy nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor a társaságnál az adott támogatás elismert ráfordítás lesz?
– Az egyesület már több mint 2 éve működik, ha idén benyújtja a NAV felé a 23EGYREG nyomtatványt, hogy szeretné gyűjteni az szja 1%-át 2024-től, ezt megteheti, jár neki (az egyéb feltételek teljesítése esetén)?
– Ha közhasznú szervezeti minősítést szerez, akkor a társaság élhet a támogatás (így már adomány) utáni taoalap-csökkentő kedvezménnyel?
Az egyesület kapcsolódik a társasághoz, annak dolgozói felé nyújt szolgáltatást, ez befolyásolja-e a fentieket?
– Ha az egyesület nyilatkozik a társaság felé a Tao-tv. 3. sz. mell. A/13. alapján, hogy nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor a társaságnál az adott támogatás elismert ráfordítás lesz?
– Az egyesület már több mint 2 éve működik, ha idén benyújtja a NAV felé a 23EGYREG nyomtatványt, hogy szeretné gyűjteni az szja 1%-át 2024-től, ezt megteheti, jár neki (az egyéb feltételek teljesítése esetén)?
– Ha közhasznú szervezeti minősítést szerez, akkor a társaság élhet a támogatás (így már adomány) utáni taoalap-csökkentő kedvezménnyel?
Az egyesület kapcsolódik a társasághoz, annak dolgozói felé nyújt szolgáltatást, ez befolyásolja-e a fentieket?
23. cikk / 347 Részvények, befektetési jegyek bekerülési árfolyama
Kérdés: Cégünk befektetési céllal különböző részvényeket, befektetési jegyeket vásárolt. Az értékpapírok euró- és USD-alapúak. Melyik napon érvényes árfolyamot kell használnunk a bekerülési érték meghatározásakor, a kereskedelmi napon érvényes árfolyamot, vagy az elszámolási napi árfolyamot, amikor a befektetési számlánkról levonják a papírok ellenértékét?
24. cikk / 347 Részesedésnél értékvesztés, a tulajdonolt társaságnál mínusz saját tőke
Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?
25. cikk / 347 Részvények értékesítésének könyvelése
Kérdés: Társaságunk értékesítette egy másik társaságban lévő részvényeit. A vevő az ellenértéket több éven át fizeti meg. Mikor kell könyvelni a részvény értékesítésével keletkezett árfolyamnyereséget? Mikor jelenik meg annak az adóvonzata?
26. cikk / 347 Osztalékelőleg részvények elajándékozásakor
Kérdés: Egy magánszemély elajándékozta egy zrt.-ben lévő részvényeit 2003. január hónapban két magánszemély részére, akik közeli hozzátartozói. A magánszemély 2022. évben osztalékelőleget vett fel, és 2023. évben a társaság osztalékot fog fizetni a részvényeseinek. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
27. cikk / 347 Részesedés értékesítése, fizetés több részletben
Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
28. cikk / 347 Ki nem fizetett osztalék kezelése
Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
29. cikk / 347 Ázsiós tőkeemelés könyvelése
Kérdés: Társaságunk – zrt. – tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott, amelyet 05. 30-i alapító határozatban aláírtak, és ezen időpontban módosították az alapszabályt is. 06. 10-én a tőkeemelés megérkezett a társaság bankszámlájára, de a cégbírósági bejegyzés 07. 01-én történt meg 05. 30-i hatállyal. Hogyan kell könyvelni (jegyzett tőke, tőketartalék, egyéb követelés stb.), és mely időpontokban ezt a gazdasági eseményt? (100 M Ft tőkeemelés névértéke 30 M Ft, kibocsátási érték 70 M Ft.)
30. cikk / 347 Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése
Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
