349 talált cikk a részvény kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem egy szövetkezetből átalakulással létrejött részvénytársaság végelszámolásáról döntött. A magánszemély részvényesekkel el kell számolnia a részvénytársaságnak, ki kell adni részükre a vagyont. A jegyzett tőke (a részvények) tulajdonosai az évek során megváltoztak. A részvényesének halála következtében az örökösei a társaság végelszámolása (vagy a részvények elidegenítése) során milyen szerzési értéket vehetnek figyelembe az szja-alap megállapításakor?
– Azt, amit a hagyatéki leltár vagy végzés tartalmaz [Szja-tv. 67. § (9) ak. 2. pont]; ez esetben a névértéket, más esetben a rá jutó sajáttőke-összeget, vagy
– azt az összeget, amit az örökhagyó is figyelembe vehetett volna?

Kérdés: 1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A társaság különféle értékpapírokat vásárol az egyik banktól. 2022. évben a bank értesítette, hogy osztalék jogcímen értékpapírt kap. Hogyan könyveljem ezen tranzakciót? A társaság a banknak nem tulajdonosa.

Kérdés: Társaságunknak van egy sportegyesülete, amely elsősorban a társaság dolgozóinak mozgásáért, egészségesebb életéért felel. Az egyesület bevétele a tagdíjakból és a társaság által adott támogatásból áll.
– Ha az egyesület nyilatkozik a társaság felé a Tao-tv. 3. sz. mell. A/13. alapján, hogy nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor a társaságnál az adott támogatás elismert ráfordítás lesz?
– Az egyesület már több mint 2 éve működik, ha idén benyújtja a NAV felé a 23EGYREG nyomtatványt, hogy szeretné gyűjteni az szja 1%-át 2024-től, ezt megteheti, jár neki (az egyéb feltételek teljesítése esetén)?
– Ha közhasznú szervezeti minősítést szerez, akkor a társaság élhet a támogatás (így már adomány) utáni taoalap-csökkentő kedvezménnyel?
Az egyesület kapcsolódik a társasághoz, annak dolgozói felé nyújt szolgáltatást, ez befolyásolja-e a fentieket?

Kérdés: Cégünk befektetési céllal különböző részvényeket, befektetési jegyeket vásárolt. Az értékpapírok euró- és USD-alapúak. Melyik napon érvényes árfolyamot kell használnunk a bekerülési érték meghatározásakor, a kereskedelmi napon érvényes árfolyamot, vagy az elszámolási napi árfolyamot, amikor a befektetési számlánkról levonják a papírok ellenértékét?

Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?

Kérdés: Társaságunk értékesítette egy másik társaságban lévő részvényeit. A vevő az ellenértéket több éven át fizeti meg. Mikor kell könyvelni a részvény értékesítésével keletkezett árfolyamnyereséget? Mikor jelenik meg annak az adóvonzata?

Kérdés: Egy magánszemély elajándékozta egy zrt.-ben lévő részvényeit 2003. január hónapban két magánszemély részére, akik közeli hozzátartozói. A magánszemély 2022. évben osztalékelőleget vett fel, és 2023. évben a társaság osztalékot fog fizetni a részvényeseinek. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?

Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?