Társasház kivitelezése értékesítésre

Kérdés: A társaság társasház kivitelezésébe kezdett azzal a céllal, hogy amikor megépül a társasház, az így létrejövő garázsokat és lakásokat piaci vevőknek értékesíti. A társasház felépült, a projekt azon szakaszában tart, amikor elkezdődtek a lakás- és garázsértékesítések, így elérkezett az önköltség-kalkuláció ideje is. Jelen esetben az önköltség-kalkulációra milyen módszerek állnak rendelkezésre? Hogyan, milyen számviteli önköltségszámítási módszereket lehet alkalmazni a lakások és a garázsok önköltségének meghatározása során, amely a számviteli törvény által elfogadott? A társasház megépítése olyan telken valósult meg, amely a társaság tulajdonában van. Jelen esetben a telek is az önköltség-kalkuláció tárgyát képezi? Ha a társaság úgy dönt, hogy az említett lakásokból megtart néhányat, és tárgyi eszközként hasznosítja, akkor a lakások aktivált értékének a részét képezi majd a teleknek a lakásra jutó arányos része? Arra is számolható értékcsökkenés ezáltal?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, a kérdést a kivitelezés megkezdése előtt kellett volna feltenni. Az önköltségszámítás szempontjából lényeges, hogy először az értékesítésre szánt társasház önköltségét (bekerülési értékét) kell meghatározni, és csak ennek részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Saját termelésű készlet leltár alapján

Kérdés: Adott egy kft., ami rengeteg egyedi saját termelésű készletet hoz létre, és eladja azokat. A cég a készletekről év közben folyamatos nyilvántartást semmilyen formában nem vezet. Helyesen jár-e el a kft. abban az esetben, ha csak azon termékek bekerülési értékét állapítja meg, amelyek az év végén megmaradnak? (A készletre vétel pedig a leltár alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem elegendő.Az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy a nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Saját vállalkozásban végzett beruházás anyagköltsége

Kérdés: Adott egy kft., amely saját egyedi termékeket hoz létre. A létrehozott termékekhez anyagot is felhasználnak. Egy 1 évvel ezelőtt létrehozott termékkel kapcsolatosan úgy dönt a cég, hogy átsorolja a tárgyi eszközök közé, és bemutató darabként fog üzemelni. Jelen tárgyi eszköz így saját vállalkozásban létrehozott beruházásnak minősül, aktiváláskor a fordított adózás szabályai szerint az áfa megfizetésre és levonásra kerül. A Htv. 52. § (37) bekezdése szerint nem számolható el anyagköltségként a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési értéke. Az a kérdés, hogy a most tárgyi eszközzé átsorolt saját termelésű készlethez korábban kapcsolódó anyagköltséggel kapcsolatosan hogyan kell eljárni? Önellenőrizni kell az előző évi iparűzésiadó-bevallást? Vagy meg lehet tenni azt, hogy az idei bevallásban csökkentem az átsorolt eszközhöz kapcsolódó anyagköltséggel az összes anyagköltséget?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. § 37. pontja utolsó mondata értelmében a saját vállalkozásban végzett beruházás során létrejött tárgyi eszközhöz felhasznált anyag anyagköltségként elszámolt bekerülési értékével az iparűzésiadóalap-számításnál figyelembe vett anyagköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Visszaküldött vagy a vevő által selejtezett termék

Kérdés: A termékértékesítést követően a vevő reklamál, a termék kifogásolása nem a beszerzéskor történik, hanem egy későbbi időpontban, akár hónapokkal később, amikor az a gyártásban felhasználásra kerül. A terméket a vevő igazoltan átveszi. Hogyan kell helyesen bizonylatolni abban az esetben, ha a termék visszaküldésre kerül, és abban az esetben, ha a terméket maga a vevő selejtezi, és erről megsemmisítési jegyzőkönyvet állít ki? Az eredeti számla jóváírását kérelmezi a vevő. A jóváíró számlában hivatkozzunk az eredeti számlára, de a jóváírás teljesítési időpontja minden esetben az eredeti számlával egyező, vagy a fizikális visszaküldés időpontja, illetve a megsemmisítés időpontja is alkalmazható? Kérem a válasz részletes kifejtését jogszabályi hivatkozással!
Részlet a válaszából: […] A válasznál csak egyetlen jogszabályra (a számviteli törvényre), annak is csak egyetlen előírására [az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontjára] kell hivatkoznunk, amely annyira egyértelmű, hogy azt részletesen nem kell kifejteni.A jogszabályi előírás szerint: „Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

EPR-díj-kötelezettség, termékdíjváltozás

Kérdés: Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.
Részlet a válaszából: […] 2025. január 1-jétől jelentősen megváltoztak a termékdíjra vonatkozó szabályok. Kikerültek a termékdíjtörvény hatálya alól azok a termékek, amelyek egyúttal a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) hatálya alá is tartoznak (kivéve a műanyag hordtasakot)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Teljesítésigazolással kapcsolatos követelmények

Kérdés: Teljesítésigazolással kapcsolatban kérdezem: a megrendelő által kiállított teljesítésigazolást mindkét félnek kötelezően alá kell-e írnia? Törvényi hivatkozást erre vonatkozóan nem találtam, de a számviteli törvény 29. § (1) bekezdése és 72. § (2) pontja, az áfatörvény 163. § (2) pontja alapján egy későbbi jogvita miatt célszerű lehet. A megrendelő a teljesítésigazolás kiállításával és aláírásával elfogadja a teljesítést, a vállalkozó pedig aláírásával tudomásul veszi azt, így határidőn belül számlázni tud. Szeretném megkérdezni továbbá, hogy szükséges-e az eredeti aláírt teljesítésigazolás, vagy elfogadható az, ha az általunk aláírt teljesítésigazolást elektronikusan aláírjuk, de a partner csak kézzel ír alá, és azt e-mailen küldi meg részünkre (a postai költséget megspórolva)? A legtöbb partner már elektronikus számlát állít ki, és külön postai úton küldi meg hozzá az eredeti, aláírt teljesítésigazolást. Szükség van-e erre, vagy elfogadható az e-mailen megküldött, általa kézzel aláírt teljesítésigazolás is? Mindkét esetben kérdezném, akkor is, amikor mi vagyunk a megbízók és mi állítjuk ki a teljesítésigazolást, vagy amikor mi vagyunk a megbízottak, és részünkre küldik meg a teljesítésigazolást.
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Leltározás során megállapított többlet

Kérdés: A 2024. évi leltározás során többletet állapítottak meg cégünk terménykészlete esetében. A fellelt készlet értékesítésére 2025-ben kerül sor. 2024. évben a fellelt készletet piaci értéken állományba vettük, és egyéb bevételt számoltunk el. Az egyéb bevételt a fellelt készlettel kapcsolatban el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésből nem derül ki, hogy a többlet saját termelésű készletnek minősül (a termény szóból ez következik) vagy vásárolt anyag. Nem mindegy, mert a saját termelésű készlet többletének a könyvelése, készletre vétele: T 251 – K 581; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.

Építéssel kapcsolatos költségek készletre vétele

Kérdés: A kft. 2024-ben kezdte meg a családi ház kivitelezését magánszemély részére. A kivitelezés 2024-ben nem fejeződött be. A magánszemély részére előlegszámlák lettek kiállítva. 2025. I. negyedévében befejeződik a kivitelezés, és végszámla készül. A 2024-ben az építéssel kapcsolatos költségeket el kell határolni a kft.-nél 2025-re?
Részlet a válaszából: […] A kft.-nél a kérdés szerinti kivitelezéssel kapcsolatosan felmerült (a közvetlen önköltségbe tartozó) költségeket, mint befejezetlen termelést készletre kell venni a saját termelésű készletek között (T 231 – K 581), majd 2025. január 1-jével – a nyitó tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Telek és épített raktárbázis értékesítése

Kérdés: Adott egy „X” cég, amely 2022. év elején 200 M Ft-os ingatlannal (telekkel) rendelkezett, amit a 12. számlacsoportban mutatott ki. 2022. év folyamán megrendelést kapott „Y” cégtől ezen telken történő raktárbázis létrehozására és annak „Y” cég részére történő értékesítésére. A projekt végét 2023. 11. 30-ban határozták meg. Mindezek alapján „X” cég a 2022. évi beszámolójában a telek és az eddig végzett munkák értékét a 2. számlaosztályban, a készletek között mutatta ki. 2023. év közepén „Y” cégben, a megrendelőben felvetődött, hogy a háborús helyzet és a többletköltségek miatt mégsem veszi meg az ingatlant. Ezen információk alapján 2023. év közben az ingatlan értékét és a projekt költségeit a 16. számlacsoportba vezette. 2023. év végén azonban az ingatlan (tehát a telek és a teljes elkészült projekt) eladásra került az „Y” cég részére, amit azonban az „X” cég tárgyieszköz-eladásként könyvelt, egyéb bevételt és egyéb ráfordítást érintve. „X” cég eljárása számvitelileg helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem volt helyes! Ha egy eszköz besorolásán bármilyen okból változtatni kell, akkor az a mérlegfordulónapi értékelés keretébe tartozik, és a mérlegkészítés időszakában hajtandó végre. Változtatni viszont akkor kell, ha az indokolt.Azért, mert a telket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Saját vállalkozásban végzett beruházás – elhasználódott eszközök

Kérdés: Saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül saját rezsis beruházásnak, mert a munka nagy részét anyaggal együtt külső vállalkozók végzik, azon eszközbeszerzések, amelyek a beruházás során „elhasználódnak” – pl. ecset –, és azok, amelyek igazából nem épülnek be az előállított eszközbe – pl. sitteszsák, csiszolóvászon stb. –, hova könyvelendők? Azokat az eszközöket, amelyeket használja a vállalkozás a beruházás megvalósításához, azért és akkor szerezte be azokat, de akár későbben is tudja használni, pl. fúrógép, azok önálló tárgyi eszközök lesznek – főként kis értékű eszközök beszerzésére gondolok –, az értékcsökkenést hogyan „jelenítjük meg” a beruházás értékében? Az egyes havi áfabevallásban kiegészítő adatként fel kell tüntetni a tárgyi eszköz beszerzése után levonható adó összegét. Ez az Szt. szerinti saját beruházás esetében hogyan jelenik meg? Év közben anyagbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást könyvelünk, majd a beruházás befejezésével vagy év végével vezetjük át a beruházásszámlára, de akkor már az adott időszak áfabevallásában nem szerepelnek a számlák.
Részlet a válaszából: […] A kérdés több szempontból zavaros. Olvasónk egyrészt saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan kérdez, de a vállalkozásba adott beruházás jellemzőit ismerteti a következő sorban, majd olyan eszközök figyelembevételére kérdez rá, amelyek csak a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.
1
2
3
30