A saját termelésű készletek többlete

Kérdés: Készletre termelő cég vagyunk. Termékeinket évente négy alkalommal leltározzuk. A leltározás során nemcsak hiány, de többlet is előfordul. A saját termelésű készletek elszámolására csak az időbeli elhatárolás lehetősége mutatkozik. Miért?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 14. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint a számviteli politika keretében el kell készíteni – többek között – az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát. Ez utóbbinak fontos része a leltárfelvétel anyagának feldolgozása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:      

Az elszámolt értékvesztés kimutatása

Kérdés: Saját termelésű és vásárolt készletek értékvesztése esetén miért helytelen az egyedi cikkszámon történő elszámolás? Miért kell, miért tartják indokoltnak számlacsoportonként elkülönítetten kimutatni az elszámolt értékvesztést és annak visszaírását?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 56. §-a szabályozza a készletek értékvesztése elszámolásának kötelezettségét. Az (1)–(2) bekezdés előírásai szerint az egyedi készletelem értékét kell az értékvesztés elszámolásával csökkenteni [ez egyébként következik az új Szt. 16. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:    

A tulajdonjog fenntartásával történő értékesítés

Kérdés: A számlában tulajdonjoggal fenntartott termékértékesítésnél mikor történik a gazdasági esemény könyvelése és az áfa megfizetése? Év végén készletre kell-e venni (saját termelésű készletek)?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 368. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn." Ebből következően, azt a számlában nem lehet jogérvényesen fenntartani. A kérdező nem ír arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Készletek, készletváltozások bizonylatolása

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató kft. saját varrodát üzemeltet. Milyen mélységben, hogyan kell az anyag, a készáru mozgását bizonylatolni? Közvetlen önköltség-elszámolásnál szükséges-e az áruféleségenkénti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A saját varrodában felhasznált vásárolt termékek az új Szt. 28. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján az anyagok közé tartoznak ("amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni").Az új Szt. 69. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.
Kapcsolódó címkék:    

Forgalmiköltség-eljárás – költségek átvezetése a 8. számlaosztályba

Kérdés: Forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatásnál mely számlákra kell átvezetni az 5. számlaosztályból a költségeket, illetve a saját termelésű készletek állományváltozását, és milyen időközönként kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A költségek, ráfordítások elszámolásával a Számviteli Levelek 1. számában a 17. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk. Más kérdésekre (például: 8. szám 144. kérdés) válaszolva szóltunk az 5. számlaosztályban való könyvelésről, az eladott áruk beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.
Kapcsolódó címkék:    

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 16., 17., 18. pontjai tartalmazzák a számlával, az egyszerűsített számlával, a számlát helyettesítő okmánnyal szembeni követelményeket, de nem találunk a sztornószámlára vonatkozó előírást. A számlaadási kötelezettségről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Tartozás fejében átvett áru készletre vétele

Kérdés: Hogyan történik a tartozás fejében bizományba átvett áru készletre vétele, és ezzel a tartozás kompenzálása? A zálogjog a szolgáltatási szerződésben rögzítve lett.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 251. §-ának (1) bekezdése szerint: "Zálogszerződés alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít." Nyilvánvaló, hogy a tartozás fejében bizományba átvett (lefoglalt) áruból ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. a selejtezésre vonatkozóan nem tartalmaz fogalmat, értelmező rendelkezést. Valójában selejtezésről akkor beszélhetünk, amikor az eszköz eredeti rendeltetésének már nem felel meg, és ezért az adott eszközt az állományból ki kell vezetni.Az új Szt. 23. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] A külföldi partnertől devizában kapott előleget természetesen a vevőtől kapott előlegként kell elszámolni a pénzmozgással egyidejűleg (T 386 – K 453).A további elszámolás annak függvényében változik, hogy mit tartalmaz a külföldi partnerrel kötött szerződés.1. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 13. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
28
29
30