Ruhatervezés költségeinek a figyelembevétele

Kérdés: "A" vállalkozás "B" vállalkozással ruhát terveztet. A tervek alapján "C" vállalkozás elkészíti a ruhát, "A" vállalkozásnak számlázza, "A" továbbértékesít. Vásárolt készletről vagy saját termelésű készletről van szó?
Részlet a válaszából: […] A ruhatervezés költségei (bekerülési értéke) része a ruha bekerülési értékének. Ez kétféle elszámolási mód szerint történhet. Az egyik szerint az "A" vállalkozás a ruhaterv "B" vállalkozás szerinti számláját továbbszámlázza a "C" vállalkozásnak, a "C" vállalat pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Zenei lemez előállításának költségei

Kérdés: Az egyik ügyfelem zenész, és jelenleg egy lemezen dolgozik. Ehhez felkér külföldi zenészeket, akik számláznak most neki. Ebben az évben nem fog elkészülni a lemez, csak jövőre, amivel utána szeretne fellépni is. Ilyen esetben hogyan járok el helyesen? Ha szellemi termékként aktiválom a költségeket, ha kész lesz a lemez, vagy ha a költséget elhatárolom? Ha beruházásként kezelem, akkor szükséges megállapítani, hogy milyen hosszú távon tudja a lemezt eladni, meddig tud a lemezzel fellépni? Ha pedig az elhatárolás mellett döntünk, akkor milyen mértékben kell az elhatárolást feloldani? Ha nem lesz kelendő a lemez, akkor mi lesz az elhatárolással?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a probléma megoldása kapcsán elszakadt a valós gazdasági eseménytől, helytelen megoldásokra jutott. Valójában miről is van szó?A zenész lemezen dolgozik, az ehhez szükséges anyagot gyűjti, maga a lemez előállítása csak jövőre lesz. Nyilvánvaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Visszaküldött termék könyvelése

Kérdés: A vállalkozás 2023. december 18-án értékesítette a termékeit, amelyek egy részét minőségi kifogás miatt a vevő 2024. január 15-én visszaküldte. Az eladó helyesbítő számlát állított ki a visszáruról a teljesítés időpontjának 2023. december 18-át megjelölve. Melyik időszak (2023 vagy 2024) árbevételét fogja csökkenteni a visszáru értéke, illetve helyesen állapította-e meg az eladó a teljesítés időpontját?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ ad az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja, mely szerint a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru... helyesbítő ... számlában... rögzített – áfát nem tartalmazó – értéke az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Előleg mikor lesz árbevétel?

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy természetesen a szerződés szerinti teljesítéskor, a teljesítés időpontjával kibocsátott számla (végszámla, részszámla) alapján lehet árbevételt elszámolni.A kérdés megfogalmazója – úgy tűnik – nem rendelkezik minimális számviteli ismeretekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Projektszerződés keretében vasbeton elemek gyártása

Kérdés: Társaságunk egyedi vasbeton elemeket gyárt megrendelésre. A megrendelővel projektenként vállalkozási szerződést köt, mely magában foglalja a megrendelt vasbeton termékek gyártását, szállítását és épületbe való szerelését. A szerződésben több esetben egyösszegű vállalási ár szerepel, a megrendelőnek nem fontos, hogy mennyibe kerülnek egyedileg az elemek, illetve előfordul, hogy a megrendeléshez képest végül egészen más elemek kerülnek gyártásra, mert másra van szükség, de összességében ugyanabban a szerződött köbmétermennyiségben. A társaság a számviteli törvény 14. §-ának az előírása alapján köteles önköltségszámítási szabályzatot készíteni, és az önköltséget utókalkuláció módszerével megállapítani. Az előállításhoz szükséges alapanyagok termékekhez rendelhetők. A termék-előállításhoz kapcsolódó személyi jellegű költségek, igénybe vett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás (gépköltség) nem rendelhetők közvetlenül a termékekhez, egyszerű vetítési alappal rendeljük a termékekhez, így kalkulálva az előállítási költséget. A késztermékek (vasbeton elemek) közvetlen (előállítási) önköltségét az egyedi értékelés elve alapján mindenképpen termékenként szükséges meghatározni? Esetleg van lehetőség a termékek önköltségét projektenként, mint kalkulációs egységet meghatározni? A késztermékleltárban az elemek tételesen kerülnének felsorolásra, de történhetne a beértékelésük projektenként?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 16. § (1) bekezdésének elő­írásai szerint az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell értékelni, mely előírás a saját termelésű készletek év végi értékelésére is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Térítésmentes szervestrágya-átadás

Kérdés: Térítésmentes szervestrágya-átadás történt a vevő részére, a számlán feltüntetésre került az áfa alapja, az áfa összege és a bruttó összeg. A számla szöveg részében pedig azt jelezték, hogy pénzügyi rendezést csak az áfa összegéig igényel. Az áfaalap cca. 1.000.000 Ft, amely összeget egyéb bevételként könyvelném. Helyes ez a könyvelés? Az eladó részéről mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A szerves trágya az előállítónál saját termelésű készlet, amelyet az átadónál a térítés nélküli átadás előtt vásárolt készletté kell átminősíteni az előállítás könyv szerinti értékén:– a könyv szerinti érték kivezetése: T 581 – K 23-25;– a könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
Részlet a válaszából: […] Az ismétlések elkerülése érdekében a kérdésben leírt értelmezéssel kezdjük az egyes értelmezésekre adott válaszunkat.1. Annak ellenére, hogy a valóságban több terméket gyártanak, egy haszonkulcsot számolunk, amelyet minden termékre használunk majd.A kalkulált haszon az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Saját termelésű készlet megosztása

Kérdés: A társaság társasház építését kezdte meg 2022-ben. A társasház építésének a költségeit saját termelésű készletként vette a mérlegfordulónapi értékelés keretében állományba, mivel a társasházban lévő lakásokat értékesíteni fogják. Az elmúlt hónapban (szeptemberben) a társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az épülőfélben lévő társasház lakásainak túlnyomó részét nem adják el, hanem azokat bérbeadás útján fogják hasznosítani. A felmerült költségek megosztása a hasznos alapterület alapján történne. A tulajdonosok döntésének alátámasztása érdekében a társasház felmerült és a saját termelésű készletek között kimutatott költségei beruházások közé történő átsorolásának könyvelésére kérjük segítségüket.
Részlet a válaszából: […] A megbízható és valós összkép érdekében szükséges a számviteli alapelvek követelményeinek a megtartása (elsősorban a világosság, az összemérés, az egyedi értékelés elvére kell gondolni). Ebből egyértelműen következik, hogy az épülő társasház építésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Bérmunka díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?
Részlet a válaszából: […] A bérmunka ellenértéke jellemzően kétféle módon számolható el a bérmunkába adónál, annak függvényében, hogy a termelési folyamat mely szakaszához kapcsolódik:a) A bérmunkába adó – a bérmunkába adás előtt – a bérmunkába adott anyagon már végzett munkaműveletet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Közhasznú tevékenység bevételének minősítése

Kérdés: Egy közhasznú alapítvány, amikor a közhasznú tevékenységéből kapja a bevételt, akkor azt az árbevételre vagy egyéb bevételre kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú alapítvány a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezet. A közhasznú alapítvány sajátosságai miatti különös szabályokat a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendeletben nem érintett esetekben pedig a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.
1
2
3
29