Önköltség megállapításának módszere

Kérdés: Egy "normál" számviteli alany az önköltség megállapítására felkínált módszerek közül az alábbit választotta, 2014-től kezdődően: A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Ez módszerként szerepel a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdésében is, és a vállalkozás számviteli politikája is tartalmazza. Van valami törvényi akadálya a fenti módszer választásának?
Részlet a válaszából: […] A válasznál feltételezzük, hogy a "normál" számviteli alanyt a számviteli törvény 2014-ben nem kötelezte éves beszámoló készítésére, mivel a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladta meg az alábbi határértéket:– a mérlegfőösszeg az 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Iparűzésiadó-alap csökkentése

Kérdés: A saját termelésű készletek előállítása során felmerült költségek összegével az iparűzésiadó-alap csökkenthető-e valamilyen jogcímen?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltséggel. A saját termelésű készletek előállítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Ökológiai jelentőségű terület költségei

Kérdés: Zöldesítéshez kapcsolódik a kérdésem. Hogyan számoljam el az ökológiai jelentőségű terület költségeit, ha parlagon hagyom, és annak van évközi ráfordítása (például tárcsázás), vagy ökológiai jelentőségű másodvetést csinálok, ahol vetőmag, vetés is lesz? Ez feltétele a földalapú támogatásnak. Hová könyveljem? Általános költség, a növénytermesztés általános költsége, vagy a támogatás miatt egyéb ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésként feltettek egyike sem megfelelő!A válasznál valójában abból kell kiindulni, hogy milyen célt kívánnak elérni a földalapú támogatás feltételeként előírtakkal, a földterület parlagon hagyásával, az ökológiai jelentőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Ökológiai célterület hasznosítása

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a zöldtrágya előállítása és annak a talajba való bedolgozása a talaj termelőképessége megőrzése, javítása érdekében történik, a legkevesebb káros anyagnak a talajba juttatásával, az általános költségek közötti elszámolás lehetőségét ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Haltenyésztés könyvelése

Kérdés: Cégünk halgazdálkodással foglalkozik, kiterjedt szabadtéri halastavakban. Haltenyésztés folyik a szaporítástól a kifejlett korig. A saját tenyésztésű állomány mellett szükség esetén vásárolnak is különböző korú halállományt. A piac igényei szerint a különböző tenyésztési fázisban lévő élő halakat értékesítik. Hogyan kell ezt a tevékenységet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A halak saját termelésű készletértékeként a szabadtéri halastavakba kihelyezett, illetve a telelőkbe betárolt halmennyiség értékét kell nyilvántartani. Állománynövekedésként – közvetlen önköltségen – a kihelyezett és a lehalászott (telelőkbe betárolt) halállomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet a válaszából: […] A belterületi építési telket – helyesen – a vásárolt készletek (kereskedelmi áruk) között kell az áfa nélküli vételáron kimutatni mindaddig, amíg az egészében vagy részben értékesítésre nem kerül.A kérdésben leírtak alapján azonban a kft. nem beruházást valósít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Bevizsgálás céljából átadott készlet

Kérdés: Mi a helyes elszámolása a hatóság számára bevizsgálás céljából véglegesen átadott termékeknek? Ez nem tekinthető sem értékesítésnek, sem leltárhiánynak, sem selejtezésnek.
Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatával egyetértünk.A hatóság valójában a "bevizsgálással" minőség-ellen­őrzést végez, amely tevékenység egy adott társaság tevékenységének (akár gyártó, akár kereskedő) a velejárója, szorosan hozzátartozik. Ezért a készletből ilyen jogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Ingatlanértékesítés adókötelezettségének megszüntetése

Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt idézzük az Áfa-tv. 88. §-ának (5) bekezdését: az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választás jogával (az adókötelessé tétel lehetőségével), attól a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Ebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Informatikai program fejlesztése

Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felére egyrészt azért nem tudunk válaszolni, mert a kérdés azt nem tartalmazza, hogy a fejlesztés konkrétan miben nyilvánul meg, másrészt azért sem, mert a K+F tartalmára vonatkozó törvényi előírások jelentősen módosultak.2015. január 1-jétől a tudományos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés jó néhány alapvető ismeret hiányára, a törvények közötti kapcsolatok, összefüggések nem kellő megalapozottságára utal.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.
1
11
12
13
30