Áruk között kimutatott telek értékesítése

Kérdés: Társaságunk tárgyi eszközei között hosszú évek óta nem hasznosított üres telek szerepelt. 2015-ben a telket átsoroltuk az áruk közé. 2016 augusztusában a telket értékesítettük, ami a 2015. évi mérlegkészítéskor még nem volt ismert. Hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2016-ban telket értékesítettek, amelyet az áruk között mutattak ki, a kérdésben leírtak alapján, helyesen. Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozók – lakóingatlan építése

Kérdés: A Számviteli Levelek 328. számában a 6715. számú kérdésre adott választ azzal fejezték be: "Fontos! A válaszban a kérdésben említett alvállalkozókra hivatkoztunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során ezek a teljesítmények adóalapot csökkentő tételként nem vehetők figyelembe, mivel a Htv. előírása szerinti alvállalkozói teljesítményeknek nem felelnek meg". Úgy tűnik, hogy a válaszban hivatkozott szakasz ellentmondásban van a Htv. 52. §-ának 32. pontja szerinti előírással. Véleményünk szerint a lakóingatlan-építéshez a víz-gáz szerelésre, villanyszerelésre vagy külső vakolásra, szigetelésre kötött és elvégzett alvállalkozói munkák értékeivel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ a – kérdező által is hivatkozott – Htv. 52. §-ának 32. pontjával kezdjük. "Alvállalkozói teljesítések értéke az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítések értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címke:

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 98. §-ának b) pontja ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a saját termelésű készletek (így a befejezetlen termelés is) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Közúti tömegközlekedés árbevétele

Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgy­évet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ezután a kérdező 7-8 jogszabályi helyet felsorol azzal, hogy az azok alapján kapott bevétel része-e a közúti tömegközlekedés árbevételének.A kérdezőnek elsődlegesen saját magának kellene – a forgalomszervezők bevonásával – kérdéseire választ adni.Az Szt. 72....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címke:

Előző évi teljesítés számlájának könyvelése

Kérdés: Partnerünk a számlát utólagosan, 2016. 01. 22-én állította ki, teljesítése 2016. 01. 31. A két vállalkozás közötti szerződés szerint a számviteli, tényleges teljesítés 2015. októberre vonatkozott, és ténylegesen meg is történt. Rendszeresen visszatérő kérdés év végén, hogy az évet követően kiállított számlát, amely teljes egészében az előző évi teljesítést tartalmazza, miként kell könyvelni, követelés-kötelezettség vagy időbeli elhatárolás? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy a számviteli törvény mely paragrafusából következik az elszámolásra vonatkozó magyarázatuk? A hivatkozott esetben a számlát 2015. december 31-i dátummal könyvelném, a nettó értéket a költségek között, az áfát halasztott áfaként az egyéb követelések között, a bruttó összeget a kötelezettségek között.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező gondolatmenete helyes, de nem pontos. Később visszatérünk rá! Előtte idézzük a számviteli törvény néhány előírását.Az Szt. 15. §-ának (2) bekezdése alapján a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Saját előállítású termék ingyenes átadása

Kérdés: A társaság tisztítószert állít elő, saját termelésű készletet adott át jótékonysági céllal egy iskolának. Hogyan kell könyvelni a készletcsökkenést és az ingyenesen átadott termék után fizetendő áfát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben a saját termelésű készlet (tisztítószer) készletre vétele korábban megtörtént (a 251. számlán van), akkor a saját termelésű készletet át kell minősíteni saját előállítású eszközzé, a saját termelésű készlet kivezetésével (T 581 – K 251) és vásárolt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Önköltség megállapításának módszere

Kérdés: Egy "normál" számviteli alany az önköltség megállapítására felkínált módszerek közül az alábbit választotta, 2014-től kezdődően: A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Ez módszerként szerepel a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdésében is, és a vállalkozás számviteli politikája is tartalmazza. Van valami törvényi akadálya a fenti módszer választásának?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál feltételezzük, hogy a "normál" számviteli alanyt a számviteli törvény 2014-ben nem kötelezte éves beszámoló készítésére, mivel a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladta meg az alábbi határértéket:– a mérlegfőösszeg az 500...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 24.

Iparűzésiadó-alap csökkentése

Kérdés: A saját termelésű készletek előállítása során felmerült költségek összegével az iparűzésiadó-alap csökkenthető-e valamilyen jogcímen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltséggel. A saját termelésű készletek előállítása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címke:

Ökológiai jelentőségű terület költségei

Kérdés: Zöldesítéshez kapcsolódik a kérdésem. Hogyan számoljam el az ökológiai jelentőségű terület költségeit, ha parlagon hagyom, és annak van évközi ráfordítása (például tárcsázás), vagy ökológiai jelentőségű másodvetést csinálok, ahol vetőmag, vetés is lesz? Ez feltétele a földalapú támogatásnak. Hová könyveljem? Általános költség, a növénytermesztés általános költsége, vagy a támogatás miatt egyéb ráfordítás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésként feltettek egyike sem megfelelő!A válasznál valójában abból kell kiindulni, hogy milyen célt kívánnak elérni a földalapú támogatás feltételeként előírtakkal, a földterület parlagon hagyásával, az ökológiai jelentőségű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ökológiai célterület hasznosítása

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintettel arra, hogy a zöldtrágya előállítása és annak a talajba való bedolgozása a talaj termelőképessége megőrzése, javítása érdekében történik, a legkevesebb káros anyagnak a talajba juttatásával, az általános költségek közötti elszámolás lehetőségét ki kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
11
12
13
…
30