Ökológiai célterület hasznosítása

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a zöldtrágya előállítása és annak a talajba való bedolgozása a talaj termelőképessége megőrzése, javítása érdekében történik, a legkevesebb káros anyagnak a talajba juttatásával, az általános költségek közötti elszámolás lehetőségét ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Haltenyésztés könyvelése

Kérdés: Cégünk halgazdálkodással foglalkozik, kiterjedt szabadtéri halastavakban. Haltenyésztés folyik a szaporítástól a kifejlett korig. A saját tenyésztésű állomány mellett szükség esetén vásárolnak is különböző korú halállományt. A piac igényei szerint a különböző tenyésztési fázisban lévő élő halakat értékesítik. Hogyan kell ezt a tevékenységet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A halak saját termelésű készletértékeként a szabadtéri halastavakba kihelyezett, illetve a telelőkbe betárolt halmennyiség értékét kell nyilvántartani. Állománynövekedésként – közvetlen önköltségen – a kihelyezett és a lehalászott (telelőkbe betárolt) halállomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet a válaszából: […] A belterületi építési telket – helyesen – a vásárolt készletek (kereskedelmi áruk) között kell az áfa nélküli vételáron kimutatni mindaddig, amíg az egészében vagy részben értékesítésre nem kerül.A kérdésben leírtak alapján azonban a kft. nem beruházást valósít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Bevizsgálás céljából átadott készlet

Kérdés: Mi a helyes elszámolása a hatóság számára bevizsgálás céljából véglegesen átadott termékeknek? Ez nem tekinthető sem értékesítésnek, sem leltárhiánynak, sem selejtezésnek.
Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatával egyetértünk.A hatóság valójában a "bevizsgálással" minőség-ellen­őrzést végez, amely tevékenység egy adott társaság tevékenységének (akár gyártó, akár kereskedő) a velejárója, szorosan hozzátartozik. Ezért a készletből ilyen jogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Ingatlanértékesítés adókötelezettségének megszüntetése

Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt idézzük az Áfa-tv. 88. §-ának (5) bekezdését: az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választás jogával (az adókötelessé tétel lehetőségével), attól a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Ebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Informatikai program fejlesztése

Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felére egyrészt azért nem tudunk válaszolni, mert a kérdés azt nem tartalmazza, hogy a fejlesztés konkrétan miben nyilvánul meg, másrészt azért sem, mert a K+F tartalmára vonatkozó törvényi előírások jelentősen módosultak.2015. január 1-jétől a tudományos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés jó néhány alapvető ismeret hiányára, a törvények közötti kapcsolatok, összefüggések nem kellő megalapozottságára utal.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírtaknak semmi köze nincs az egyéni vállalkozó egyénicég-alapításához.Az Szt. 163. §-a a számviteli törvény hatálya alá tartozók egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérésének szabályait részletezi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Belföldi értékesítés külföldi állampolgárnak

Kérdés: A vállalkozás rendszeresen harmadik országbeli állampolgár részére értékesít belföldi telephelyén. A külföldi magánszemély vevők részére minden esetben kitöltik "A külföldi utas adó-visszaigénylő lapja" nyomtatványt, amelynek alapján a külföldi magánszemélyek a termék külföldre történő kivitelének vámhatósági igazolása után a társaságtól visszaigénylik a felszámított áfa összegét. Az így elszámolt árbevétel belföldi vagy exportértékesítés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 74. §-ának (2) bekezdése alapján az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevő részére történő értékesítésének a 75. § szerint meghatározott értékét.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Részesedések értékelése közbenső mérlegben

Kérdés: Év közben osztalékelőleghez készített mérlegben a részesedéseket kell-e értékelni, és el kell-e számolni a leányvállalatban lévő részesedés értékvesztését? Nem mindegy az osztalékelőleg kifizetése szempontjából!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 39. §-ának (4) bekezdése alapján az osztalékkifizetés feltételeinek teljesülését a 21. § szerinti közbenső mérleggel kell dokumentálni.Az Szt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a közbenső mérleget a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
1
11
12
13
29